Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-05-07 / 102. szám
2 J^ríiörixiBK 1925. május 7 Tíz gazdasági és ipari termelési központ Csonkamagyarországon. Egy nagyszabású és komoly tervezet gazdasági életünknek külföldi tőkével leendő talpraállitására. Csáky Gyula grófnak, az Országos Többtermclési Liga alelnökének akciója. Nyíregyháza, május 5. A Nyirvidék tudósítójától. A Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt társaskörében folyó évi május 2-án nagyszabású előadást tartott a magyar mezőgazdaság talpraállitásának és a külföldi hitelnek nagy problémájáról gróf Csáky Gyula, Szepesvármegye volt főispánja és az Országos Többtermelési Liga alelnöke. Az előadás és a Csáky gróf által előterjesztett tervezet élénk figyelmet keltett a pártban s elhatározták, hogy azt megvitatás és hozzászólás végett megküldik az ország összes "gazdasági intézményeinek, egyesületeinek és gazdasági akadémiáinak is. Ez ügyben felkerestük gróf Csáky Gyulát, aki élénk meglepetéssel fogadta munkatársunkat, miután személyét, -- bár ő az eszme felvetője, — ki akarja kapcsolni az akcióból s hosszabb rábeszélésünkre volt hajlandó az ügyben az alábbi nagyértékü nyilatkozatot tenni: — A Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt társaskörében előadott tervezetemnek lényege az, hogy Csonka-Magyarország központi vezetés és irányítás mellett, tíz gazdasági, illetőleg 1 mezőgazdasági, ipari gócpontot kell létesíteni, melyek külföldi tőke segítségével kezébe veszik és intézik a többtermeJésnek, a mezőgazdaság, iparnak es a nálunk különösen elhanyagolt értékesítésnek nagy problémáját. — Nézetem szerint a kulturát decentralizálni kell s a mezőgazdasági magasabb szakképzettséget ki kell vinni a falura a legutolsó kis tanyáig. A fokozott termelés értékesítésének lehetőségeivé vidéki napi piacokat keli teremteni, a tömeges napi terményeket ily vidéki központokba gazdasági kisvasutakkal kell naponta beszállítani, ott gyárilag feldolgozni és kereskedelmileg értékesíteni. A legutolsó kis tanyás jóléte is fontos az ország anyagi feljavítására nézve. Tervezetem végrehajtásához szükséges tőke az itteni pénzpiacon, ha az első vidéki központ financirozásához talán meg is volna található, a többire nézve már csak a külföldről lenne beszerezhető. A tőke pedig — főleg a külföldön — mindenek előtt meg akar győződni arról, hogy mit ér üzletileg az a vállalkozás, melyhez segítségét kérik. Ily vállalat munkájának hitelét csak nagy tekintély garantálhatja. A magyar gazdasági szakkörök egyetemes tekintélye, vagyis a gazdasági Magyarország pénzügyileg bir ma legalább is annyi súllyal. mint a politikai Magyarország. — Amennyiben a tíz piaci, illeItőleg mezőgazdasági, ipari központi telep felállíttatnék, egyelőre 500.000 kat. holdnál nagyobb gaztdasági körzet egy-egy központba be nem kapcsolható. S minthogy minden egyes ilyen központnak szervezete kellő gyári, mezőgazdasági, ipari, keresskedői és oktató személyzetet igényel és ennek javadalmazására, valamint elhelyezésére nagyobb befektetési és forgótőke szükséges: a tervezet csakis a külföldi töke segítségévet hajtható végre. — Nézetem szerint az államilag szervezett «gazdasági hitel» csak a nagybirtokokon fog segíteni, a kisgadaságokon nem. Pedig ebben kell lenni a magyar agrikultura eredének! — Magyarország ma nem hanyagolhatja el azt a hatalmas kincset, mely a falusi nép keze munkájának, szorgalmának és fejlődőképességének erejében ma parlagon hever. Férfi, női éa gyermekharisnyák UtVo^ Ftáir Ferwa ti Tártai Zrinyi Itawa-u 5. j Diadal Május hó 6, 7, szerda, csütörtök Scaramouche főszereplőivel Motauri (Óceánok faunja) Történet a tengerentúlról 7 felvonásban. Főszerepben Alice Terry és Ramon Novarro Ezenkívül a kisérő műsor Előadások 7 és 9 órakor. Legközelebbi műsorunk Dante pokla Egy lőlek színeváltozása 7 fejezetben. Olcsóbb építkezés. Nyíregyházán is népszerűsíteni kezdik a capax építkezést. A lakáskérdés a legaktuálisabb és a legfontosabb, nemcsak Magyarországon, de nyugat nagy ipari központokká vált városaiban is, sőt már az elmúlt század eleje óta egyike a legsúlyosabb társadalmi kérdéseknek. És észrevehetően előtérbe lép, mikor a gyári ipar a házi ipart elnyomja s nagj városokba tömöríti a munkások ezreit. Ekkor már szociális szempontból érezteti hatását, mert a lakáskérdés alatt főleg kislakásokat kell érteni; a tőke természetesen a tehetősebb társadalmi osztályok számára építtet lakást, a munkáslakásépitést elmellőzte, sőt egyenesen kerülte, nem gondolva arra, hegyennek szociális szempontból óriási fontossága van. Most aztán elkerülhetetlenül szükségessé vált, hogy az építkezés helyes irányba való terelését az állam, a hatóság vegye kezébe. Sajnos, ennek fontosságát nem éreztékí át egészen, mert, ha ebben nyújtottak is segédkezet, a kisember nem vette hasznát, hanem inkább az is a nagytőkének kedvezett. A saját otthon építését minél könnyebben lehetővé tenni: elsőrendű társadalmi érdek: mert a megállapodottság takarékos, józan és megelégedett lakosságot eredményez. A saját otthon utáni vágy minden idők népeiben megvan, a bérlakás bizonytalan, hontalanságot keltő érzésével szemben, a nyugodt otthon érzése. A saját otthon kérdése — sajnos — hazánkban nagyon el van hanya'golva. Alakultak ugyan társulatok e célra ugy #a városokban, mint a falvakban, de ezek spekulációra s nem a saját otthon érdekeit szolgálni épültek. Akadálya még az építkezésnek a hatóságok beavatkozása s a korlátozássok, melyek a kis igényű embert gátolják s melyek olyan szabályokhoz kötik, mint a nagyvárosok bérházait. Mindenesetre legnagyobb probléma az építkezésnél á pénz! Az építéshez szükséges anyagok drágasága az, ami lehetetlenné teszi az építkezést. Az építeni szándékozók nem birják az anyagot beszerezni, nem birják a költségeket, az vár tehát megoldásra, hogy miképpen lehetne az eddiginél olcsóbban s mégis a kívánalmaknak megfelelő, egészséges lakásokat épiteni. Az uj és gyakorlati jelentőségű Felfedezéseket mindig a gazdasági szükségesség szokta életre hivni. Ez a szükségesség most is megteremtett egy- olyan magyar találmányt, amely arra van " hivatva, hogy egy csapásra megoldja a saját otthon kérdését s \ij fellendülést biztosítson az építőiparnak. Ez a találmány a tégla sajtó, mely az épitkezes helyszínén előforduló bármely kötött föld anyagából egy szellemes erőkiegyenlítő rendszer alkalmazásával, égetés nélkül, tisztán kézi erővel olyan szilárdságú téglát állit elő, ~ amelyszilárdság és teherbírás tekintetében szinte egyenértékű az égetett Byron. Irta ét a nyiregyházi L* Fontaine Társaság Byron-ünnepén előadta: Németit Sándor, egyetemi lelttor. I. 1924. ápriiis 19-én volt száz éve, hogy Lord Byron, ki missolunghinát küzdött a görög nép felszabadításáért, hősi halált halt. - j Nagybritánia szülötte volt, ki életét áldozta fel a görögökért. Centenáriumán az egész világ hódolt emlékezetének. A La Fontaine Társaság is csatlakozni kiván 'az .ünneplökhöz, hogy lerój ja a kegyelet háláját az emberiség egyik legnagyobb költőjével szemben s ebben e tudós társaság Szabóicsvármegye nagy szülöttének, Bessenyeinek szelleméber járt el, ki úgyszólván elsőnek mutatott rá — igen finom érzékkel — a nyugattal való kulturális kapcsolataink jelentőségére. Így váit a magyarság az európai kultura fontos tényezőjévé. Lord Byron az emberi nem nagy szellemei közé tartozik, ki költői lelkének szépségével beragyogta a ielkeket — fen költ gondolkodásával, buzditó szavávaf pedig tettre serkentett, valahányszor arról volt szó, hogy akár egy nemzetnek, akár az egyes embernek jogaiért kellett sikra szállani. Ebben a tényben is az előkelő angol arisztokrata uri gondolkodásra ismerünk. Byront mint «egyéniséget>*s mini «müvészt» szeretném néhány mozzanatban megrögzitenf "s bemutatni néhány jellegzetes vonását, melyek őt érdekessé, művészetét pedig hatásossá tették. Byront mindenki sötét s komor világnézetű pessimistának ismeri. Tüzetesebb vizsgálat azonban azt mutatja, hogy az ó pessimizmusa nem a kétségbeesett ember erőtlen összeomlása, hanem egy hozzá hasonló, akaraterő s energiában túltengő embernél is gyakran fellépő, de múlékony lelki depressio, melynek elmultával fokozottabb mértékben megnyilvánul bennük az «éfm akarás». Byron pessimismusa is inkább csak muió dispositio, ephemére hangulat nem pedig egy az egész gondolat és érzelem világot átható, természetében mélyen gyökerező világnézet. Egész irodaimi, társadalmi s köz. életi szereplésében azonban annyi , pozitiv éíetprogrammot nyújt, hogy lehetetlen őt pusztán mint az élet negatiójának álláspontjára helyezkedő elégedetlenkedőt felfogni. Kedélyéletének uralkodó jellege bizonyos forrongó nyugtalanság, örökös hullámzás a fellobanó életkedv' s borongó lemondás között, a fény és árnyék nagy éHentétemek szüntelen játéka. Nincs meg benne az a nyugvópontra jutott életbölcsesség, melyet csak nagy elméleti készültség s tapasztalati gazdagság nyújthat s ameiynek derűje némely nagy gondolkodónál s írónál hogy mást ne említsek, Goethénél, oly jól esik, mint egy napsütéses mezei táj nyugalma. E harmonikus derüvei szemben Byron csupa feszültség. Olyan mint egy dissonáns akkord, melyből azonban hiányzik a feloldó összhang . Byron 1788-ban született Londonban. Előkelő származása misztikus ködbe vész. Apaiági ősei Hódító Viimos oldalán harcoltak, tevékeny részt vettek a keresztes háborúkban, később az angol belháborukban. A királyi ház a családot loyalis magatartásáért csakhamar kegyeibe fogadja, VIII. Henrik főnemesi méltóságra emeli és gyönyörű kastéllyal s birtokkal ajándékozza meg. Newstead-Abbey lesz a család ősi fészke. Anyai ágon viszont a legrégibb skót családokkal állott rokonságban. Az ifjú Byron, ki tíz éves korában 1798-ban már maga is a Lordok házának tagja lett ,büszke öntudattal tekintett származására. Newstead-Abbey gótikus csarnokaiban, finoman csipkézett erkélyül árnyékában szívta magába a mult nagy hagyományait s már zsenge gyermekkorában arisztokratikus gondolkodás és hajiamok idegződtek ifjú lelkébe. Ez volt egyik legnagyobb büszkesége, melyet Thomas Moore, életrajzírója s köitőtársának szavai szerint, többre becsült, mint egész irodalmi munkásságát.. Arisztokrata ielkületévei hatalmas kontrasztot képez kétévi nyilvános szereplése, mely plasztikusan kiemeli egyéniségét. 1812-ben a Fel sóházban bátran felemelte szavát a londoni nyomorgó munkásság érdekében. Mottingham környékének takácsai a gyári üzemek folytán kenyérkeresetüktői elesve, nagy tömegekbe verődve behatoftak a gyárakba, lerombolták a gépeket. Midőn az ellenük irányuló szigorú törvényjavaslatai a lordok házában tárgyalás alá került, felhangzott Byron intő szózata: «Ne feledjék a nemes lordok, hogy az általuk megvetett csőcselék szájából is az angoi népnek szava szól hozzájuk s hogy az angoi* nemzetnek arra kell törekednie, hogy a nép nyomorán enyhítsen.» Ugyancsak ő két hónappal' "később a katholikusoknak a vailásgyakorlatukat és polgán 'jogaikat korlátozó törvények alól váló felszabadítását követeit . Benne tehát a konzervatív feudális érzék a legrnéltátiyosabb szociális érzéssel s józan liberálizmussai párosui . Fóíytatjuk.
