Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-16 / 110. szám

Jáímmm Szaboícsvármegye májusi közgyűlése impozáns egyetakarással és lelkesedéssel foglalt állást a békekötés revíziója mellett. Geduly Henrik ág. ev. püspök hatalmas beszéde után a vár megyei törvényhatóság viharos erővel fordult a ránkkény szeritett, erőszakos béke ellen. A békekötés a rajtunk osz tozkodó, úgynevezett utódállamoknak sem hozott igazi elő nyöket. A vármegyei közgyűlés kéri a kormányt, hogy tegye meg a béke revíziója érdekében szükséges lépést. Nyíregyháza, május 15. A Nyirvidék tudósítójától. örökké emlékezetes lesz a vármegye törvényhatóságának most lezajlott tavaszi közgyűlése. Ezen a közgyűlésen robbant először ki a íelkekből a magyar feltámadás útjára lépés akarata, a gyilkos békekötés ellen való első nyilt állásfoglalás. Szaboícsvármegye közönsége a Magyar Nemzeti Szövetségnek és Biharvármegye közgyűlésének átiratát tárgyalva efhatározta, hogy felír a kormányhoz a béke revíziója érdekében szükséges diplomáciai lépés megtétele érdekében. A varmegye állandó választmányának ezirányu lelkes javaslatához Geduly Henrik ág. ev. püspök szólt hozzá és fenkölt szavaiban erkölcsi igazságunk megdönthetetlen ereje zengett, hogy egy pillanatra hatalmas egységbe fogja össze a magyar sziveket. — Geduly Henrik püspök a következőket mondotta: Egy pórig alázott nemzet mély fájdalma riad a javaslatból. Méltóságos Főispán ur! Tek. Törvényhatósági Közgyűlés! Nem birok elképzelni javaslatot amely törvényhatóságaink sok százados dicsőséges pályafutásban országszerte olyan, szinte tüntetésszerü, lobogó pártfogásra, egyértelmű, lelkes fogadtatásra találhatott volna a múltban és találna a beláthatatlan jövendőben, ramt a tek. állandó választmány imént előterjesztett határozati javaslata. — Egy méltatlanul megtépázott, porig alázott nemzet mély fájdalma és mély fájdalmában is sarjadni kezdő reménye riad ki e javaslat betűi közül. Mindnyájunk lelkéből szól, mindnyájunk szivét megrázza. £s ha politikai érdektekintetek nem parancsolnák kényszerítő formában, hogy a vármegye a békeszerződések revíziója tárgyában való hivatalos megnyilatkozása bizonyos, aaiplomáciában bevett formák között történjék, — ugy azt mondanám: a magyar nemzetnek a veie szemben a békekötések alkalmából elkövetett égbekiáltó igazságtalanságok feletti elkeseredett fájdalmának olymenydörgésszerii robajban kellené kirobbannia, amely alapjaiban megrázkódtassa a ma összetákolt európai békerendszert minden tartozékaiban s az átkozott müvet ösz szetörve, építse meg omladékai közül az uj, válóban békés kulturínunkára hivatott Európát. De mert ezt nem lehet, sőt a mai nehizetközt viszonyok között nem is tanácsos magában a javaslat szövegében a nemzet fájdalma igazi mértékének megfelelő éllel és erővel kidomborítani, azért a tek. törvényhatósági közgyűlés szíves engedelmével én veszem magamnak a bátorságot ahoz, hogy a javaslat elfogadása kapcsán a magyar nemzet fiainak lelkében élő meggyőződéseknek és érzéseknek talán'még mindég halvány színezésű, ám mégis igaz és hü kifejezést adjak. Trianon «ethikája». Méltóságos Főispán ur! Tekintetes Törvényhatósági Közgyűlés! Én, már csak hivatásomhoz képest is, de meg, mert mint egyén is azt vallom, hogy csak annak az értéknek vagy alkotásnak van maradandó ereje, amely az erkölcs alapján épült fei, a békeszerződések revíziójának ügyét az úgynevezett «győzők» és legyőzöttek közötti viszony ethikájának a mérlegén vizsgálom . Ugy vélem ;az u. n. «győzők» és legyőzöttek közötti viszony ethtkája nem mehet addig, hogy Magyarországról ,Németországról és Ausztriáról, a nyugati kultura évszázados, sőt évezredes hordozóiról a kisentente fölfujt hatalmasságai még a békekötés ideje után 5 év múlva is ugy beszélhessenek, mint az ő hataímaskodási játékaiknak valami exotikus értékű, ide-oda dobálható labdáiról, mint azt épen napjaink története is mutatja, amikor épen a tegnapi nap folyamán a magyarság vérét újból fellátó határozatokat hoztak, önérzetünket akármikor a falhoz csapdoshassák, nemzeti tisztességünkbe, becsületünkbe, fegszentebb gazdasági létérdekeinkbe akármikor büntetlenül belegázolhassanak. Ennek a viszonynak az ethikája, dacára annak a fesujtó megállapításnak, hogy mi legyőzöttek volnánk, holott voltaképen nem vagyunk azok, — nem terjedhet odáig, hogy még a békekötéseket követő ötödik esztendőben is szüneteltetésre legyen kényszerítve a munka, a vállalkozás, a kereset lehetősége, a hitel, a forgalom kiefjlődése s a családok és egyének milliói a foglalkozások legtöbb ágában egyenesen az,anyagi és megélhetési csőa nyomorult sorsára legyenek kárhoztatva. — Ennek a viszonynak az ethikája nem terjedhet odáig, hogy tőlünk elszakasztott véreink nemzeti, faji öntudatát, hitét, nyelvét, vagyonát náluk jelentékenyen kisebb kulturfajsulyu népeknek büntetlenül lehessen sujtamok, tiporniok, leigázniok és elrabolniok.... •••Vagy ha odáig terjednie szabad ,akkor az ilyen «győzők» ne nevezzék magukat az emberi jogok és nemzeti igények képviselőinek, a huszadik század kulíurája hordozóinak, de vallják be. ohgv ők mindannyian, Angliát, Olaszországot és Amerikát is beleértve, visszatértek az egykori barbárnépek hadviselésének és békekötésenek egykori pogány, istentelen, erkölcstelen es embertelen rendszeréhez, amefy csak egy törvényt ismert, azt, hogy: vae victis ! , Mi tudjuk, hogy kisüt az igazság napja. Ám, Magyarország népe pillanatra sem tartott attól, hogy az erkölcsi hazugságoknak az u. n. békeszerződésekben megnyilvánult ez a bűnös rendszere állandóan felszínen fogja tudni tartani magát, ösztönösen, az igazságnak Isten áltai belénk ojtott érzésével éreztük és tudtuk, hogy a sürü felhők közül egykor minden mesterkedés dacára kisüt az igazság napja. Világszerte érlelik a békerevizió gondolatát Ez az óhajtva-óhajtott változás — ha még nem is a tündöklő nap erejével, de legalább a hajnalhasadás reménytkeltő rózsás derengésében - útban van. Ma már az európai nemzetközi viszonylatoknak elismert velejárója, elmaradhatatlan beszédtárgya a békekötések revíziója. Hiszen a kis-antant ismert pöffeszkedő megnyilatkozása is lényegében emellett szól. Nagy nemzetek vezető politikusai tesznek bűnbánó vallomásokat a világ közvéleményének ítélő széke előtt az u. n. «békemü» tarthatatlanságáról. Évek hosszabb sora telhetik még el Magyarország feltámadása nagy ünnepéig, de a folyamat megindulása már letagadhatatlan világesemény. És mi erősen hisszük,, hogy nem tul hoszszu idő múlva már le tárgyalásra érett problémája lesz a nemzetek tanácskozó asztalának annak a békemünek a revíziója, ameíy a maga erkölcstelen irányával, igazságtalan rendelkezéseivei egyebet elérni nem tudott, de néni is tudhatott, mint hogy Európa nemze_ teit egymással állandóan farkasszemet néző, egymás gazdasági és politikai szabadságát guzsüakötő, egymással szemben minden erkölcstelen és igaztalan túlzásra kész áffamok gyűlölködő táborává, kulturát, békét, gazdasági és erkölcsi jólétet egyre jobban vesztő néptömegeivé nyomorította. Minden erőnkkel támogatjuk a mozgalmat. Nekünk — leigázott véreink és a magunk ezernyi ezer szenvedésének érzésében ezer és egy okunk van arra, hogy ezt a kifejlődésnek induló mozgalmat egyszivvel-lélekkel, minden telhető erővel támogassuk. S mert az előterjesztett javaslat a magas kormány figyelmének felhívásával ezt a célt szolgálja, — amidőn kijelentem, hogy azt szívvel-lélekkel S. magamévá teszem, egyben bátorkodom ajánlani, méltóztassék azt a m. t. Törvényhatósági' Közgyűlésnek is egyértelmű hazafias lelkesedéssel a magáévá tenni . Geduly Henrik püspök szavaira hatalmas erővel viharzott fel a szivekből a Trianon ellen elfojtottan égő tűznek, az égető nagy nemzeti fájdalomnak ereje. — Egy szívvel-lélekkel foglalt állást Szabolcsvármegye a gyilkos Trianon ellen és a következő határozatot hozta . i A békekötés ellenségeinknek sem jó. A vármegye törvényhatósági bizottságában a trianoni' béke létre1925. m^jus 16 jötte óta él annak a tudata, hogy ez a reánk kény szeri tett igazságtalan béke a háború előidézésében ártatlan magyar nemzetnek halált, egész Európának pedig nyugtalanságot és veszedelmet jelent, sőt még a rajtunk osztozkodó, úgynevezett utódállamoknak sem hozott igazi előnyöket, mert üj 'államaikat az elnyomásra, ső kiirtásra ítélt kisebbségek elégedetlensége és elszakadási vágya, áldatlan harcok és állandó belső viszály szinterévé avatja . [ A revízió Európa köztudatában él. A békekötés óta efmult évek tapasztalatai: az ez idő alatt még magasabbra lángoló elkeseredés, a békekötés által felnyomott államok rohamos gazdasági eísorvadása s az ezáltal már-már egész Európát fenyegető gazdasági és politikai bonyodalmak immár Európa köztudatába vitték át, hogy a békeszerződések revíziója néfküi nincs biztosított béke s nem lehet egészséges, gazdasági vérkeringés Európában. Elérkezett az idő... Most ,amikor ezr 'a heíyzetet már a nagyhatalmak nem egy vezető embere is belátja, sőt nyíltan hangoztatja, törvényhatóságunk elérkezettnek látja annak idejét, jhogy a magyar nemzet egységesen foglaljon állást a teljesen elhibázott, kegyetlen és igazságtalan béke revíziója érdekében. Ezekre tekintettel felirattal fordul a törvényhatóság a m. kir. kormányhoz s felkén, hogy a békeszerződések revíziója érdekében a szükséges lépéseket tegye meg és követelje a trianoni békeszerződéssel rajtunk elkövetett jogtalanság orvoslását. Hisszük, hogy vármegyénk határozatát követi valamennyi törvényhatóság hasonló állásfoglalása, és a lenyűgözött Hungária kezdi rázni, tépni iszonyú bilincseit. .(iiiiiiiiuiiiiiuiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiipntiiiinh. Férfi, női és gyermekharisnyák legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FERENC és TáBSAI Zrínyi Ilona-ntca 5. Vasárnap megnyílik a Sóstói fürdő. A tó vize mindenütt 2 és fél méter mély. A sziget és tópart még rendezetlen, üj csónakokat rendelt az üzem. Betonlépcsős lejárat a tó vizéhez. Akik véletlenül kivetődnek a 1 Sóstóra, meglepődve tapasztalhatják, hogy a tó medre teljesen megváltozott. A legnagyobb részben náddal, sással borított pocsolyaszerű, sekély vízterület helyett teljesen megtisztított, most már veszedelmes mélységű, bővizű hatalmas tó fogadja a kirándulót. Most már nem kell félniök a csónakázóknak, hogy elakadnak, viszont annál jobban kell vigyázniok, mert az esetleg vizbepottyant úszni nem tudókat komoly veszély fenyegeti a mindenütt két és fél méter mélységű hullámokban. A viz tükréhez a régi rozoga falépcső helyett széles, modern betonlépcső vezet le, amelynek legalján vaskarikák vannak. Ide kötik majd ki az üzem által rendelt kitűnő gyártmányú csónakokat, számszerint ötöt. Ha a csónakok tényleg használhatók lesznek, ugy ezt a számot valószínűleg szaporítani kell, mert Nyíregyházán sokan vannak, akik szeretnének egy keveset csónakázni. Nagy hiba, hogy a tó partja és a sziget teljesen rendezetlen. A tó medréből kihányt szikes sarat egyenletesen nem. teritették el, a tervezett sétány egyelőre még csak térképen látható. Ellenben az arra sétáló könnyen lábikráig merülhet el a felül csalékony módra megszáradt, de alul még nedves, szikes sárban, mint azt e sorok irója is megtevé, s az arra járók napnap mellett megteszik. Igaz, hogy a tó kimélyitése 200 millióba került, de a selyemharisnyának és hatszázezer koronás cipőnek se használ, ha valaki akaratlanul Capax-téglát gyúr vele a sors szeszélyének jóvoltából. A fürdőépüle

tben az ujjáalakitási munkálatok lázasan folynak. Az üzemtől nyert értesülés szerint a fürdő vasárnap okvetlenül megnyílik, s valljuk meg, ennek már itt is volna az ideje. .c >