Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-17 / 111. szám

1925. május 17. 10 Hirdetmény. Külföldieknek az ország területén való lakhatásáról szóló 1903, évi V. tc. végrehajtását a m. kir. belügyminiszter ur 200.000—1925. B. M. sz. rendeletével újból szabályozta. ' Eiz a rendelet folyó évi junius hó 1-én lép életbe és a közönséget érdeklő főbb rendelkezései a következők : í. 1925. évi junius hó 1-én már az országban tartózkodó, illetőleg lakó külföldiekre vonatkozó intézkedések : Az említett törvény életbelépése óta fennáll az ország minden helységében a szállásadók azon kötelezettsége, hogy a náluk megszálló k^Möldiek érkezését és távozását a hatoságnak bejelentsék. Azok a szállásadók, kik a folyó évi junius hó 1-én náluk megszállva levő külföldieket nem jelentették volna be, kötelesek ezt a bejelentést legkésőbb junius hő végéig megtenni. Azt a száilásadót, aki az eddig elmulasztott bejelentést az előirt időben megteszi, a hatóság eddigi mulasztása miatt nem fogja megbüntetni. Ha a szállásadó ennek a felhívásnak sem tenne eleget, a bejelentést a külföldi tartozik megt

enni. " A bejelentést a III. pont alatt ismertetett módon keli megtenni. Külföldiek számára 1925. évi június hő 1. előtt adott tartózkodási engedélyek lejártukig érvényesek. Ha a külföldi az engedélyezett határidőnél tovább akar ideiglenesen itt tartózkodni, anéiküi azonban, hogy állandóan itt lakni szándékoznék, köteles tartózkodási engedélyének meghosszabbítását kellő időben kérelmezni. Ha a külföldi állandóan az ország területén lakni szándékozik, köteles ezt a szándékát tartózkodási engedélyének lejártával személyesen és élőszóval bejeienteni. Lakási szándékukat 1925. évi szeptember hó l-ig kötelesek bejelenteni azok a külföldiek is (bármily hosszú idő óta laknak az országban), akik a jelentkezési kötelezettség alól fel voltak mentve, vagy akik az eddig érvényes szabályoknak megfelelő lakhatási bizonylatot kaptak. Lakási szándékukat önállóan íartoznak bejelenteni a 24 éven aTóh külföldiek közül azok, akik önálló keresettel vagy háztartással birpak, a 24 éven felüliek pedig kivétel nélkül. Azok a külföldiek, akik a rendeletéletbelépése idején bejelentés, tartózkodási engedély vagy lakhatási 'bizonylat nélkül vannak az ország területen, kötelesek tartózkodási Engedély, illetőlég lakhatási bizonylat elnyerése végett legkésőbD folyó évi szeptember l-ig az előbb emiitett hatóságoknál jelentkezni. Jelentkezésük esetén addigi muíasztásuk miatt büntetés alá nem esnek, Ha azonban a megszabott időben nem jelentkeznének és mulasztásukat 1925. évi december l-ig sem igazolnák, a hatóság őket nemcsak szigorúan megbünteti, hanem az ország területérői ki is utasítja. II. 1925. évi junius hó 1. után érkező külföldiekre vonatkozó rendelkezések : Az uj szabályzat életbelépése után beutazó és országba való belépésre jogosult külföldi á határ átlépésétől számított 2 (kettő) hónapig külön engedély nélkül tartózkodhatik az ország bármely városában vagy községében és felhívás nélkül nem köteles többé a rendőrhatóságnál jelentkezni. Ha a külföldi két hónapnál tovább akar itt tartózkodni, anélkül azonban, hogy állandóan itt íákni szándékoznék, köteles kellő időben tartózkodási engedélyért folyamodni; ha pedig állandóan lakni kiván az országban, köteles ezt a szándékát megérkezésétől számított 15 nap alatt, vagy pedig életviszonyainak ilyen irányú megváltozása után azonnal bejelenteni. III. A külföldiek bejelentése. Minden szállásadó vagy megbízottja köteles a nála bármily rövid időre megszálló külföldi érkezését 24 órán belüi, távozását pedig még a távozás megtörténte előtt bejelenteni. A bejelentés megtételéért a külföldi 'is felelős. Ha Jeli át a szállásadó, vagy megbízottja a bejelentést elmulasztaná, ezt a külföldi köteles megtenni. A szállásadó, vagy megbízottja ellen ilyen esetben a rendőrhatóság kihágást büntető eljárást indít. A bejelentést csakis az előirt mintájú bejelentő-lapokon lehet teljesíteni. A szükséges űrlapok Budapesten bármelyik őrszobában, más városokban a rendőrkapitányságnál kirendeltségnél), községekben pedig a községi (kör; jegyzőnél kaphatók. Az üriapok hátiapján olvasható «Figyeímeztetés»-nek megfelelően kitöltött bejelentőlapokat az előbbi bekezdésben felsorolt helyeken kell beszolgáltatni. A külföldieK bejelentésének ellenőrzésére fognak szolgálni azok az «Igazo!ási szelvény»-ek, melyeket a hatósági közegek lebélyegzés után a külföldi és a szállásadó számára visszaadnak. Ezeket a szelvényeket gondosan meg kell őrizni és a hatósági közegek kívánságára bármikor felmutatni. A külföldi érkezésének bejelentése alkalmával — (ha nem közvetlenül külföldről jött) - - az előző szállásáról való távozásának bejelentését igazoló szelvényt, - a távozás bejelentése alkalmával pedig az érkezés bejelentését igazoló szelvényt be kefi szolgáltatni. Figyelmeztessék a szállásadók a külföldieket, hogy

7 ha az országból -távozni akarnak, a távozásuk bejelentését igazoló szelvényt magukján vinni és a határellenőrző közegeknek átadni el ne mulaszszák, mert "ilyen mulasztás miatt ott őket megbüntetik és esetleg zavartalan utazásukat is megakadályoznák. A szállodák, vendéglők és más nyilvános megszállóhelyek tulajdonosai vagy felelős üzletvezetői 1925. évi junius hó 1-től kezdődően tartoznak a náluk fnegszálló külföldieket szállodai bejelentőlapokon bejelenteni, azokról (Nyilvántartási könyv»-et vezetni és a szükséges nyomtatványokat a rendőrhatóságtói idejében beszerezni. IV. Tartózkodási engedély. Tartózkodási engedélyt csak azoknak a külföldieknek keh kérniük, akik a határátlépéstői számított két hónapnáf hosszabb ideig akarnak megszakítás nélkül az brszágban tartózkodni. Egy hónapnál rövidebb távollét nem számit megszakításnak. Nincs igényök tartózkodási engedélyre azoknak a külföldiéknek, akiknek áflandó itt lakási szándékuk van, vagy akikről e2 a szándék életviszonyaik alapján vélelmezhető. A tartózkodási engedélyért olyan időben kell folyamodni, hogy a külföldi tartózkodási jogosultságában megszakítás ne álljon elő. Tartózkodási engedélyért az előirt mintájú űrlapokon, Budapesten a főkapitányság idegene! lenőrző osztályán (V., Béla-utca 5. sz.), más városokban a rendőrkapitányságnál, községekben az illetékes ' járási főszolgabírónál kell folyamodni. Az engedélyt két hónapnál nem hosszabb időre Budapesten a főkapitányság idegenellenőrző osztálya, az államrendőrség működési területén az illetékes ker. főkapitány, más helyeken a vármegye alispánja, két hónapon tul pedig a belügyminiszter adja. A tartózkodási engedély kérelmezése alkalmával igazolnia kell a külföldinek személyazonosságát, azt, hogy szabályszerűen be van jelentve, továbbá kötelezően kijelenteni, hogy nincs szándékában állandóan itt' lakni s útlevelének és kérelme jogosultságát igazoló okmányainak csatolása mellett előadni itt 'tartózkodásának indokait. Ha a másodfokú rendőrhatóság a tartózkodási engedélyt megtagadta, a külföldi azért a belügyminiszterhez folyamod hátik. Ha ezt nem teszi, vagy kérefmét a belügyminiszter is elutasítja, köteles az országot büntetés es éltoloncoiás terhe mellett elhagyni. A tartózkodási engedélyek díjtalanok. V. Lakhatási bizonylat. Külföldiek lakási szándékukat Budapesten a főkapitányság idegenellenőrző osztályán (V, ker., Béla-utca 5. sz. a.J, az állami rendőrség működési területén a rendőrkapitányságnál (kirendeltségnél), más helyeken pedig az illetékes járási 'főszolgabirónáf kelj hogy bejelentsék. A bejelentés alkalmával köteles minden külföldi beszolgáltatni saját, továbbá vele egy háztartásban élő nejének, valamint 15 éven felüli, de 24-ik életévüket még be nem töltött családtagjainak látogató-jegy nagyságú fényképét 2—2 példányban. Köteies továbbá igazolni; a) saját és családtagjainak személyazonosságát és állampolgárságát (útlevél); b) erkölcsi előéletét (erkölcsi bizonyítvány;; c) azt, hogy magát és családját a köz megterhelése nélkül tartósan fenn tudja tartani, (alkalmaztatást bizonyítvány, stb.(; d) hogy sem ő, sem családtagjai nem szenvednek oiyan betegségben, mely állandó itt lakásuk engedélyezését kizárja (hatósági orvosi bizonyítvány); e) hogy a közterhek viselése alól magát sem itt, sem régebbi lakóhelyén ki nem vonta (adóív stb.); f; hogy mióta tartózkodik (lakik) az ország területén megszakítás nélkül, be van jelentve s a külföldiekre előirt szabályoknak megfelel. Azok a külföldiek, akik ezen rendelet életbelépése előtt lakhatási bizonyíatot szereztek és azt kicserélés végett bemutatják, továbbá azok, akik igazolják, hogy 1914. évi jarruár elsejét megelőző idő ota megszakítás nélkül az ország jelenlegi területén fáknak, a b), c;"'és d) pontokban eíőirt igazolás alól mentesek. A kellő okmányok hiánya nem képezi akadályát a lakási szándék bejefentésének, mert a hatóságok azok beszerzésére megfelelő halasztást fognak engedélyezni. A lakási szándék bejelentése alapján az előírt igazolás után féltéve, hogy a külföldi az előirt feltételeknek megfelelt és itt lakása az állam érdekeibe nem ütközik — Budapesten a városi'tanács, más helyeken az efsőfoku rendőrhatóság fényképes «Lakhatási 'bizonylat.- -ot fog kiállítani, ugy a külföldi, mint annak neje és 15— 24 év közötti családtagjai számára. A lakhatási bizonylat igazolvány gyanánt szolgái és azt a hatóságok, vagy hatósági' közegek kívánságára bármikor fel kell mutatni. Lakhatási bizonylat nélkül nincs joga a külföldinek arra, hogy áflandóan vagy tartósan az ország területén lakjék. A lakhatási bizonyltok kiállításának és meghosszabbításának dija érvényességük tartama szerint évenként 20 aranykorona; a «viszszavonásig» szóló érvényű 200 aranykorona. A családfő bejelentése alapján a háztartásban élő neje, valamint 15 éven telüli, — de 24. életévüket be nem töltött — önálló keresettel nem biró családtagjai részére kiadott lakhatási bizonylatok díjmentesek. Az előirt áijat a lakási szándék bejelentése, illetőleg a meghosszabbítás kérelmezése alkalmával keh. befizetni. A lakhatási bizonylat megtagadása esetén a hatóság a befizetett összeget visszatéríti. Igazolt szegények, az elszakított területekről menekültek, vagyontalan munkások, cseléd- és munkakönyvvei rendelkező személyek a megállapított dijak felére való mérséklését vagy teljes efengedését kéreimez'hetik. VI. Külföldiek munkára alkalmazása. Nem szabaa munkára, vagy szolgálatr aalkalmazni olyan külföldit, aki látogatás, üdülés vagy hasonló más címen jött-az országiba s akinek útlevelében ezért külképviseleti hatóságaink valamelyike a beutazásra jogosító láttamozás (visum) szövegében erre irányuló tilalmat jegyzett feí. Nem szabad munkára vagy szolgálatra alkalmazni olyan külföldit sem, aki itt tartózkodásának, vagy itt lakásának jogosságát nem tudja kellően igazolni. Minden munkaadó köteies ezen hirdetmény közzététele után azonnal meggyőződést szerezni arról, hogy az alkalmazásában levő külföldinél megvan-e az alkalmazás előbb emiitett előfeltétele és köteles azokat, akiknél ez nincs meg,, a íartózkodá'si, illetve lakási jogosultságnak ezen hirdetményben előirt módon való megszerzésére, utasítani, azokat pedig, akik ennek az utasításnak nem tennének eleget, elbocsátani és a rendőrhatóságnál feljelenteni. Az a munkaadó, aki tíznél több külföldit alkalmaz, tartozik azokról névjegyzéket vezetni s azt a hatóság vagy hatósági közeg kívánságára bármikor felmutatni. vir. Büntető intézkedések. Külföldiek, szállásadók, munkaadók, akik az ismertetett szabályokat megsértik, kihágást követnek el, melyért őket a rendőrhatóság mulasztásuk súlyossága szerint 100 aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel, illetőleg 10—100 aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssé lés 15 napig terjedhető efzárássaí fogja büntetni, a szabályok ellen, vétő külföldieket pedig ezenfelül az ország területéről ki is fogja utasítani. Kelt Nyiregyháza, 1925. évi április hó. Kiss Sándor, rendőr főtanácsos. üésze meg Kállói utca 33. számú eladó házam 1—10 évi részletre is adom, tetszésszerinti fizetési eszköz és mid melleit. Csak közvetlen vevőkkel tárgyalok. SIMKOVITS szűcs, Kállói u. 5. 759-3