Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-05-13 / 107. szám
MűmmÉK A vármegye alispánja szóváteszi a földbirtokreform ügyében hozott Ítéletek késedelmes végrehajtását. Szűnjék meg végre-valahára a bizonytalanság. Szabolcs megye alispánja szót emel a földhözjujottak mellett. Jelen tékeny területek maradnak megművelés nélkül. 1925. rr^jiis 13 Nyíregyháza, május 12. A Nyirvidék tudósítójától . Szaboicsvármegve törvényhatósági bizottsága ma "tartja rendes tavaszi közgyűlését de az elmúlt év második feléről és a közelmúlt néhány hónapról szóló, több mint száz" nyomtatott oldalra terjedő, minden részletében figyelmet keltő és tanulságos alispáni jelentést már napokkal ezelőtt olvashatták a bizottsági tagok . A jelentés élén Mikecz István Szaboics és Ung vármegyék alispánja ezalkalommai is kifejezést ad a lezajlott idő tanulságainak azon az emelkedett szellemtől áthatott, tárgyilagos hangon, amely a mindennapi élet zajlása felett szilárdan álló munkás vármegye alispánjának méltán öntudatos, önérzetes hangja. A jelentés Jókai esztendejeben tenkölt szavakkal hivatkozik a magyar szellem dicsőséges megnyilatkozására, a centennáriumokon felidéződő szellemóriásokra. örömmel állapítja meg, hogy a közigazgatás menete zavartalan és minden tekintetben kifogástalan volt s a vármegyei, városi és községi tisztikar nem lanyhuló kötelességtudással és buzgalommai küzdött az egyre szaporodó hivatalos feladatok nem ritkán igazán nehéz terheivel . Vármegyénk józansága és higgadtsága. Rámutat ,hogy az ország politikai életében si'trün előforduló izgalmas események vármegyénk közvéleményét is élénken foglalkoztatták, és nyugtalanították, de jóleső érzéssel állapítja meg, hogy vármegyénkben az az egyéni, párt- és osztályharcok és szélsőséges irányzatok nemcsak gyökeret verni és érvényre jutni nem tudtak, hanem a vármegye józan, politikai higgadtságát, józanságát, felekezeti türelmét s társadalmi téren meg értő békeszeretetét sokszor bebizonyított lakossága azokat nyiltan és határozottan kárhoztatta és elítélte és ennek az általános közfelfogás nak a törvényhatósági bizottság feliratban is kifejezést adott. A jelen tés ezután kifejti a vármegye álláspontját a közvéleményt élénken foglalkoztató alkotmányreformra vonatkozó törvényjavaslatokról és a reformok terén a jogfolytonossághoz való törhetetlen ragaszkodást hangoztatja. Rendkivül figyelemreméltó és vármegyénk nemes szociális érzékéről tanúskodó sorokban szól várme gyénk alispánja a földbirtokreform törvények végrehajtása körül szerzett tapasztalatairól. A jelentés nek ez a része a következőket mondja: Az őstermelő lakosság boldogulása. Annál a megingathatatlan meggyőződésnél fogva, hogy országunk virágzása és haladása egyenes arányban áll a nemzet genncét alkotó őstermelő lakosság anyagi boldogulásával, ebből a szempontból a nemzetgyűlés által megalkotott földbirtokreform-törvények és nevezetesen az arra érdemes földmiveiő lakosság földhöz, házhelyhez és legelőhöz juttatása hatásaikban a legközelebbi jövőt illetőleg a legszebb reményekre jogosítanak. Szűnjék meg a bizonytalanság. A gyakorlati élet tapasztalatai folytán szükségesnek tartom azonban hangsúlyozni azt, hogy a fö'dbirtokreform-törvények kedvező hatásait jelentékeny mértékben hátráltatja az eljárás lassúsága, a már meghozott Ítéletek végrehajtásánál mutatkozó késedelem, holott semmi sem kívánatosabb, mint az, hogy a földbirtokreform során felmerült problémák mielőbb nyugvópontra jussanak és végrevalahára megszűnjék ez a mai, a nemzeti termelés eredményességét jelentékeny mértékben hátráltató Dizonytalanság, amely egyfelől a megváltást szenvedő földbirtokos osztályra, másfelől a reményeikben iegtöbb esetben túlzottan felcsigázott földhözjuttatást igénylőkre nehezü; . Hiteleszköz a földhöz jutottaknak. Nem mulaszthatom el reá mutatni arra, hogy ezen reformtörvények a legkedvezőbb gazdasági konjuktura, a romió koronára alapított közfelfogás idején alkottattak meg, holott ezen törvények vég rehajtása a jelenlegi súlyos gazdasági viszonyok és pénzértékünkstabilizációjának idejére esik, ennélfogva a földigénylőket gyökeresen megváltozott viszonyok közé állítják és igy a kormányzat bölcsességére vár az a sürgős feladat, hogy a földbirtokreform törvények gyakorlati végrehajtásának pénzügyi előfeltételeit megteremtse és mielőb bi gondoskodása tárgyát képezze, hogy a földhöz jutottak részére nem csupán a megváltási ár, de a gazdaság ifelszerelésekre szükséges olcsó hiteleszközök álljanak rendelkezésére. A földbirtokosság sérelme Nem hagyhatom megemlítés nélkül azon mindgyakrabban érkező panaszokat, melyek szerint a tulajdonjogi kérdések vitássága folytán olvan íöldterülétek után esedékes adók és egyéb közterhek, amelyek már a földigénylők tényleges birtokában és használatában állanak, még évek muitán is a megváltást szenvedett birtokosok terhére iratnak elő és tőlük hajtatnak be és pedig a legtöbbször még akkor is, mikor a megváltást szenvedők eivett ingatlanaik után sem megváltási árat, sem haszonbérösszeget — e kérdések eHöntetlen volta miatt — ténylegesen nem élveznek . Állás nélkül maradt gazdasági munkások Arra is rá kell mutatnom, hogy a földbirtokreform végrehajtása nagyszámú ujabb, szociális problémát vetett felszínre, minők a megváltás folytán állás nélkül maradt gazdatisztek, szolgálati hely nélkül maradt mezőgazdasági cselédek, részes föld nélkül maradt részes munkások mikénti elhelyezkedése, a részükre szükséges ujabb munkaalkalmak megteremtése és jövőjükről való gondoskodás . Az ítéletek késedelmes végrehajtása. Végül be kell jelentenem ama sajnálatos és a nemzeti termelés eredményességét kockáztató jelenségeket, hogy a megváltást elrendelő bírósági ítéletek késedelmes végrehajtása folytán évről-évre jelentékeny területek maradnak mezőgazdasági 'megművelés nélkül, vagy ami ifgyan olyan káros helyzet, a megváltást szenvedők és földhöz juttatást 'igénylők közötti tulajdonjogi kérdések " vitássá válása folytán, nem részesülnek tervszerűen előkészített szakszerű megművelésben és általában, hogy "a földhöz jutott igénylők kevés kivétellel szakértelem és kellő gazdasági felszerelés, sok esetben pedig munkakedv hiányában termelési eredmény tekintetében messze elmaradnak attól, melyet ugyanazon területen a nagyobb birtok produkálni képes. A jelentés ezután a vármegyei törvényhatósági élet és közigazgatás egyes területeinek jelenségeire tér rá . Férfi, női és gyermekharisnyák legolcsóbb bevásárlási forrása FQDOB FEüEIG és TáRSAl Zrinyi Ilona-utca 5. Hirdetések felvétetnek Budapesten: RUDOLF MOSSE hirdetési irodájában, VI., Podmaniczky-utca 49 és a MOSSE fiókokban: Győrött és Szegeden. Jókai természeti képei. Irta: Vertse Albert. II. A hajnaihasadást átélvezzük minden bűbájos szépségével. A szürkület meghozza a könnyű lehelletszerü friss szellőt, aminek hűvös simogatásátói megborzong az egész erdőség. Az eiső kivillanó napsugár megaranyozza a közeli hegyorom magasra nyúló csupasz szikláit, a sugarak lassan lejjebb ereszkednek, felébred a madársereg az erdő mélyén, felszállanak a lombsátor egy-egy magasra kiálló ágára s ott, kéjelegve a napfényben, hálás énekkel üdvözlik a napot. A patak csillogó vizéhez óvatos léptekkel közelednek az erdő vadjai szomjukat oltani. A királyi szarvas könnyed léptekkel szökik a Sziklára s magasra tartott fejjel figyel. Sutája a bokrok közül lesi j párját. Fényes fekete szeme any- ! nyi gyöngédséget árul el, de ha - a szarvas villámgyors szökéssel ugrik le a szikláról s csörtetve fut be párjával a rengetegbe. Az átelleni parton egy nőalak jelenik meg, az erdő tündére. Egy pillanatra megáll, elvakítja a fény, majd kacagva ugrik egyik szikláról a másikra a patak szélén, keresve az alkalmas helyet, hol megfürödjék... Itt kezdődik azután a regény. Hasonló tájakat mi is láttunk s szépségeiben gyönyörködtünk, élveztük a csöndet, "a némaságot, az, ami éppen e fönséges haHgatagságávai* szól hozzánk, mesél, tanít s szavára megrezdülnek lelkünk legrejtettebb húrjai, a legtisztább hurok, aminek csodás összhangja eltölti egész valónkat s akkor érezzük, hogy lelkünk öntudatlanul is hódol á teremtőnek. Éreztük azt is, hogy lelkünk hogy szívja macába a szűz természetbő' kisugárzó erőt, hogy éled újra az érintetlen természet ölén. Ha a Jókai leírásokat olvasom, ezek az érzések ébrednek föí bennem; érzem a tiszta, a nemes természetet, ami az ő költészetének forrása volt. S a hódolat ezúttal a költőt illeti meg. Jókai nem volt specialista. Éppen ugy elragadnak pusztai képei, mint amilyen szinpompával tudja eübénk varázsolni a hegyvidék romantikus szépségeit. Jókai ismerte a magyar földet. Mint fiatal, de már ismert írót megbízzák, hogy keresse föl Rózsa Sándort s birja rá, hogy csapatával" vegyen részt a szabadságharcban. E megbízatás nem járt eredménnyel, de ennek az útnak a gyümölcse a «Sárga rózsa» és sok más pusztai kaland regényében pompázik. - Ez alkalommal sokáig tartózkodott a Hortobágyon, jó részét bejárta s e tipikus magyar vidék különleges szépsé! gei, mint a fölkelő nap szinpompája, majd a délibáb tündérjátéka, mind egy-egy kiváló téma volt Jókai számára, ki ezen élményeket sok helyen örökíti meg leírásaiban. A drávaparti mocsaras őserdőt aprólékosan magyarázza el. Látjuk a vizben élő növények, állatok életét, annak érdekes mozzartátait; mint indui el a fekete csíkbogár rablóhadjáratra, majd a hínárok csodálatos szövevényeibe vezet s fellebbenti a fátyolt a vízinövények különös rejtett virágzási módjá elől. Amikor mindezt megcsodáltuk, fölvisz egy kimagasló pontra s onnan mutatja be a vadregényes vidék egybeolvadó szépségeit", majd a gimszarvaspár rejtett fekhelyét, amint gidáik játékában gyönyörködve hűsölnek az árnyas berkekben. S midőn mindezt ' magunk előtt látjuk, ragyogó színekkel elibénk festette; akkor jön a büszke várúr tündöklő kíséretével, melynek tagjai ideges ménjeiken űzőbe veszik a nemes vadat. Mindez éf és lüktet előttünk. A vadregényes hegyvidék, a csörgő patak, égbenyúló sziklák és azok ::ikói, mind-mind ott vannak regényeiben, ott van a madárdal s ott a havasi medve, amint rejtett barlangjának szűk nyílásán bozontos nagy fejét elődugva, kicammog az erdőbe. , Idegen toidek, idegen vidékek leírásában már nagyobb tért enged fantáziájának. Ott már nem korlátozzák annyira a tények s a vidéket, tájképet ugy gyúrja, formálja, ahogy jónak látja, ahogy az jobban belesimul a regény keretei közé. Képzelete elcsalja őt oly világrészekbe, amilyenek talán nem is léteztek, mint aminő a csodás Atiantis s a harmadkori őserdőben járva megjelenik előttünk a régi geológiai korszak csodás szörnye. A sivatag forró levegőjét érezni véljük s az egyszínű sárga pasztelkép vakító sugarai szinte kivillannak a keskeny betűsorok közül. Ne kövessük tovább. Azt a sok miivészi tájképet, vázlatot, ami szét van szórva regényeiben, 'talán öszsze sem tudnánk gyűjteni. Hogy eimélkedjünk fölötte... kevés az erőnk. A fantázia útjait csak fantáziával lehet követni, s kinek a fantáziája vetekedik Jókaiéval? Képzeletével él tudja ragadni lelkünket csodás mesebeli országokba, de ha valóságot, valami észszel kiszámítható s érthető természetes folyamatot keresünk fantáziájának megnyilvánulásaiban, ugy járhatunk, mint a gyermek a szivárvánnyal, aki midőn azt hitte, hogy már-már eléri, látta, hogy a csodás, szines valami messze, fönt, elérhetetlen magasságban ragyog-