Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-10 / 105. szám

1925. május 10. j^YÍKÍIBÉK 3 Nyíregyháza városa ötmillió aranykorona kölcsönt kér. Összesen kétezer milliárd korona kölcsönt igényelnek a vidéki magyar városok. Az igénylő városok között Nyír­egyháza vagyonosság szempontjából a hatodik helyen áll. Nyiregyháza, május 9. A Nyir­vidék tudósitójától . Érdekes jelenség, hogy most, amikor az egész ország a szaná­lás rettenetes terheit nyögi, mond­hatni minden város kölcsön után szaladgál és milliárdos terheket vál lai magára, anulyek évtizedeken keresztül nagyon könnyen megbé­níthatják az illető város fejlődését és olyan terheket raknak az adózó polgárok vállaira, amelynek vál­lalását az elkövetkező adófizetők bizonyára nem akceptálják. Mint értesülünk, a pénzügymi­niszter a belügyminiszterrel kar­öltve azon dolgozik, hogy az igényelt kölcsönt mielőbb meg­kaphassák. Ezidő szerint 49 város jelentett be Igényt köl csönre, amely kölcsönösz­szegnek főösszege 2000 mil­liárd pairkoronát tesz kí, ami oly nagy összeg, hogy béké­ben túlzott mértékben igénybeven­né a városok teljesítőképességét. A legvagyonosabb magyar város Debrecen, melynek évi jövedelme három millió 280 ezer aranykoro­na, 24 milió aranykoronás köl­csönt akar felvenni. Követi Kecs­kemét 15 milliós kölcsön igényé­vel, majd Pécs 11 millió 765 ezer koronás igény lésévei.,, Érdekes, hogy Budapest, Hajdúböszörmény, Haj­duhadház, Jászberény, Kisújszállás és Szentes nem igényelnek köl­csönt, mig a többi magyar város kivétel nélkül rászorul a kölcsönre. Nyiregyháza ötmillió koroná­val szerepel a kölcsöntkérők sorában. Az igénylő városoknak ki kel­lett mutatniok, hogy miből fog­ják visszafizetni az igényelt köl­csönt és igy meg is állapitható, hogy egyik-másik városnak milyen anyagi erröforrása vannak. Ebben a sorozatabn Nyíregy­háza a hatodik helyre került, mig kölcsönigénylése | mond­hatni a legszerényebb. Anyagi teljesítőképesség szem­pontjából első helyen áll Debre­cen, második helyen Szeged, ( a har­madik helyen Kecskemét, majd követi Sopron, Győr, Nyiregyháza Székesfehérvár, Baja, Miskolc, Gyula, Szombathely, Hódmezővá­sárhely, Gyöngyös, Nagykanizsa, Vác, Nagykőrös, Esztergom, Bé­késcsaba, Pécs, Kiskunfélegyháza, E városok közül Debrecen után a legnagyobb igényt Kecskemét je­lentette be 14 millió aranykoroná­val. A külföldi kölcsön fedezetéül a városok az áitalános kereseti, fogyasztási, valamint az általános forgalmiadéból eredő bevételeiket kötötték le. Tekintettef arra ,hogy a városok kölcsönének a fel­vétele minden valószínűség szerint állami garancia mel­lett ugyan, de a városok kö­zös anyagi felelőssége mel­lett fog megtörténni Rendkívül indokolt, hogy ennél a kölcsönfelvételnél, amelyben Nyír­egyházának szintén részt keh ven­nie a felelősség vállalásában, el ne mulassza a kellő ellenőrző szere­pét, nehogy a mi szerény igénylé­sünk mellett olyan kötelezettségért vállaljunk garanciát, amelyek ránk csak teherrel járhatnak. Egynémelyé vdros ugyanis olyan mélyen akar belemar­kolni ebbe a kölcsönbe, ami messze túlhaladja teljesítőké­pességét és közei egy évszázad kellene a"h­hoz, hogy visszafizethesse a köfc­csönt, az ilyen városokkai szemben tehát a többi városoknak — ha tényleg egyetemleges garancia mel­lett fogják folyósítani a kölcsönt — kötelessége mérséklőleg hatni ezeknek a városoknak igényléseire, nehogy esetíeges fizetésképtelenség esetén a közös garanciavállalás­ból a mi városunkra is anyagi ter­hek származzanak . Férfi, női és gyermek­harisnyák legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FERENC és T&RSAE Zrinyi Ilona-utca 5. | DIADAL Május hó 8, 9, 10, péntek, szombat, vasárnap A lémet filmgyártás szenzációja Dante pokla Egy lélek színváltozása 7 fe­jezetben. Főszerepben Glória Gray, Ralph Lewis, Walter Scott. Rendezte Henry Otto. Ezenkívül a kíséri músor. Előadások hétköznap 7 és 9. Vasárnap 3, 5, 7 és 9. Legközelebbi műsorunk Lady Hamilton Yfaltgp mag áala n foiy a Bt Budapest, Vili., Rákóczi-ut 51. Előkészít középiskolai összevont magánvizsgákra, érettségire, vidé­kieket is. — Tisztviselőknek nagy kedvezmény. 1436-16 Diogenes lámpása. Egy Gapaz-tégla viszon­tagságai. Ha a humoristának nincs témá­ja, csinál magának, — olvastam a humoristák kiskátéjában s elhatá­roztam magamban, hogy valami jó, testhezálló témát keresek. Amint szememet végigjártattam a szer­kesztőségi szoba bútordarabjain, szemem megakadt egy hosszúkás csomagon, mely az íróasztalon fe­küdt. Ugy festett, mintha egy do­boz Média-szivar lett volna, s ezt ÉL csalótól' külszint több izben föl­használtuk az egytmás közötti vio­aeíődéBre. — Kérlek szépen, a szienencsi csoko Ládégyjár két ilyen doboz cu­korkát küldött ajándékba a szer­kesztőségnek, én a magamét már haaaflíü ldettem, ez téged illet — mondom a kollégámnak, aki gya­nakvólag, de mégis némi bizony­talansággal párosult örömmel nyul a csomag után. Lám-lám, dacára a nehéz gazdasági viszonyoknak, az emberekből mégsem halt ki teljesen a közügyek pennaforga­tója iránt tartozó figyelem, van még gyáriparos a világon, aki gondol a szegény újságíróra, Istenkém, le­het vagy 8 kiló csokoládé ez a ménkű darab, hogy az a jó Isten áldja meg azt a szerencsi csokolá­dégyárost, a fene egye meg, hisz e(z tégla, a teremtésit neki, mind­járt gondoltam, hogy vicc alz egész, hiszen ez egy Capax-tégla, amit a múltkor küldtek mutatóba a szer­kesztőségnek ! Hogy a ménkű csapja meg, másnak nem jut eszé­be, hogy valami kis mutatót küld­jön a szerkesztőségnek, csak a téglamesternek! Ezek után az előzmények után gyors elhatározással ízlésesen be­csomagoltam a súlyos Capax-tég­lát és színes zsineggel átkötöttem. Egész csinosan nézett ki, mintha valami jobb üzletben vásároltam volna. Azután déli 1 óra tájban hónom alá kaptam és kollégámmal együtt megindultunk hazafelé. A pénzügyi palotával szemben, a Dessewffy-tér sarkán, ott, ahol a kisvasúti megálló van, az árusitó bódé előtt megálltunk. Mintha a dombrádi vaisutat várnánk. Sokan ácsorogtak ott hasonló célzattal. A csomag nagyon nehéz volt, hát le­tette^ a. földre és neki támasztot­tam a vas villanyoszlopnak. Az­után ilyeténképen megkönnyeb­bülve tovább beszélgettünk. Jött a dombrádi vonat, a kollégám fe­lült rá, én meg hazafelé indultam, otthagyván őt. A Capax-téglát. A történeti hűség kedvéért meg kell említenem, hogy a bódés bá­csit is beavattam' a titokba, s meg­kértem, kisérné figyelemmel abe­csjojmagolt Capax-tégla sorsát. Ö megértő jóakarattal ígérte meg, hogy vállalkozásomat támogatni fogja, s igy ebédemet fokozottabb étvággyal fogyasztottam el. Délután 3 ára. Ebéd után kí­váncsian mentem vissza a szer­kesztőségbe. Már a Jegyintézet előtt láttam, hogy a Capax-csomag még mindig ott van. Már érdek­lődtek is iránta. Egy csizimás, pör­gekalapos, fiatal munkás kinézé­sű ember állt mellette, s félszem­mel állandóan a Capaxon csüg­gött, mig másik szemével gyanak­vólag fürkészte a jövő-menő em­berek arculatját, vájjon nem ve­szik-e észre, hogy ő a csomagot jel akarja vinni. Tőle 3—4 lépésre egy másik munkás külsejű ember állt, aki viszont' a Pörgekalapost tartotta sakkban. Vigyázott rá, hogy el ne vigye a csomagot. tél 4 óra. A Pörgekalapos már egyedül őrzi a csomagot. A má­sik, ugy látszik, megunta a dolgot és elment. Pörgekalapos nem mer lehajolni a csomagért, amely na­gyon exponált helyen van. A lel­kiBímerete bántja. Fiél, hogy rajta csípik, vagy talán érzi, hogy most ő az események középpontjában áll s hogy figyelik. 4 óra'. Pörgekalapos, látván, hogy a sarkon való álldogálása feltűnővé kezd válni, főhadiszállá­sát a Haissinger-gyógyszertár ka­pujába teszi át és onnan figyeli a Capax-csomag sorsát. Hogy egy kis terepszemlét tartsak, csokolá­dét megyek vén ni a bódésbácsihoz. Amint elmegyek a Pörgekalapos mellett, világért se nézne a cso­mag felé. Mi köze van neki a cso­maghoz? Ö inkább a vasúti állomás irányában keresi szemlélődése tárgyát. Mintha a Deák Ferenc­utca sarkán figyelne valakit. A kis hamis. Én jól tudom, hogy a rosz­seb majd megeszi azért a kis cso­magért ott a villamospózna tövé­ben. Csak kitartás fiatalember. El­végre egy Capax-téglát sem adnak ingyen a mai önző világban. 4 és fél órakor. A villamos ka­lauzoknak is feltűnt a csomag, s mint állomáson derelinkvált tár­gyat a vasúti üzletszabályzat 219. §-ának f) pontja értelmében be akarták szállítani a végállomásra, azonban a bódésbácsi eme biztató kijelentésére: «Majd eljön még an­nak a gazdája!» otthagyták. Pör­gekalapos drukkol a kapuban. 5 órakor. Az állami rend szi­gorú és számozott őre is észre­veszi, hogy valami nincs a rönd­jén. A csomag mellől elveszett a tulajdonos. Itt tenni köll valamit. Erélyes és határozott lépésekkel in­dul a csomag felé s annak erede­tére vonatkozóan a szolgálati reg­lama értelmében alaposan kikér­dezi a bódésbácsit, akinek diplo­matikus eljárása következtében a Capax-csomag megmenekült attól, hogy bekísérjék az őrszobára s ott jegyzőkönyvet vegyenek fel róla. Pörgekalapos melléről egy nagy '.kő esik le. 5 és fél órakor. A járókelők­nek többször szemébe ötlik az ár­ván maradt csomag. Vájjon kié lehet? Többen figyelmeztetik rá a bódésbácsit is, hogy vigye be a csomagot a kulipintyójáBa, hátha visszajön érte a gazdája, de ő ppkoli flegmával mondja az ag­godalmaskodóknak : «Ne tessék félni, nem viszi el azt senki!» Pör­gekalapos izgatottan les minden mozzanatot, de szívósan kitart. 6 órakor. A közönség köréből különösen egy uriasan öltözött fi­atalembernek tetszik meg a cso­mag. Lábai gyökeret vernek a földbe, ugy nézi hipnotikus sze­mekkel a titokzatos dolgot, váj­jon mi lehet benne? Talán egy pár uj lakkcipő, vagy egy doboz fi­nom szivar, mit lehet tudni, mit hoz az ember szerencséje, csak ne A Darvas Lili elő­adásokra még a ze­nekari ülőhelyek is mind elkeltek. Vasárnap Délibáb Vasárnap délatán 4 órakor rendes helfárakkal Juhászlegény, szegény juhászlegeny vendégjátéka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom