Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-07 / 102. szám

2 J^ríiörixiBK 1925. május 7 Tíz gazdasági és ipari termelési központ Csonkamagyarországon. Egy nagyszabású és komoly tervezet gazdasági életünknek külföldi tőkével leendő talpraállitására. Csáky Gyula grófnak, az Országos Többtermclési Liga alelnökének akciója. Nyíregyháza, május 5. A Nyir­vidék tudósítójától. A Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt társaskörében folyó évi május 2-án nagyszabású előadást tar­tott a magyar mezőgazdaság talp­raállitásának és a külföldi hitelnek nagy problémájáról gróf Csáky Gyula, Szepesvármegye volt főis­pánja és az Országos Többterme­lési Liga alelnöke. Az előadás és a Csáky gróf ál­tal előterjesztett tervezet élénk fi­gyelmet keltett a pártban s elhatá­rozták, hogy azt megvitatás és hozzászólás végett megküldik az ország összes "gazdasági intézmé­nyeinek, egyesületeinek és gazda­sági akadémiáinak is. Ez ügyben felkerestük gróf Csá­ky Gyulát, aki élénk meglepetéssel fogadta munkatársunkat, miután személyét, -- bár ő az eszme felve­tője, — ki akarja kapcsolni az ak­cióból s hosszabb rábeszélésünkre volt hajlandó az ügyben az alábbi nagyértékü nyilatkozatot tenni: — A Keresztény Nemzeti Gazda­sági Párt társaskörében előadott tervezetemnek lényege az, hogy Csonka-Magyarország központi ve­zetés és irányítás mellett, tíz gaz­dasági, illetőleg 1 mezőgazdasági, ipari gócpontot kell létesíteni, me­lyek külföldi tőke segítségével ke­zébe veszik és intézik a többterme­Jésnek, a mezőgazdaság, iparnak es a nálunk különösen elhanyagolt értékesítésnek nagy problémáját. — Nézetem szerint a kulturát decentralizálni kell s a mezőgazda­sági magasabb szakképzettséget ki kell vinni a falura a legutolsó kis tanyáig. A fokozott termelés érté­kesítésének lehetőségeivé vidéki napi piacokat keli teremteni, a tö­meges napi terményeket ily vidé­ki központokba gazdasági kisvasu­takkal kell naponta beszállítani, ott gyárilag feldolgozni és kereskedel­mileg értékesíteni. A legutolsó kis tanyás jóléte is fontos az ország anyagi feljavítására nézve. Tervezetem végrehajtásához szükséges tőke az itteni pénzpia­con, ha az első vidéki központ fi­nancirozásához talán meg is volna található, a többire nézve már csak a külföldről lenne beszerezhető. A tőke pedig — főleg a külföldön — mindenek előtt meg akar győ­ződni arról, hogy mit ér üzletileg az a vállalkozás, melyhez segítsé­gét kérik. Ily vállalat munkájának hitelét csak nagy tekintély garan­tálhatja. A magyar gazdasági szak­körök egyetemes tekintélye, vagyis a gazdasági Magyarország pénzügyileg bir ma legalább is annyi súllyal. mint a politikai Ma­gyarország. — Amennyiben a tíz piaci, ille­Itőleg mezőgazdasági, ipari köz­ponti telep felállíttatnék, egyelőre 500.000 kat. holdnál nagyobb gaz­tdasági körzet egy-egy központba be nem kapcsolható. S minthogy minden egyes ilyen központnak szervezete kellő gyári, mezőgazda­sági, ipari, keresskedői és oktató személyzetet igényel és ennek ja­vadalmazására, valamint elhelyezé­sére nagyobb befektetési és forgó­tőke szükséges: a tervezet csakis a külföldi töke segítségévet hajt­ható végre. — Nézetem szerint az államilag szervezett «gazdasági hitel» csak a nagybirtokokon fog segíteni, a kis­gadaságokon nem. Pedig ebben kell lenni a magyar agrikultura eredének! — Magyarország ma nem ha­nyagolhatja el azt a hatalmas kin­cset, mely a falusi nép keze mun­kájának, szorgalmának és fejlődő­képességének erejében ma parlagon hever. Férfi, női éa gyermek­harisnyák UtVo^ Ftáir Ferwa ti Tártai Zrinyi Itawa-u 5. j Diadal Május hó 6, 7, szerda, csütörtök Scaramouche főszereplőivel Motauri (Óceánok faunja) Történet a tengerentúlról 7 felvonásban. Főszerepben Alice Terry és Ramon Novarro Ezenkívül a kisérő műsor Előadások 7 és 9 órakor. Legközelebbi műsorunk Dante pokla Egy lőlek színeváltozása 7 fejezetben. Olcsóbb építkezés. Nyíregyházán is népszerűsí­teni kezdik a capax épít­kezést. A lakáskérdés a legaktuálisabb és a legfontosabb, nemcsak Ma­gyarországon, de nyugat nagy ipari központokká vált városaiban is, sőt már az elmúlt század eleje óta egyike a legsúlyosabb társa­dalmi kérdéseknek. És észrevehe­tően előtérbe lép, mikor a gyári ipar a házi ipart elnyomja s nagj városokba tömöríti a munkások ez­reit. Ekkor már szociális szempont­ból érezteti hatását, mert a lakás­kérdés alatt főleg kislakásokat kell érteni; a tőke természetesen a te­hetősebb társadalmi osztályok szá­mára építtet lakást, a munkáslakás­épitést elmellőzte, sőt egyenesen kerülte, nem gondolva arra, hegy­ennek szociális szempontból óriási fontossága van. Most aztán elkerülhetetlenül szükségessé vált, hogy az építkezés helyes irányba való terelését az ál­lam, a hatóság vegye kezébe. Saj­nos, ennek fontosságát nem éreztékí át egészen, mert, ha ebben nyújtot­tak is segédkezet, a kisember nem vette hasznát, hanem inkább az is a nagytőkének kedvezett. A saját otthon építését minél könnyebben lehetővé tenni: első­rendű társadalmi érdek: mert a megállapodottság takarékos, jó­zan és megelégedett lakosságot eredményez. A saját otthon utáni vágy minden idők népeiben meg­van, a bérlakás bizonytalan, hon­talanságot keltő érzésével szemben, a nyugodt otthon érzése. A saját otthon kérdése — saj­nos — hazánkban nagyon el van hanya'golva. Alakultak ugyan tár­sulatok e célra ugy #a városokban, mint a falvakban, de ezek spekulá­cióra s nem a saját otthon érde­keit szolgálni épültek. Akadálya még az építkezésnek a hatóságok beavatkozása s a korlátozássok, melyek a kis igényű embert gátol­ják s melyek olyan szabályokhoz kötik, mint a nagyvárosok bérhá­zait. Mindenesetre legnagyobb prob­léma az építkezésnél á pénz! Az építéshez szükséges anyagok drá­gasága az, ami lehetetlenné teszi az építkezést. Az építeni szándéko­zók nem birják az anyagot besze­rezni, nem birják a költségeket, az vár tehát megoldásra, hogy miké­ppen lehetne az eddiginél olcsób­ban s mégis a kívánalmaknak meg­felelő, egészséges lakásokat épiteni. Az uj és gyakorlati jelentőségű Felfedezéseket mindig a gazdasági szükségesség szokta életre hivni. Ez a szükségesség most is meg­teremtett egy- olyan magyar talál­mányt, amely arra van " hivatva, hogy egy csapásra megoldja a sa­ját otthon kérdését s \ij fellendü­lést biztosítson az építőiparnak. Ez a találmány a tégla sajtó, mely az épitkezes helyszínén elő­forduló bármely kötött föld anya­gából egy szellemes erőkiegyenlítő rendszer alkalmazásával, égetés nél­kül, tisztán kézi erővel olyan szi­lárdságú téglát állit elő, ~ amely­szilárdság és teherbírás tekinteté­ben szinte egyenértékű az égetett Byron. Irta ét a nyiregyházi L* Fontaine Tár­saság Byron-ünnepén előadta: Németit Sándor, egyetemi lelttor. I. 1924. ápriiis 19-én volt száz éve, hogy Lord Byron, ki missolunghi­nát küzdött a görög nép felsza­badításáért, hősi halált halt. - j Nagybritánia szülötte volt, ki életét áldozta fel a görögökért. Centená­riumán az egész világ hódolt em­lékezetének. A La Fontaine Társaság is csat­lakozni kiván 'az .ünneplökhöz, hogy lerój ja a kegyelet háláját az em­beriség egyik legnagyobb költőjé­vel szemben s ebben e tudós tár­saság Szabóicsvármegye nagy szü­löttének, Bessenyeinek szellemé­ber járt el, ki úgyszólván elsőnek mutatott rá — igen finom érzék­kel — a nyugattal való kulturális kapcsolataink jelentőségére. Így váit a magyarság az európai kul­tura fontos tényezőjévé. Lord Byron az emberi nem nagy szellemei közé tartozik, ki költői lelkének szépségével beragyogta a ielkeket — fen költ gondolkodásá­val, buzditó szavávaf pedig tettre serkentett, valahányszor arról volt szó, hogy akár egy nemzetnek, akár az egyes embernek jogaiért kellett sikra szállani. Ebben a tény­ben is az előkelő angol arisztokra­ta uri gondolkodásra ismerünk. Byront mint «egyéniséget>*s mini «müvészt» szeretném néhány moz­zanatban megrögzitenf "s bemutat­ni néhány jellegzetes vonását, melyek őt érdekessé, művészetét pedig hatásossá tették. Byront mindenki sötét s ko­mor világnézetű pessimistának is­meri. Tüzetesebb vizsgálat azon­ban azt mutatja, hogy az ó pessi­mizmusa nem a kétségbeesett em­ber erőtlen összeomlása, hanem egy hozzá hasonló, akaraterő s energiában túltengő embernél is gyakran fellépő, de múlékony lel­ki depressio, melynek elmultával fokozottabb mértékben megnyilvá­nul bennük az «éfm akarás». Byron pessimismusa is inkább csak muió dispositio, ephemére hangulat nem pedig egy az egész gondolat és érzelem világot átható, természeté­ben mélyen gyökerező világnézet. Egész irodaimi, társadalmi s köz­. életi szereplésében azonban annyi , pozitiv éíetprogrammot nyújt, hogy lehetetlen őt pusztán mint az élet negatiójának álláspontjára helyezkedő elégedetlenkedőt fel­fogni. Kedélyéletének uralkodó jellege bizonyos forrongó nyugtalanság, örökös hullámzás a fellobanó élet­kedv' s borongó lemondás között, a fény és árnyék nagy éHentétemek szüntelen játéka. Nincs meg benne az a nyugvópontra jutott élet­bölcsesség, melyet csak nagy el­méleti készültség s tapasztalati gazdagság nyújthat s ameiynek de­rűje némely nagy gondolkodónál s írónál hogy mást ne említsek, Goethénél, oly jól esik, mint egy napsütéses mezei táj nyugalma. E harmonikus derüvei szemben Byron csupa feszültség. Olyan mint egy dissonáns akkord, mely­ből azonban hiányzik a feloldó összhang . Byron 1788-ban született Lon­donban. Előkelő származása misz­tikus ködbe vész. Apaiági ősei Hó­dító Viimos oldalán harcoltak, te­vékeny részt vettek a keresztes há­borúkban, később az angol belhá­borukban. A királyi ház a csalá­dot loyalis magatartásáért csakha­mar kegyeibe fogadja, VIII. Hen­rik főnemesi méltóságra emeli és gyönyörű kastéllyal s birtokkal ajándékozza meg. Newstead-Abbey lesz a család ősi fészke. Anyai ágon viszont a legrégibb skót csa­ládokkal állott rokonságban. Az ifjú Byron, ki tíz éves korában 1798-ban már maga is a Lordok házának tagja lett ,büszke öntu­dattal tekintett származására. Newstead-Abbey gótikus csarno­kaiban, finoman csipkézett erké­lyül árnyékában szívta magába a mult nagy hagyományait s már zsenge gyermekkorában arisztokra­tikus gondolkodás és hajiamok idegződtek ifjú lelkébe. Ez volt egyik legnagyobb büszkesége, me­lyet Thomas Moore, életrajzírója s köitőtársának szavai szerint, többre becsült, mint egész iro­dalmi munkásságát.. Arisztokrata ielkületévei hatal­mas kontrasztot képez kétévi nyil­vános szereplése, mely plasztikusan kiemeli egyéniségét. 1812-ben a Fel sóházban bátran felemelte szavát a londoni nyomorgó munkásság érdekében. Mottingham környé­kének takácsai a gyári üzemek folytán kenyérkeresetüktői elesve, nagy tömegekbe verődve behatof­tak a gyárakba, lerombolták a gé­peket. Midőn az ellenük irányuló szigorú törvényjavaslatai a lordok házában tárgyalás alá került, fel­hangzott Byron intő szózata: «Ne feledjék a nemes lordok, hogy az általuk megvetett csőcselék szájából is az angoi népnek szava szól hoz­zájuk s hogy az angoi* nemzetnek arra kell törekednie, hogy a nép nyomorán enyhítsen.» Ugyancsak ő két hónappal' "később a katholi­kusoknak a vailásgyakorlatukat és polgán 'jogaikat korlátozó törvé­nyek alól váló felszabadítását köve­teit . Benne tehát a konzervatív feudá­lis érzék a legrnéltátiyosabb szo­ciális érzéssel s józan liberálizmus­sai párosui . Fóíytatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom