Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-05-14 / 108. szám
1925. május 14. jMtüoriDEK mányaikkaí legyenek segítségünkre e szép nap létrehozásában. — Ezer szegény gyermek hálája és öröme legyen az adakozók ju talma . A majális részletes tervezetét a «Nyirvidék» hasábjain fogjuk az igen tisztelt szülők és a város polgárainak tudomására hozni, egyben azon kéréssel fordulunk mindenkihez, legyenek segítségünkre a rend fenntartásában. ^ Kedves Gyermekek! Veletek is tudatom, hogy a várva-várt kedves napotok május hó 18-án meglesz tartva, ezért kiáltsátok: Ha az idő kedvez, a majális meg lesz! v- j Vargha Ferenc, majálisi elnök. A nyiregyházi kereskedők és iparosok érdekképviseletének figyelmeztetése a textil kereskedőkhöz, férfi- és női-szabókhoz. Nyíregyháza, május 13. A Nyirvidék tudósitójátóf . Nyíregyháza kereskedőinek és iparosainak érdekképviselete, a debreceni kamara a következő felhívást intézi a szabókhoz és textilkereskedőkhöz: Több irányból hangzott fef a panasz kereskedők részéről' a kamaránál, hogy egyes cégek hirdetményeikben, reklámaikon olyan közléseket tesznek a kalkuláció, valamint áz áru minősége tekintetében ,hogy első pillanatra megállapíthatóan a kalkuláció elfogadhatatlan, illetőleg a hirdetett minőséggel' összhangban nem áll. «Garantált tiszta gyapjuszöve'tek», «eisőrendii angol szövetek» stb .a nagyközönségre vonzó erővel bíró hirdetményekkel* kapcsolatban olyan kalkulációkat olvasunk, amelyek a mai viszonyok között egyenesen lehetetlenek. A kamara elnöksége az üzfeti tisztesség védelme érdekében újólag felhívja az érdekeltek figyelmét az 1923: V. t. c. 2. szakaszára, mely azt mondja: ^«Áru forgalombahozatalánál (ideertve a 28. szakaszban meghatározott szolgáltatást is) nem szabad a kelendőség fokozására alkalmas olyan adatokat híresztelni, amelyek a valóságnak meg -nem" felélnek és megtévesztésre alkalmasak. A valóságnak megfelelő adatot sem szabad úgy híresztelni, hogy annak a szokásos figyelem mellett a valóságnak meg nem felelő értelmet lehessen tulajdonitani.» Ez a szakasz a valóságnak megfelelő adatokat követel a hirdetésnél főleg a minőség tekintetében. A kamara a jövőben szigorúbban fog eljárni 'a megujuló felhívások ellenére is vétőkkel szemben, s erőteljesebben fog élni'azokkal az eszközökkef ,melyek a tisztességtelen versenyről szóló 1923: V. t. c. alapján rendelkezésre állanak . Szövetkezeti kérdésekben való jártasságukról tettek tanúságot a nyiregyházi tanitónövendékek Nyíregyháza, május 13. A Nyirvidék udósiójáól . A nyiregyházi kir .állami tanítóképző intézetben a szorosabb értelemben vett tanítóképzéshez csatlakozott a szövetkezeti tanfolyam, amelyet Blasek Jenő az O. K- H. kerületi igazgatója spontán lelkesedésből eredő szorgalommal és ügyszeretettel vezetett. Bfasek Jenő, akinek felügyelete alatt a hitelszövetkezetek nagy sokasága működik, jól ismeri a magyar falvak gazdasági életét, a kisemberek felsegitésének altruisztikus eszközeit, a szövetkezetekbe való tömörülés nagyszerű eredményeit. — Jól tudja jhogy a szövetkezeti gondolat propagálásának és megvalósításának terén milyen elsőrangú feladat hárui a falu tanítóságára. Azt akarja tehát, hogy a tanítóképzőt végzett növendékek, a fiatal tanítók a szövetkezeti kérdésekben otthonosan, a reájuk váró "tennivalók tisztánlátásával lépjenek be az életbe, a magyar faluba. Ebből a célból rendezi évről-évre a szö" vetkezeti tanfolyamokat, amelyeknek befejeztével a tanitónövendékek vizsgálaton számolnak be a szövetkezeti élettel együttjáró feladatok megfejtésében való jártasságukról . Ezt a szövetkezeti vizsgát láttuk tegnap délután 4 órakor a kir. áll .tanítóképző-intézet Vay Ádám utcai helyiségében. Lukács Béla igazgató elnökletével folyt le a szövetkezeti vizsga, amelyen a tan- . folyamot vezető Blasek Jenő igaz- | gatón kívül jelen volt Kóczé Imre ellenőr is . A tanítójelöltek mindegyike gyakorlati kérdésre adott feleletet. — Elmondották mit tennének, ha szövetkezeti könyvelők vagy pénztárosok volnának a szövetkezetben előforduló legkülönbözőbb esetekben .Pontosan beszámoltak arról, hogyan készítik elő az uj szövetkezeteket ott, ahol még nincs, hogyan kelf uj tagokat felvenn/'és — last not least - miként kell eljárni a váltóóvatolás esetében. Minden jelölt felelt és felmutatta a szövetkezeti életben szükséges iratokat, főkönyvi lapokat stb. is. Vizsga után Blasek Jenő lelkes beszédben buzdította a fiatal tanítóságot a szövetkezeti mozgalom nagy nemzeti jelentőségére. Az igazi szövetkezeti vizsgát — mondotta — önök akkar teszik le, amikor kilépnek az életbe. — Vagy olyan faluba jutnak, ahol már van hitelszövetkezet, vagy olyanba, ahol ezután kell megalakítani. Mind a két esetben tudniok kell, hogy mi a magyar hazafiúi kötelességük. Ha már meg van a szövetkezet, bele kell, hogy kapcsolódjanak, ha még nincs, meg kell, hogy alakítsák. A magyar nép kezébe kell, hogy jusson a pénz, hogy kezébe tarthassa a közgazdaságot. Minden falat kenyérnek a magyar nép fiaihoz kell jutnia, a néptanító a szövetkezeti mozgalomban a magyarság nagy önvédelmi harcát szolgálja. , Blasek Jenő ezután felajánlotta az O. K- H. segítségét a kezdő tanítóknak, akiknek a nevében Tóth Illés meleg szavakban köszönte meg Blasek Jenő igazgató önzetlen, lelkes munkásságát. — A tanfolyam elvégzéséről szóló bizonyítványokat Lukács Béla igazgató osztotta ki, rámutatván buzdító beszédében a szövetkezeti munka szociális és nemzeti jelentőségére. Az intézet nevében hálásan elismerő köszönetet mondott a szövetkezeti gondolat munkás és áldozatkész propagálójának, Blasek Jenőnek, aki evrőí-évre uj harcos rajokat küld a magyar falvakba a szövetkezeti eszme zászlója alá. Ha a nyiregyházi turisták engedélyt kapnak a népkerti tenniszpálya építésére, a Népkert reneszánsza veszi kezdetét. Nyíregyháza, május 13. A Nyirvidék tudósitójától. A turista egylet választmánya egy igen kellemes, hasznos és szórakoztató alkalommal akarja tagjait ellátni. — Ugyanis tagjai jobbjára a hétköznapokon kenyérkereséssel elfoglalt középosztályból rekrutálódtak ,s igy csak vasár- és ünnepnapokon van módja az egyletnek arra, hogy tagjai részére kirándulásokat rendezzen. — Hogy tehát a társasága szabad idejét — hétköznapokon is — a testet-lelket egyaránt nevelő sportnak szentelhesse, elhatározta, hogy a saját kebelén belül tennisz társaságot alapit. Ezt az elhatározást tett követte, ammennyiben kérvénnyel fordult a városi tanácshoz ,hogy adjon neki bérbe a jelenleg meg meglehetősen elhanyagolt — s a város közönsége által is igazán mostohán látogatott — »Népkert«-ben egy 40X40 m. = 160U négyszögméternyi területet közvetlen a gőzfürdő háta mögött. Van ott ugyanis egy erre a célra igen alkalmas terület, ahonnan egyetlen élő fát sem kellene kivágni, és pedig az a tisztás, amelynek közepén egy régi madáretető oszlopa áll. Ezt a területet hatalmas fák és azokon kivül egy régi sétaút is körülveszi, igy az arra sétálóknak is szórakozást nyújtana ennek a közkedvelt társas sportjátéknak nézése, — de ez a kedvező körülmény még avval az előnnyel jár, liogy a kert jelenlegi beosztásán sem kellene változtatni a tenniszpálya létesítése miau Különben is 15—20 évvel ezelőtt akérdéses helyen — ugy amint az most is tervbe van véve — 2 tenniszpálya állott közvetlen egymás mellett e kellemes sportot űzők rendelkezésére. Igaz ugyan, hogy a város perifériáján összesen 5 pálya máris rendelkezésére áll a város közönségének ,sőt köztudomásu dolog, hogy a város az »Erzsébet-ligetben« í— a már meglévő 3-lioz még kb. 5—6 -Va Nyetve pedig a már meg lévő 2-höz kb. 2—3 uj tenniszpálya építését tervezi. De ezek a hirtelen fejlődő város — szokatlan nagyszámú — sportkedvelő közönségének már akkor is kevésnek bizonyulnának, ha már készen volnának. Továbbá nagy hátrányuk e már meglévő nyilvános pályáknak az, hogy a város centrumától északi, illetve északkeleti irányban messze kb. 25—30 perc sétanyi távolságra van nak, s igy e sport-ágnak az idősebb és jobban elfoglalt kedvelői, kénytelenek lemondani már csak emiatt is ezen nemes és hasznos időtöltésről. Ugyanis ha a ki- és be-séta már maga is elvesz egy órát, mi marad a nap egyik szakából magára a játékra. Jóllehet az erdei • pályára villamossal is lehet menni, de a Nytvére már nem ,de ha tekintetbe veszszük azt a kö^lményt, hogy a villamosok ebbe az irányba csak kb. 20—30 percnyi időközönkint közlekednek, igy esetleges egy-két percnyi kjésés után már szintén megvan a félórai időveszteség. — Tekintettel azonban különösen arra a körülményre, hogy az egylet tagjai már csak azért is lettek gyalogos turisták, mert autó, vagy kocsi szerény anyagi viszonyaik miatt kirándulásaiknál rendelkezésükre nem áll, tehát az egylet választmánya már csak azért is külön tenniszpályát akar épiteni, mert két tenniszpálya 2 évi bérletének összegéből módjában áll azt egyelőre fölépíteni. A jövő években pedig hasznos és praktikus beruházásokkal ellátni s igy 4—5 év múlva már, a pálya fenntartására az évi bérlet összegének kb. csak a felét kellene kifizetni. A legfigyelemre méltóbb előnye azonban a választmány e tervének az, hogy e vasút melletti »Népkert« nek ha nem is minden irányban, de legalább is az észak-délit véve, föltétlen központias fekvése van, ami már egymagában véve is garantálja azt a föltevést, hogy ezután igen látogatott és díszesebbé lesz már csak a tenniszpálya miatt is, hol a választmánynak eltökélt szándéka minden rendelkezésre álló eszközzel ott élénk sportéletet fej leszteni. E tervet különben is külföldi és dunántuli városok mintájára akarja a választmány megvalósítani, /ahol is a többek között például Sopronban az »Erzsébet kert«-beu (régi neve »Neuhof«) 7 drb. kettős tenniszpálya felállítását engedélyezte a város, és pedig : 1. a honvéd gyalogezred ; 2. a közös gyalogezred ; 3. a városi tisztviselői kar; 4. a vármegyei tisztviselői kar; 5. a korcsolyázó egylet 6. a turista egylet és végül ; 7. a tüzér ezred tisztikara rézsére Reméljük tehát mi is, hogy a turista egyiet választmányának e tervét nemcsak az egylet tagjai, hanem az egész város társadalma is örömmel üdvözli és a sporttal szemben mindenkor előszeretettel vi selkedő Városi Tanács nem fog elzárkózni — a mindössze egy éves múltra visszatekintő turista egylet — e nemes célokat sszolgáló kérelme teljesítésétől. Csütörtök Lukács Pál vendégjátéka Péntek Ilin Jön Halmai Tibor Jön I