Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-17 / 111. szám

1925 május 17. JNÍYÍKSIDÉK 3 sági müvelése s annak eredményei tekintetében poijtos adatok még nem áilottak rendelkezésre, az eddigi adatokból megállapítható hogy a birtokba helyezettek legnagyobb része igyekszik földjét megmunkálni, de "a törpebirtokkal együttjáró gyengébb gazdasági felszerelés s kevésbé intenzív müvelés természetszerűleg a terméshozam csökkenésében érezteti hatását, s hogy az uj birtokosok tekintélyes része fizetési kötelezettségeinek nem tesz jeleget, sőt a megváltott földek közterheit is a megváltást szenvedőknek kell fizetniök s hogy a megváltást szenvedők részéről emiatt felmerült jogos panaszok, nemkülönben a birtokba helyezettek nehéz helyzete mielőbb orvoslást, megfelelő törvényhozási s kormány hatosági intézkedést tesznek szükségessé, amelynek néhány irányelvét jelentésemben körvonaloztam is. Elkobozzák a veszedelmes , nyomtatványokat. A tekintetes közigazgatási Bizottság március havi üléséir szóvá tett izgató tartalmú vagy más tekintetben erkölcsrontó hatású nyomdatermékek terjesztésének megakadályozása iránt már március hó 16-án kiadott rendeletemben intézkedtem Ezeknek a veszedelmes nyomdatermékeknek s röpiratoknak lefoglalását a nviregynázi kir. ügyészség folyó évi április hó 7-én kelt végzésével elrendelte, hogy a m. kir. Belügyminiszter ur pedig április hó 25-én kiadott rendeletében intézkedett az elkobzás iránt. .4 Kanadába irányuló bevándorlás. A m. kir. belügyminiszter ur a mindjobban érezhető munkanélküliségre hivatkozással a Kanadába irányuló kivándorlást korlátozó intézkedését hatályon kivül helyezve «atíént intézkedett, hogy a mezőgazdasági munkások részére Kanadába kért útlevelek most már a Miniszter ur előzetes hozzájárulása nélkül adhatók ki. y Uj körorvos a vármegyében. A m. ,kir. Népjóléti és Munkaügyi miniszter ur 30.000—1925. sz. rendelkezésével a napi ápolási 'dijak a nyíregyházi Erzsébet kórházban 50.000, a kisvárdai kórház ban pedig 36.000 koronában állapította meg, 16385—1925. I. sz. rendeletével pedig jóváhagyta a törvényhatósági Bizottságnak a nyirmihálydi körorvosi állás rendszeresitésere vonatkozó határozatát. Miután az egészségügyi körhöz tartozó községek a körorvos részére megfelelő lakást építettek, intézkedtem a körorvosi állás betöltése iránt ami Dr. Hajnód Gábornak, a f. évi április ho 25-én tartott választáson megválasztásával meg ts történt. Egy hónapon belül átvizsgálják a lóállományt. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 57835—1925. sz. rendeletével jóváhagyta a vármegye 1925. évi közúti költségelőirányzaátt. A m. kir. földmivelésügyi miniszter ur 11870—1925. sz. rendeletével a vármegye kanca lóanyagának tenyészérték szempontjából megvizsgálását s osztályozását rendelte el. Az osztályozást a földmivelésügyi miniszter ur által kiküldött szakközegek a vármegye területén kijelölt 15 községben május 18— junius hó 18-ika közötti időszakban fogják végezni. Az ujjáalakult mezőgazdasági bizottság. A rendelet végrehajtása iránt megfelelően intézkedtem. A mult hó 29-én, három évi fenn állás után újra alakult a vármegyei mezőgazdasági bizottság. A bizottság elnöke Dr. Korniss Ferenc földbirtokos, alelnöke Paulusz Márton gazdasági tanácsos, jegyzője Barkóczy Aladár vm. aljegyző. A bizottság fennállása óta tőle telhetőleg igyekezett fontos hivatását teljesíteni, de sajnálattal kell megállapítanom, hogy tevékenysége az érdekeltek részvétlensége folytán jóformán a hatóságoknak adandó szakvéleményekben, s a mezőgazdasági kamara megkereséseinek végrehajtásában merül ki. Uj útvonal a törvényhatósági úthálózatban. Az elmúlt hó folyamán megtörtént a nyirbogdány- kéki, a közforgalomnak már előbb átadott törvényhatósági ut műszaki felülvizsgálata és szemléje s ezzel az útvonal a törvényhatósági úthálózat ba véglegesen felvétetett. Járási segédtiszti kinevezés. Főispán ur Őméltósága 271 — 1925. sz. intézkedésével a nyirbaktai járás főszolgabírói hivatalánál üresedésben volt járási irodasegédtiszti állásra Keresztury János vajai jegyzői írnokot nevezte ki, akit a hivatali eskü kivétele után hivatali állásának haladéktalan elfoglalására utasítottam. Dohnál József dr. emléke. A legmélyebb részvét hangján emlékezem meg ama pótolhatatlan veszteségről, amely legutóbbi jelentésem megtétele óta vármegyei közéletünket és vele közigazgatási bizottságunkat dr. Dohnál József vármegyei t. főorvosnak folyó évi április hó 24-én gyötrelmes szenvedések bekövetkezett gyászos elhunytával érte. A megboldogult 1906-ban lépett nagyemlékű előde, dr. Jósa András örökébe és a hálás tanítvány hűségével követvén nyomaokait 2 évtizedre nyúló hivatali pályafutása alatt a sorscsapástól olykor súlyosan meglátogatva, testileg megtörve, de egy mélyen vallásos lélek alázatosságával és nyugalmával, szünetlen munkában, lelkesedéssel és önfeláldozással állította nem mindennapi képességeit nagy műveltségét es szünetlenül való tovább tanulásával gyarapodott szakképzettségét a közjavának és vármegyénk közegészségügyének szolgálatába 1 Vármegyénk közegészségügyének magas színvonalon való megtartása annak a haladás követelményei szerint való továbbfejlesztése terén elért maradandó és sikeres, a Jósi Andrásról nevezett vármegyei muzeumunk érdekében kifejtett lelkes és tudományos búvárkodása, az ezen intézmény iránt való közérdek ébrentartása és egy közdolgok iránt elfásult nemzedékben a történelmi mult beszédes emlékei összegyűjtése és muzeumunk támogatása iránti áldozatkészség felkeltése, mindmegannyi mérföldkövei érdemes pályafutásának, amelyek miatt méltán fáj korai és pótolhatatlan elvesztése és amelyek minden időkre tartós emlékezetet biztosítanak számára. A jelentés után a tiszti jelentések következtek. Diadal Május hó 15, 16, 17, péntek, szombat, vasárnap Az araerikai Selig-fitmgyár szenzációs vadállatfilmje Dzsungel királynője Kalandok Afrika őserdőiben '• Ég is fold között 10 felvonásban A főszerepben Elinor Fie'd, Trumann van Dike Előadások hétköznap 5, 7 és 9. Vasárnap 3, 5, 7 és 9-kor. ..iiiiiiiiiiiniuiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiininiffiíiiiiw taaaBmKíwti-v^W--.. . Vasárnap C

saládias műsoros est a Bocskai kertben. Hurka-kolbász. Kitűnő italok. Frissen csapolt sör. Minden vasárnap délelőtt ízletes zónapörkölt. Belépődíj nincs! '''IIIIIIIlllHlllllllllllllllllllllllllllflIllllljlllllllllllIlllllP örömmel köszöntötték egymást az j idegen urral. ' Milyen szerencse, méltóságos j asszonyom megnyertük a pört. — Hallom Júliától. Köszönöm | Önnek doktor ur. Az ön ügyessége, j — Nehéz volt kissé, méltóságos j asszonyom. — Gondolom. -A hozományom i igy egészben megtérül. Két milliárd j ugy-e ? j ' — Igen. Két milliárd. Semmi j kétség többé. — Különben majd beszélünk még erről. — Azután egyébről volt szó, a gyerekek nem nagyon értettek az egeszből semmit. Az idegen ebédre is ott maradt Júlia egész délelőtt a gyerekekkei volt és mesélt furcsa meséket, mintjha nem is figyelné a szavakat, csak mondaná. A két gyerek nem tudott beszélgetni, pedig annyi sok mondani valójuk lett volna. Érezték, hogy vannak távoli doltitkok, könnyek, amiket ő hozzájuk nem engednek ! A nagyok egy mozdulatból megérzik egymás gondolatát s az a nagy titok, amit szóval ki sem fejeznek. Ebéd után Júlia az asztalteritőket hajtogatta össze, a szobaleányt kiküldték hamar, pedig az ugy nézett reájuk, mintha mondani akarna valamit. Mig Júlia el volt fogdáivá, a két gyermek kiuftott a terraszra, ott megfogták egymás kejzét s futottak le a lépcsőn, a kerten át, a kis fenyvesen egészen a kerítésig. Lihegve megálltak, széjjel néztek és sehol egy lelket nem láttak. A napsütésben apró bogarak táncoltak, egyéb minden pihent. — Tudja Klári, hogy ki az az idegen ? — Igen. Egy bácsi, aki sok pénzt hozott anyukának. — Nem pénzt, hanem a pört, amit megnyertek. — De az mégis csak pénz 1 Sok pénz. Anyuka örült. A pénznek mindenki örül. — £n is szeretném, ha sok pénzem lenne. Ha nagy leszek, nekem is lesz. Azon mindént lehet veríp

; Valami nesz hallatszott a kerités felől, oda néztek. A kisbéres volt. Egyik mezítelen lábát átdobta a kerítésen s ugy ült, mint a lovon. — Nem tudják ? — Mit Gyurka ?! A gyermekek egészen közel mentek felágaskodtak, Gyurka meg lehajolt hozzájuk de előbb széjjel nézett s ugy sugat: — Hát nem tudják ! Az a vén nevelőné, az a pocsék szerzet nem engedi megmondani, meg oszt' a méltósága is megtiltotta és nem tudtam idejönni. Gyorsan, mond Gyurka ! — Hogy a méltóságos ur, a kedves apukájok meghalt abba a nagy idegen házba. Nagyon messzi ről, oszt' vonattal hozták ide, oszt' most van a temetése a felső kastélyból. Mán három pap mégis érkezett és az öreg báróné eláujlt, a nagymamájok. Én tudom, hogy eccer itt hagyta magokat a méltóságos ur, de azut' szerette vóna látni, csak a mamájok nem engedte. Osztán megbolondult a méltóságos ur és meghótt a bolondházba. Oszt' most lesz a temetése. — Klárika, Palkó — hangzott a kiáltás a kastély felől. Júlia hivta őket. ök megindultak, tele volt könnyel a két szemük. Zavaros, nehéz gondolatok terhét cipelték a ház felé, elerőtlenedtek, roskadoztak. Júlia jött feléjük s kutatva nézte könnyes arcukat. — Hoi voltak? Ne sírjanak! Mi történt magukkal? Ha a báróné megtudja... ha megtudja!... Megijedtek ugye? Mondtam, hogy nem szabad a fenyves felé sem menni! mi van magukkal? Klárika már zokogott s remegő öklével törülgette a szemét. A kis fiu elszántan, felemelt fejjei ment mellettük. Dac és bátorság lobogott a szemében. — Elakarunk menni az apukánk temetésére! Jaj! — sikoltott az öreg leány — Istenem, mit beszél? Kl mondott magának ilyen bolondokat? A méltóságos asszony meg ne hallja! Meg ne tudja! De miket... de ki... ki volt? — megállt velük a fenyves alatt — ne is szóljanak erről, ne sírjanak, az nem igaz, akárki is mondta.... az anvukájuk... igen, meghalna... meghalna, ha ezt megtudná. De ilyet... ilyet!... A két gyerekre ez hatott. Anyuka, igen, vele történne valami.' — Összeszorították kis piros szájukat olyan önuralommal, hunt a felnőttek. Mikor a terraszhoz értek, a báróné akkor lépett ki az ajtón az idegen urral. Mosolygott es gyönyörű tűzpiros ruha volt rajta. Juha, kérem, uzsonnázni kelt már a gyerekeknek. A kerítéshez nem szabad menni! Odaértek hozzájuk, az idegen megsimogatta Palika fejét, a báróné megcsókolta a homlokukat. És megszólaltak a falu összes harangjai. A felső kastély kápolnájának kis harangja csengőn belesikoltott . — Jöjjön doktor ur — mondta a báróné s megindult tétován, szemében nehéz, mély villanás vibrált egy pillanatig. A gyerekek is fölléptek a terrászra, lehajtották kis szőke fejőket, behunyták kék szemöket, hogy elzárják a könnyek útját . A harangok még egyre szóltak.