Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-15 / 109. szám

1925 május 15. JNtYÖUnUÉK 5 — Madarak és fák napja a Saiamon-tanyai iskolában. — Május 10-én vasárnap a Salamon-tanyai iskola növendékei Mátis Béla tanitó vezetésével sikerült »Fák— madarak» napját rendeztek. — A szülők, a fiatal legények, leányok nagy számmal voltak képviselve. — Eljöttek a szomszéd Antal-tanyai iskola növendékei Soltész Anna tanítónővel. A tanítók közül Kubacska István, Boczkó Elek, Prekopa József, Fodor Gyula. Az ünnepély a Salamo»-tanyai gazdák szívességéből a tágas — az egyik oldalon magas — árnyékot adó, fákkal kerített, pázsitos réten folyt le. — Első szám ének : a Magyar Hiszekegy. Énekelték a két iskola növendékei. Majd felváltva leányok és fiuk — mintegy húszan — alkalmi, fák- és madarakról szóló és hazafias verseket szavaltak igen ügyesen. Közben daloltak. — Befejezésül a növendékek és a jelenvoltak a Himnuszt énekelték eV Kubacska István tanitó a fákmadarak nagy hasznáról — azok védéséről beszélt. Kérte a szülőket, legyenek segítségére a tanítóknak ez irányú nemes munkájukban. Ezután jött a mulatság. — Egyik helyen az iskolás gyermekek ps a serdülő ifjak — egy Salamontanyai legény által ügyesen kezelt harmonika hangjai meilett láncoltak Másik helyen az iskolás fiuk versenyfutást rendeztek két lábon, egy lábon tanítójuk irányítása mellett. A győztesek dijban részesültek. Ismét más helyen a Levente-csapat tagjai futballoztak. — öröm volt nézni a földmives ifjakat, mily nemesen versenyeztek a sport ez ágában, a szabad levegőn töltve egy kellemes délutánt, nem pedig a korcsmahelyiségben. Majd szünet következett. Kicsinyek, nagyok elhelyezkedtek a pázsitos réten és a magukkal hozott ennivalót fogyasztották el jóizüen. — Uzsonna után Prekopa József tanitó — az ezermester — a magával hozott fényképező készülékkel felvételeket csinált. — Ezután ismét tánc éi játék következett. Hat óra után egy kellemesen eltöltött nap emlékével kicsinyek és nagyok — hazavonultak. — íme igy dolgoznak a nyir•egyházi tanyákon lakó tanitók. Az iskolához közelebb hozzák a szülőket. Az iskolából kikerült ifjakat &kik azelőtt a korcsmákban találták vasárnaponként szórakozásukat — Levente-egyesületté tömörítve nemesen foglalkoztatják. Az ily irányban dolgozó tanítókat nem nézik le, de megbecsüli ímindenki. Igy fog valóra válni : »Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában«. — Az alkoholellenes mozgalomnak lelkes apostola május 10-én Ujfehértón hirdette igéit, melyek nem ismeretlenek ugyan már az orvosi, a pedagógiai tudományban, de szemmellátható sikert még ez a mozgalom nem ért el még eddig a népegészség terén. Éppen ez a körülmény teszi szükségessé, hogy nem csüggedő agitációval, kellően szemléltető módon történjék az ellenség ellen való védekezés A védekezés alapja a felvilágosítás, egyszersmind kiinduló pont is. Itt tartunk. A történeti hűségért megemlítjük, hogy Wallrabenstein Jakab a teljes abstinencia meggyőződésével küzd az alkohol ellen, azonban egyeló're megelégednék annyival is, ha ünnepnapokon üresek lennének a mérgező helyek, ha megapadna a bűnözők száma, ha megkevesbedne az italozásból származott tékozlók, gyilkosok, börtönlakók száma. Szomoritó tünetnek látja, hogy mig az alkoholt kimérő boldogul, anyagilag jobb helyzetbe jut, addig az alkoholt fogyasztó munkakedvben hanyatlik, testi erejében gyengül, közrendbe ütköző vétséget követ el és odajut, ahova teljes józanságban töltött életmód mellett soha nem jutott volna Mert erkölcsi felfogását teljesen megerőtlenitette a népegészség ellensége: az alkohol. Az alkohol ellen való küzdelmet nem szabad lekicsinyelni. Erre nagy szükség van. Látszólagos haszon az államok háztartásában a szeszadó folytán begyült pénz, mert a tény az, hogy a népegészség és közrend vitelénél busásan ráfizet arra a bevételre, arra a jövedelemre. A családi életet a legtöbb esetben az alkohol mérgezi meg éppen a kereszténység során. Az elmegyógyintézeteklakóinak túlnyomó része alkoholosok tömegéből kerül ki. Ki tartozik a népjólét felett legelső sorban őrködni? Az állam. Az államnak elsőrendű érdeke, hogy az ő országában a népegészség ne terhe, hanem védőbástyája legyen, melyből száz százalékos haszon háramoljon finánciális tárcájába. A kép ma még ennek a megforditottja. Máról holnapra a dolgok folyását megváltoztatni nem lehet. Azonban a hivők táborát növelni ezt az orvosi közegész ségi, a pedagógiai fegyverzetével felszerelni: elengedhetetlen kötelesség. A Levente intézmény már ennek az irányzatnak egészséges szerve, melytől nagyon sok jót várunk. Az agitácionalis bizottság ujfehértói kiszállása igen tanulságos haszonnal járt. A községi elöljáróság Barthos László főjegyzővel az élén, a lelkészség Porzsolt István lelkészszel, a tanítói testületek Pelsőcy Kálmán igazgatótanitóval a dalkör karnagyával, a tűzoltóság parancsnokukkal az élén, gazdakör, Leventék csapata és nagyszámú hallgatóság jelenlétében tartotta meg az előadó vetitőképes előadását. A kitűnő népdalárda Pelsőczy vezetése mellett két hazafias énekkel szerepelt. A kiszállott bizottság há'ás köszönettel adózik Ujfehértó város derék elöljáróságának, azért a sikeres fáradozásért mellyel lehetővé tette a bizottság előadójának a szellemi magvetést. REPÜLŐGÉP JÖTT. Epedve néztünk az égre: A repülő repült végre, Igy hát korán reggelen Újságunk már itt terem. És im közömbösen veszik, Nem kapdossák, alig veszik. Csak nézik a benn ülőt Uj sághozó repülőt. Ala a hir csak rosszat jelent-. Adósságra csúfos jelent. Úgyis gyorsan repül ö, Ha nem hozza repülő. Ki sietne tudni rútat? Járjon az csak gyalogulát, Ugy is hamar ér ide, Szegény ember fülibe Puck. * * i — A ^Felvidéki Egyesületek Szövetsége Budapesten országos mozgaimat indított a felvidékiek és a Felvidék abrátainak a Szövetség kötelékébe való egyesítésére, a Szövetség célja a felvidéki őslakosság kisebbségi sérelmeire vonatkozó hiteles anyag összegyűjtése, szakszerű feldolgozása, és a nemzetközi fórumok előtti féltárása, ;hogy arra orvoslást szerezzen, az etnikai egység és culturális közösség ápolása és erősítése és a Felvidék itt tanuló ifjúságának erkölcsi és anyagi támogatása. Ehhez a munkához kéri mindazoknak csatlakozását, akik a Felvidék iránt szeretettel viseltetnek és felkéri őket, hogy alapító vagy rendes taJgokuí a szövetségbe belépjenek, hogy a Szövetseg központi szervei és helyi csoportjai utján közös munkában résztvehessenek. Az alapitó tagok tagsági tőkéje az 1925— 26. évben 200.000 korona, a rendes tagok évi tagsági dija 20000 korona, amely a Szövetség 48431. sz. postatakarékpénztári csekkszám Iájára fizethető be. Felvilágosítást készséggel ad a Szövetség elnöksége. Budapest, V. ker. Béia-ufca 2. sz. I. e. — Nemzetközi automobil kiállítás Budapesten. A Kereskedelmi és Iparkamara felhívja az érdekeltség figyelmét a Budapesten 1925. m> jus 23-tól junius hó 3-ig tartandó nemzetközi automobil kiállításra, melyet a városligeti iparcsarnoknak a Királyi Magyar Automobil Klub és a Magyar Automobil Kereskedők Országos Egyesülete rendez. A kiáflitás iránt miden oldalról igen élénk érdeklődés nyilvánul meg és ez alkalmat a legjobb automobil gyárak legsikerültebb típusaik bemutatására használjak fei. A kiállítás sikerének előmozdítása érdekében a kereskedelemügyi miniszter féláru menetjegykedvezményeket engedélyezett. Az egyszersmind belépőjegy ül szolgáló kedvezményes igazolványok ezidőszerint a Királyi Magyar Automobil Klub titkárságánál — Budapest, IV. Aponyi-tér 1. — ' kaphatók 55000 korona beküldése ellenében. Amennyiben kedvezményes igazolványokat a kamarához is küldene a kiállítás rendezősége, ugy ezt a kamara közhírré fogja tenni. Tekintettel arra, hogy a kedvezményes menetjegy igazolványok csak korlátolt számban állnak rendelkezésre, ajánlatos azok kiváltása iránt már most gondoskodni. — Közli a kamara, hogy a m.kir .kereskedelemügyi miniszter 65593—1925. sz. rendeletével megengedte, hogy a f. évi május hó 10-étőí bezárólag szeptember hó 13-ig terjedő időszakban vasárnapokon és Szent Istvánt király napján a szódavíz gyártása és házhoz szállítása az egész napon át végezhető. F. évi szeptember 20-átói kezdődőleg vasárnaponként a szódavíz gyártása déíi 12 óráig, házhoz szállítása déli 2 óráig végezhető ismét. i — Nagyban készül az amerikai magyarság a phiiauelphiai világkiállításra. Newyorkból jelentik: Az amerikai függetlenség kinyilatkoztatásának — Declaration ot Independence — 150-ik évfordulója alkalmából az 1926.-ban rendezendő philadelphiai világkiállítás nagy jelentőségével behatóan foglalkoznak az összes amerikai magyar lapok és különösen az amerikai magyarságnak a kiállításon való részvételére helyeznek nagy súlyt. A kezdeményező lépésekét erre nézve a philadelphiai magyar ság már megtette, amennyiben megalakította a helyi bizottságot több előkelő amerikainak a csatlakozásával. Ennek a bizottságnak elis kérte gróf Széchenyi követet arra, hogy nemcsak Magyarország, nöke dr. Donáth Dezső már fel de a magyar Amerika részvételét illetőleg is az ügyhöz méltóan járjon közbe. — Á kiállítás jelentőségéről propaganda munkát kifejtő Ludvig Ernő is cikkezik s arra hívja fel az amerikai magyarokat hogy a magyar kiállítási pavillont közadakozásból építsék föl, mert a megcsonkított és kirabolt szegény Magyarországnak a Smith-budget bői erre nem tellik. A cikk végén annak a reményének ad kifejezést Ludvig Ernő, kifosztottságunk dacára is a magyar géniuszt gazdasági és kulturális téren méltóan fogjuk a világkiállításon kifejezésre juttatni. — «Erdei egyetem» nyilt meg Héderváron. Központi cserkésztisztképző tábor, vagy mint egy cserkészember találóan elnevezte, »erdei ö|fyetem» nyilt meg e hó 8-án Héderváron, Khuen-Héderváry Károly gróf főcserkész birtokán. Ezt a tábort abból a célból állította fel a Magyar Cserkész Szövetség, hogy- a cserkésztiszteKnek alkalmuk legyen alapos kiképzésben részesülni mindabból a gya korlati ismeretből, melyek a szabadban való élet, a cserkésztáborozás alkalmával nélkülözhetetlenek. Ennek a tábornak állandó jellege lesz, amennyiben az egész nyár folyamán '"fenn fog állani abban az erdőktői környezett regényes völgyben, melyet a főcserkész bocsátott a tábor céljaira. A most kezdődő tanfolyamokat Faragó Ede, a Cserkész Szövetség ügyvezető elnöke vezeti s azon 25 cserkésztiszt vesz részt az ország különböző részeiből. Az «erdei egyetemet Albrecht kir. herceg 'és Khuen-Héderváry Károfv gróf főcserkész is meglátogatják . — Robbanó kő okozta az egri földrengést. Még élénk emlékezetében van olvasóközönségünknek az a hatalmas földrengés, amely Eger városát és környékét súlyosan megrongálta és napokig izgalomban tartotta egész Magyarországot. A földrengés után neves geologusok mentek Egerbe és a földrengés okát és befolyását megállapítsák, mikor váratlanul arra a felfedezésre jutottak, hogy az egri földrengést egy ujafjta, eddig ismeretlen kőzet okozta, mely valósággal feifobbant a földben. Ostoros községben a földrengés után mindenki sietett a romokat eltakarítani. — Az egyik gazda éppen a pincében foglalatoskodott, mikor az egyik sarokban nagy kődarabokat talált. A köveket felvitte az udvarra és ott eldobta. Egyszer véletlenségből vizet öntöttek a barnás színű, kissé zsíros tapintatu kődarabra, amelyen furcsa változás történt, ahogy a kődarab hozzáért nyomban recsegni, ropogni kezdett, majd pattogott és kisebb-nagyobb darabok váltak le róla, amelyek messze röpültek. Az egész folyamat ugy tetszett, mintha a kő felrobbant voina. A pince mellett ásatasokat 'kezd tek a földrengés hatását tanulmányozó geologusok és a robbanó kőből a feltalajtól mintegy 8 méterny iméiységben 6—7 méter vastag réteget taiáltak. Azóta a vizsgálat állandóan tart és ínég mindig nem tudták megállapítani, hogy mekkora területen fekszik a föla alatt az újfajta kőzet, amellyel eddig még sehol nem találkoztak. — A hírneves KORANYI-féle kámforos arckrém, szappan és púder kapható minden gyógyszertárban, drogériában. Főraktár: Korányi gyógyszertár Nyiregyháza, Bessenyei-tér 15. 12x