Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-05-03 / 99. szám
1925. máj*s 3. JíroormEK 3 felhasználhatósága, — a Iegkülön felébb elkészítési célokra ne legyen korlátolt és jó zamatosságán és könnyű emészthetőségén felül megfelelő (száraz levegős) elraktározást feltételezve huzamosabb időre (évek re is) minden jellegzetes eredeti tulajdonságainak épségben maradása mellett, — tehát romlás, vagy más értékveszteség nélkül — jól eltartható legyen. Ha valamely eljárás, illetve gyártmány ezeket a követelményeket mindenben fedi, akkor annak minéJ nagyobb arányú elterjesztése annál inkább kívánatos, sőt halaszthatatlanul szükséges is, mert az ilyen eljárásnak rendkívül nagyfontosságú jelentősége arra is kiterjed hogy a büzáradás, rothadás, fagyás, csírázás stb. következtében elértéktelenedő nyersanyagnak men nél nagyobb mennyisége tulajdonképen i nemesebb rendeltetésének az emberi táplálkozásnak megmentessék. (Mert hiszen nyilvánvaló, hogy minél nagyobb az a frissburgonyatömeg, amely száritmánnyá lesz feldolgozva, annál kisebb az a 15—20 százalék arány szerinti mennyiség, amely az ismert okokból amúgy is elpusztul.) ) Sem ennek a magasabb célnak, sem pedig tehát a fentebbirt követelményeknek az eddig ismeretes eljárások és produktumok vagy épen nem, vagy csak legfeljebb alig valamennyire kielégítő mértékben felelnek meg; mig viszont egy ujabb eljárás, — amely különösen Németországban keltett tüzetes szakszerű vizsgálatok és bírálatok alapján méltó feltűnést, — mindazokat a legteljesebb mértékben fedi, amelyek egyébként is egy kifogásstalan eljárásból magából önként adódnak s amelyek segítségével egy olyan termék készül, amelyre néz(ve a legismertebb nevű német szaktudósok megállapították azt a nagylen tőségű véleményüket, hogy : 'rtöké let csen helyettesíti a friss burgonyát«. Hazánkban, — ebben a ma is még 68—70 százalékig menő par excellenee agrárországban, amelynek közgazdasági élete csaknem teljes egészében a mezőgazdasági termelés eredményeiből elimentálódik a terményszáritási ipar eleddig elég sajnálatosan még csak embrionális fejlődésnek sem indult; — dacára annak, hogy a terményszáritás mér hetetlen előnyöket és hasznokat hoz Feltűnő, hogy ez a kiválólag mezőgazdasági iparágazat, amelynek inangurálását és minél erősebb elterjedését főleg és elsősorban a gazdaérdekeltségnek kellene a legodaadóbb élénk buzgólkodással elősegítenie, — nálunk ma is még meg lehetősen terr incognita, — holott mai gazdasági helyzetünkben, amikor minden szalmaszálnak a megbecsülését megtanultuk, — ennek az iparnak nagyon fokozott jelen tősége van, mert a rationális gazdálkodásnak szinte kiegészítője. Annál inkább csodálnivaló, hogy nálunk a szárítási ipar még mindig nem alakult ki sehogysem, mert hiszen nagy könnyen megállapítható, hogy a szárítással való iparszerü foglalkozás, annak kis, vagy nagyüzemileg történő gyakorlása,a mennyire reális, annyira rentábilis vállalkozás is egyúttal. Hogy pedig modern gazdálkodási szempontból mennyire nagy a jelentősége, talán eléggé tanúsítja az, hogy a német agrárius vezetőkörök már arra a — bár kissé túlzottnak tűnő kívánságra ragadtatták magukat, hogy »minden egyes községben legalább egy szárítótelepnek kellene működnie !« — Ez a túlzottnak tartható kívánságuk azonban érthető — és persze jóval szerényebb értelemben vonatkoztatható a mi viszonyunkra is, ha csak valamennyire is számbavesszük azokat az egyébként elkerülhetetlen nagy károsodásokat és láncolatos számos hátrányt, amelyek a nyerstermények pénzértékben még óriási számokkal is alig kifejezhető nagy mennyiségének elpusztulásával a nemzeti vagyonosodást csökkenti. De nemcsak ez egyedül, hanem számos más ok és érdek; mai termelési viszonyaink megnehezített volta, elzártságunk, a többtermelés a minőségi termelés, — exportképességeink fejlesztése, — az intenzív pénztermelés és sok-sok más ebbe a keretbe tartozó érdek és ok sürgeti, hogy a mezőgazdaság, ipar fejlesztése ne maradjon tovább is árvája, vagy mostohagyermeke agrárpolitikánknak, — se politikánknak egyáltalán ! Tenni kell! Minden pénzt, ami csak előteremthető, erre kell felhasználni, — mert elsősorban csak ezekből az iparokból várhatjuk — és semmi egyébből, — szanálódásunkat, rekonstruá lódásunkat, boldogulásunkat; — jói, észszerűen vezetett mezőgazdasági iparunkból ! — Amely még nincs, de legyen ! — minél hatalmasabb ! Nagy ,de szép, remek feladat áll előttünk — s ez annál inkább buzdít a gondos, lelkes munkálkodásra, minél inkább, minél jobban tudjuk felismerni, appercipiálni annak jelentőségét, azt amit el akarunk, el kell érnünk. Ezért a legteljesebb dicséret és elismerés illeti a »Szabolcsvármegyei Konzervgyár Részvénytársaságot^ amikor mindenre kiterjedő figyelemmel, széles látkörüségről tanúskodó nyiregyházi munkaprogrammját olyképen állapította meg, hogy egyes gyártási ágazatai a legmesszebbmenő mértékig szolgálják a környékbeli gazdaközönség érdekeit, közvetlenül is, közvetve is. Önként értetődik persze, hogy ennek a célkitűzésének a részvény társaság csak ugy fog minél teljesebben eleget tenni tudni, amilyen fokozott mértékben a gazdaközönség saját jól felfogott érdekében a nemes törekvést magáévá téve, siet a részvénytársaság mellé állni, sőt abban tevékenyen részt is venni ! Nemcsak a szorosabb értelemben vett helyi érdek, — hanem némikéoen tágabb értelemben vett országos érdek is fűződik ahhoz, hogy a Nyíregyházára tervbevett ez a nagyszabású mezőgazdasági ipartelep hamarosan létrejöjjön és közhasznú üzemét minél előbb megindítsa. Galgoczy magántaníolyam Budapest, Maria Terézia tér 3. Előkészít magánvizsgákra, érettségire, vidékietet is. 215613 Julius i-én nagy változások lesznek a pénzügyi hatóságoknál. Átcsoportosítás a tisztviselői karban. Pénteken az ország valamennyi pénzügyigazgatóságához megérkezett a pénzügyminiszter bizalmas rendelete, amely a pénzügyigazgatóságok és álfampénztárak reformját bejefenti. A rendelet szigorúan bizalmas, arról felvilágosítást setíolsem adtak. Egyik laptársunknak mégis sikerült azt teljese egészében megszereznie, ennek alapjön közöljük mi is a nagyfontosságú intézkedéseket, amelyek Nyíregyházán is lázban tarják az érdekelt tisztviselői kart. A rendelet legfontosabb intézkedése az, hogy az állami adóhivatalok julius elsejétől elsőfokú pénzügyi hatóságokká lépnek elő és a pénzügyigazgatóságok hatásköréből úgyszólván minden elsőfokú intézkedés teendőit elveszik. A pénzügyigazgatóságok ezzel szemben másodfokú pénzügyi hatósággá léptetik elő és felebbezési fórumszerü jelleget kapnak és felruházzák azzal a joggal, hogy az állami adóhivatalok működését irányítsák . Az adóhivataloknál beosztott fogalmazási tisztviselők legfeljebb a VIII. fizetési osztályig az adóhivatalok főnökei alá lesznek ugyan rendelve, de a pénzügyigazgatóságnái keíi őket létszámban tartani. A pénzügyigazgatóságok élén továbbra is V.' fiz .osztályban levő tisztviselők maradnak, mig az adóhivatalok élére VII. és VI. fiz. osztályú fogalmazási tisztviselők kerülnek. A jelenlegi főnökök azonban megmaradnak, ha az uj funkcióban is megfelelnek. A jövőben a pénzügyi fogalmazást tisztviselők az adóhivatafőknái fogják pályájukat megkezdeni és öt évi adóhivatali működés után lesznek csak kinevezhetők a pénzügyigazgatóságokhoz. A rendelet elolvasásánál az általános benyomás csak az lehet, hogy a pénzügy igazgatóságot címben feífelébuktatják, másodfokú hatósággá léptetvén elő. A valóság azonban az, hogy a pénzügyigazgatóság eddigi feladatkörének nagy részét elveszíti és ehelyett kap bizonyos irányítási jogot az adóhivatal fölött. Ezt az irányítási jogot pedig nagyon is kétségessé teszi az a másik intézkedés, amely szerint az adóhivatalokhoz kirendelendő fogalmazási tisztviselők fogják az adóhivatalok munkáit irányítani. Ezeknek jórésze viszont, mint fentebb is irtuk, fiatai fogalmazási tisztviselő fesz, akiknek a feladata az irányitás mellett a gyakorlati tudás megszerzése is epen annál az adóhivatalnál, ahol tulajdonképen irányitaniok kellene. Ez a kettő pedig alig képzelhető el együtt és egyszerre. Nem igen csalódunk tehát, ha a rendelet szülőjeként az Orsz. Takarékossági Bizottságot jelöljük meg . Érthetően nem valami kellemesen érintette a rendelét a tisztvisel löket, mert valószínű, hogy a szerencsésebbek a nyiregyházi adóhivatalhoz kerülnek, mig a többieket a vidéki adóhivatalokhoz helyezik. Ez a sors vár úgyszólván valamennyi fiatalabb tisztviselőre, sőt magasabb szolgálati évek felett rfndeíkező tisztviselők helyzete sem igen rózsásabb . A miniszteri rendelet szerint az adóhivatalok teendői közzé az egye nes adók, tehát a jövedelem, vagyon, általános kereseti, házadó, föídadó stb. kívül a közadók, igy az iparkamarai illetékek, útadó stb. kivetése is fognak tartozni, sőt feladatai íesznék a forgalmi adó körüli teendők is részben, amelyek eddig a pénzügyigazgatóság hatáskörébe tartoztak. Az adóhivatalok jogot kapnak a forgalmi adó ellenőrzésére, vizsgálatok foganatosítására és előreláthatólag az átalánykiegészitéseket ís ők fogják végezni. Akik ezt a rendeletet megismerik, azonnal arra gondolnak, hogy most alkalom lesz arra, hogy az adózó polgárok érdekében válogassák meg az egyes adózási központok tisztviselőit. Igy föltétlenül kívánatos. hogy a vidéki centrumokba olyan tisztviselők kerü|jenek, akik a helyi viszonyokat; a polgárságot lehetőleg alaposan ismerik, Nyíregyházán hasonlóképen azok a tisztviselők maradjanak meg, akik városunk polgárságának alapos ismerői. Meggyőződesünk, Ihogy a nyiregyházi pénzügyigazgatóságnál ezek szerint a közérdekű szempontok szerint történik a tisztviselőikar efosztása . i 00 millióra biztosítja minden előfizetőjének lakását Világ kiadóhiraíala Budapest VI. Andrássy-ut47. Előfizetési ár 7< évre 180.000 korona. 2147-3 Ha Budapestre jön, most olcsón vásárolhat pünkösdre # w jg-nél Hü- és férfi ruhaszöveteket flLft fi^SÍII , Vászon-, selyem- és mosóárukat BUDAPEST, IV. KÁLVIN-TÉR 1. SZÁM. 1323-8 RT N6i-, férfi- és gyermekfeliérnemüeket KIZÁRÓLAG ELSŐRENDŰ MINŐSÉGBEX.