Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-14 / 10. szám

JMYÍRYIDÉK 1 ^íé i-riur 14. Anomáliák. Irta: PH"** Józ***. III. Az idő teljesen tisztázta íés megérlelte a magyar nemzet igazát; bebizonyította nem bűnös voltát; következéskép, mert nincs bűn, nem lehet büntetés sem. Éppen ezért most már önmaga ellen vétene a nemzet s a mai generációk utódaik megvetését érdemelnék ki, ha nem követeli a trianoni szerződés — nem re

vizióját — de végleges törlését; ha vétót nem mond s meg nejn tagad bármiféle követeléseket. Itt nem lehet az a kérdés: ki az erős, ki a gyenge? Itt csak egy morális erő dominálhat: az Igazság! ez pedig velünk van. i P ' j I Különben is, a mi koldus alamizsnánk, amit jóvátétel cimén követelnek tőlünk, még ha a csonka hazánk földjét is eltaligáznák, sem volna elég az antant hadi tartozásainak fedezésére. Ha erre a célrra állandó és erős bázist akarnak keresni, akkor ne jóvátételeket követeljenek tőlünk, hanem tegyék országunkat import- és export erőssé, adják vissza az ősi határokat, akkor ugy termelő, mint fogyasztópiacunk mindig erős támasztópontja Jesz ugy a közelebbi, mint a távolabbi ántant államoknak s közvetítője lesz a kelet és nyugat kereskedelmének ugy, mint volt a háború előtt. Amig ezt be nem látják, s erre az álláspontra nem helyezkednek, hiába követelnek, hiába koldulnak, sem béke. se>n gazdasági konszolidálódás Európában nem lesz, mert nem lehet. De következzék bármilyen fordulat, egyet nekünk meg kell érteni. Azt, hogy a Nemzetek Szövetségében képviselt kiküldöttek 90 százaléka nem az illető nemzetek nemzeti érdekeit képviseli, hanem annak a nemzeti konzorciumnak a szolgálatában áll, amely célul tűzte ki az európai nemzeti államok — közöttük az angolt és franciát is — megsemmisítését s ezen célból Poincáréval, mint exponensei a háborút megterveztette s kirobbantotta, hogy annak tüze a nemzeti államokat romokba döntse s e romokon saját egyeduralmának alapját megvethesse. Avagy hiszi-e valaki, hogy akár a francia, akár az angol benszülött nép kívánná azt, hogy pl. Magyarország, mint nemzeti álla^ ne legyen? Ezt feltételezni is olyan képtelenség, mintha mi magyarok kivánnán^ azt, hogy ne legyen francia vagy angol nemzet. Valamint nekünk sem érdekünk ez, épp ugy nem érdekük nekik, hogy mi, mint nemzet megszűnjünk lenni. Ma már ugy a francia, mint az angol nép — amint nemzeti irányú sajtójuk orgánumaiból kitűnik — kezdi felismerni a hamis képviseletet s akkor, de csajk akkor, ha erre a többi államok népei is rájönnek, fog tisztázódni Európa politikai helyzete. De addig is nekünk magyaroknak kötelességünk két dologra vigyázni. 1. hogy el ne higgyük, hogy minket a Nemietek Szövetsége komolyan akarna talpr

aátl;tanl; 2. hogy, hamár szenvedünk, legalább nevetségesekké ne váljunk. Mert a túlhajtott lojalitástól már csak egy fellépés a — hülyeség. A magyar csak egy féllépés a — hülyeség. A magyar nem volt hülye soha! Ne legyen hát ilyen se a jelenben, se a jövőben! — Az «UHU* nagysizerü Ullsfceim Magazin 4 iszáma megérkezett. 200 nagy oldal. Ára 22000 korona. Eddig 6.000 ember nézte meg a Marica grófnőt! Nyíregyházán 60.000 ember van, 54.000 aki még nem látta a színházban, az még a következő napokon megnézheti: Csütörtökön i® * n Marica grotno Pénteken Trillap Ilonka jutalomjátéka ülarica grófnő Szombaton Sugár Gyula jutalomjátéka Marica grófnő Vasárnap este Halmágyi Mihály karmester jutaíomjátéka Marica grófnő Március végén indulnak a magyar gazdaifjak Németországba. A gazdaszövetség ifjasági csereakciója. Dr. Czettler Jenőnek, a Magyar Gazdaszövetség igazgatójának nyilatkozata. Magyarországnak, mint agrár államnak elsőrendű érdeke, hogy nemcsak nagy és középbirtokosai, de kisgazdái észszerűen és belterjesen műveljék az ország legnagyobb kincsét, mezőgazdasági földjét. Ha a termésátlagokat emelni lehet, ez számban még jóformán ki sem fejezheíő nagy jövedelmet jelent az országnak. Hiszen az 1922—23. és az 1923—24. évi termés között a holdankénti eltérés átlagban csak 2 mm. volt és ennek folytán a legutóbbi gazdasági évben 7 ezer milliárd koronával kevesebb volt az ország mezőgazdáinak jövedelme, mint az előző évben. , ! I . j ! i A mezőgazdasági tudás és okszerű gazdálkodás elterjedésének tehát elsőrendű fontossága van nálunk a kisbirtokosságnál. Ennek pedig az iskolán kivül, sőt ezzel majdnem egyenrangú eszköze a gyakorlati tapasztalatok gyűjtése, illetőleg lehetővé tétele annak, hogy a magyar kisgazda kijutván falujának szűk köréből, lásson és tapasztaljo/i olyan gazdálkodási rendszereket, mely fejlettebb és jövedelmezőbb az övénél. Ez a szempont vezette a Magyar Oaztk; szövetséget, hogy propagandát indítson a magyar kisgazdák körében arrra, hogy gyermekeiket kiküldjék Németországba az ottani gazdálkodás elsajátítására. Ez ügyben felkerestük dr. Czettler Jenő egyetemi tanárt, a Magyar Gazdaszövetség! igazgatóját, hogy a csereakció ügyében tájékoztatást szerezzünk. Czettler Jenő munkatársunk előtt a következő nyilatkozatot $ölt szives tenni: A Magyar Gazdaszövetség a német agrárintézményekkel karöltve elhatározta, hogy, ötven magyar gazdasági ifjút küld ki Németországba s ugyanennyi német gazdaságit ifjú nyer elhelyezést magyar kisgazda családoknál. A gazdasági ifjak mint családtagok nyernek az egyes gazdáknál elhelyezést és reszt vesznek minden gazdasági munkában. Én a legnagyobb reményeket fűzöm ehhez a csereakcióhoz, mert hiszem és remélem, hogy a magyar kisgazdák gyermekei nemcsaK látni és tanulmányozni fognak kint, hanem elsajátítani a fejlett német gazdasági kulturát és megismerik az ugyanilyen magasnivón álló német szövetkezeti és egyesületi életet. A csereakció március végén veszi kezdetét, hogy még a tavaszi munkálatokban is résZtyehessenek az ifjak és tart szeptember hó végéig. A magyar gazdasági ifjak mielőtt hazaérkeznének, hosszabb tanulmányutat tesznek meg Németországban és megtekintik Lipcse, Magdeburg, Drezda, Berlin és Bécs városokat is és igy nemcsak mezőgazdasági, hanem általános műveltséget is szereznek. A magyar mezőgazdasági nép felvilágosodottságára jellemző, hogy minden nehézség nélkül fizetik le a Magyar Gazdaszövetségnek a személyenként 3 millió koronában megállapított költséget. Sokat hivatkoznak dán, holland és syájci fejlettebb mezőgazdasági kulturára, ezeknek tanulmányozása azonban nem annyira eredményes, mint a német viszonyoknak a megismerése, mert az előbb emiitett államok

1 éghajlati viszonyai teljesen elütnek a magyar viszonyoktól. Ellenben a közbeeső állomásAz ma, kedden utolj ra Mikszáth Kálmán regényében „A fiu felében" LUKACS is fellép!