Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-26 / 94. szám

2 JNíYÍRJfIQEI£ 1925. április 26. Dohnál József dr. Szabolcsvármegye tiszti főorvosa, Dohnál József dr. meghalt. Életadó napsütéses, virágos tavaszi napon szállt el hófehér lelke. Felejthetetlen mint ember, felejthetetlen mint orvos. Nemcsak hivatásánál fogva segített embertársain, de olvan atyai jósággal, megértéssel voít a hozzáfolyamodókhoz, hogy azok csak bizalmat keltő, szeretetet sugárzó szeméből a legnagyobb megnyugvást, enyhületet érezték s hálatelt szívvel jöttek el tőle. Nemcsak a testet gyógyította, hanem a lelket is. A szegények orvosa volt, kiktől nemhogy pénzt nem fogadott el, de legtöbbször maga adott orvosságra valót is a jótanácson, v igasztaláson kivül. A sokbaju szegény emberekkel szemben sohase volt türelmetlen. Kies megfigyelőképessége, emberismerete révén any nyira átérezte, beleélte magát a szerencsétlenek helyzetébe, hogy a legsötétebb gondolatú, reményvesztett panaszkodók homlokáról is elűzte egy-két meleg, jó szavával a ráncokat, bánatos szemekből a fájdalmas könnyeket, tiszta lelke a gyűlöletet nem ismerte s mert mindig az elnyomottak pártjára állott, fehérlelkü orvosnak hívták a szegények. Mint ember és orvos egyformán kötelességtudó, lelkiismeretes a tulságig. Amit tett, anynyira csendben csinálta, hogy alig áll módunkban az ő tevékeny, mun kás életéből valamit felemliténi, mivel cselekedeteit még hozzátartozói előtt is elhallgatta. Mint a vármegye főorvosa tovább fejlesztette és tökéletesítette mindazokat, melyeket nagyszerű előde, Jósa András meg kezdett s követte azokban hűségesen, amikben maradandót alkotott. A gyermekhalandóság kérdésével behatóan foglalkozott, kortársaival sokszor értekezett s még lapunk ha sábjain is megemlékezett a gyermekhalandóság okairól, az ellene teendő intézkedésekről. Orvostársadalmilag volt talán legnagyobb szerepe, a körorvosok érdekében Írásban és szóval igen sokat tett. Öszszetartotta q szétesőben levő Orvosszövetséget, melynek több izben elnöke, utoljára diszelnöke volt A A törvényszéknél és fogháznál is teljesített orvosi szolgálatot, az államvasutaknál pályaorvos, majd orvosi tanácsadó volt, az Országos Stefánia Csecsemővédő Intézet nyír egyházi fiókjának igazgató-főorvosa volt. Könnyedén, játszva végezte sokterhes munkáját. A háború kitörésekor az egész barakot ő rendezte be s teljes odaadással sokszor a kimerülésig munkálkodott annak mentül teljesebb működése érdekében. A ragályos betegségekterjedését megakadályozta, a kolera leküzdésében a védő-oltást a legkorábban megkezdte. Nagy elfoglaltsága mellett a szakirodalmon kivül szépirodalmi és művészeti müvek olvasásával gazdagította sokirányú tudását, a Bessenyei Kör alapításánál is tevékeny részt vett, a Jósa-ünnepélven ő tartotta az első előadást hivatali elődéről. Apósával egvütt ítndezte be a vármegyei muzeumot, ő hivta fel figyelmét a kiváló régésznek a honfoglaláskori kifúrt, trepanált koponyákra. Mikor pedig a muzeum létesítője meghalt, a rámaradt gyűjtemény* ügyét illetékes helyen védte, előbbrevitele érdekében mindig szót emelt, sorsát szivén viselte. Mélyen vallásos érzületét a,szülői háznál szivta magába, egyházának hűséges tagja, az iskolaszéknek tevékeny munkása volt. Dohnál József 1867-ben született Nagyszombaton. Középiskoláit is ott végezte. A doktori diplomát Bécsben szerezte meg, hol 1891-ben lett orvos. Először Bécsben volt a belgyógyászati klinikán, azután katonaorvos lett Nyíregyházán, Kassán és Galíciában Bojánon szolgált ezredorvosi minőségben. Nyíregyházi tartózkodása alatt ismerkedett meg Jósa András fenkölt gondolkozású Vilma leányával, kit 1895-ben feleségül vett. Ekkor néhány hónapig Hajdúböszörmény ben volt, majd Kemecsén lett járásorvos. Nyíregyházán előbb törvényszéki, majd Jósa András nyugalomba vonulása után 1906-ban vármegyei tiszti főorvossá neveztetett ki. A háború alatt törzsorvossá léptették elő. Politikával nem foglalkozott, a forradalom után azonban, mikor a polgárságot a Károlyi párt alatt akar ták tömöríteni, elnökévé őt kérték föl, mint legkevésbbé exponált embert. A legelső nyilvános gyűlésüket azonban megzavarták, amikor a zavargókat erélyesen leintette. Ebből a ténykedéséből kifolyólag a kommunisták elfogták, börtönbe csukták, hol átélte Kovács István kivégeztetését. Kiszabadulása után ismét keresték, menekülnie kelleti napokig. Családját a csapások sorozata érte, előbb hűséges feleségét, majd évenként sorra vesztette el szerető apósát, anyósát, sógorát. " Magát 1920-ban szélütés érte, alig állott lábbra, mikor , a következő évben jobb lábát eltörte, sok szenvedés után is csak bot segítségével tudott járni. Az utóbbi időkben jól érezte magát, járása is könnyebbült. Hétfőn virradóra azonban ismét liiidés érte. Erős szervezete, életereje öt napig küzdött a halállal, mig ápr. 24-én fél négy órakor örökre lezáródott jóságos lelkének tükre, nevető, okos kék szeme. Korai halála fölött őszinte részvét nyilvánult meg városunkban, vármegyénkben egyaránt. Szegénybetegei ott siratták előre jóltevőjüket haldoklása ideje alatt, szerették volna még látni gyámolító apju kat. De valóságos zarándoklás volt a házához rokonai, barátjai, ismerősei részéről is, kik fájó szívvel vettek bucsut tőle. * Az elhunyt családja a következő gyászjelentést adta ki : Dr. Dohná; Jenő, Dohnál Olga vőlegényével, Szabó Sándorral, mint gyermekei, Dohnál Irina, dr. Dolinái Rudoff családjával, Dohnál Anna, dr. Do'hnál Miklós családjával és Dohnál Minka testvérei, az összes rokonság nevében szivükben mély fájdalommal jelentik, hogy telejthetetlen drága édes apjuk, a szerető jó testvér és rokon dr. Dohnál József Szabolcsvármegye tiszti főorvosa, az Országos OrvosSzövetség szaboícsvármegyei csoportjának elnöke folyó hó 24-én déíután fél 4 órakor a halotti szentségek felvétele után, munkás, emberszerető és vallásos életének 58-ik évében csendesen elhunyt. A megboldogult földi maradványai foiyó hó 26-án délután 4 órakor fognak a Dessevvffy-téri gyászházbó; a Vay Ádám-utcai sírkertben örök nyugatomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat t .hó 27-én, délelőtt 9 órakor fog, az Egek Urának a helybeli róm. kath .templomban bemutattatni. Nyíregyháza, 1925. évi április hó 24-én. Béke íegven áldott porai fgiett! Dr. Dolinái Jenő, Dohnál Olga vőlegényével Szabó Sándor huszárfőhadnaggyaf gyermekei. Dohnál Irma, Dr. Dohnál Rudolf ügyvéd teieségével, Dröchsler Gizellával és leányával Margittal, férj. Neumann Lajosnéval, Dohnál Anna, Dr. Dolinái M fid ós ügyvéd feleségéve! Honhauser Margittal és leányával Magdával mint testvérei, illetve sógornői és unokahugai. Özv. Szentimrey Imréné gyermekeivei Luiza és Terézzeí, Virányi Sándor teieségével Jósa Andreával és gyermekeive. - András és Sarokítával, Szentimrey József feleségévei Jósa Rózsával, E. Jósa Anna, Nyíregyháza, április 25. A Nyir- I vidék tudósítójától. Nyiregyháza város színészetének történetében örökké emlékezetes Jiap lesz a tegnapi. A képviselőtestületben hnekes János prépost-kanonok súlyos érvekkel támogatott nagyhatású beszédben mutatott rá a Városi Szinház sürgős támogatásának szükségességére. finekes János prépost kanonok rámutatott a színészet válságos helyzetére, amelyet a város polgármesterének plakátjai, felhívásai is kiáltó szóval hirdetnek. Veszélyben van a megsemmisülés szélén támolyog a magyar színészet s vele együtj a nemzeti ügy, a magyar nyelv pallérozásának ügye szenved mérhetetlen károkat. Meg kell mentenünk a magyar színészetet, mert ezzel kulturánk válságát kerüljük el. A vidéki színházak anyagi romlásáról megdöbbentő adataink vannak. Szegeden az igazgató kénytelen bezárni a színházat, a magyar művelődés nagy tradíciókat őrző és hirdető csarnokát. Hasonlóan aggasztó hírek érkeznek más városból is. It't az utolsó perc, hogy feltartóztassuk a színészet válságával fenyegető nemzeti érték-pusztulást. Á társadalomnak, a hatóságoknak össze kell fogniok, a tehetőseknek, különösen az eddig kevesebb áldozatot hozó módos lakosságnak a színészet felsegitésére áldozatot kell hoznia. Erre a föltétlen áldozatJósa Jolán férjével Vicui Quintiiiussal és gyermekeivei Tiborral és Andreával, Kovács Lajosné szül. Láner Eteika sógornői és sógorai, Schneider Irma unokatestvérei. * Szabolcsvármegye közönségének és tisztikarának gyászjelentése : Szaboícsvármegye közönsége és tisztviselői kara a pótolhatatlan veszteség gyászos érzetével, mélyen megrendülve adja hírül, hogy dr. Dohnál Józset ur, Szaboícsvármegye tiszti főorvosa foíyó hó 24-én gyötrelmes szenvedések után örök álomra hunyta le szemét. A megboldogult 1906-tól kezdve mint vármegyei főorvos fáradtságot nem ismerő buzgaíommat, nemes köteiességtudással, az Öt sokszor meglátogató sorscsapások súlya alatt meg nem törve, önfeláldozássá,, a jók és igazak kiváltságát képező je.es emberi tulajdonokkai, nagy képzettségévei és széles látókörű műveltségével hűségesen szolgálván a köz javát, mint a szó legnemesebb értelmében vett orvosnak, vármegyénk közegészségügye éléri teljesített értékes tevékenysége és annak hosszú időkre maradandó eredményei, mindenkor felejthetetlen emléket biztosítanak számára. Nyíregyháza, 1925. április 25. Emlékét kegyelettel őrizzük! hozatalra, erre a támogatásra hivja fel a képviselőtestület figyelmét is. D. Bencs Kálmán polgármester teljes mértékben osztja a felszólaló képviselőtestületi tag álláspontját. Ma kapott táviratot Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztertől, aki a vidéki színészet válságos helyzete tárgyában a vidéki városok polgármestereit szombat délelőttre a kultuszminisztériumba tanácskozásra hívta. Ezen a tanácskozáson látni fogja, miféle támogatást nyújt az állam a vidéki színházaknak és ehhez képest terjeszt elő javaslatot a Városi Szinház hathatós megsegítése érdekében. A képviselőtestület, amelynek tagjai osztatlan lier lyesléssel fogadták Énekes János prépost kanonok nemes intencióval, lobogó magyar érzéssel, a színművészet iránt való szeretettet áthatott szavait megnyugvással vette tudomásul a polgármester kijelentését. PHiUlllllltlIllllllllllilllllllllllllUllllllllllllllllllllllJ | (Megjöttünk íj | Ketten egy | | nadrágban | | FIX—FOX | a Diadalba | I Péntektől Vasárnapig g .iillllll!l!ll!ll!lllllllllllllllllllllillllj|ll!llll!lll!!lli!lil!llr.. A város képviselőtestülete Énekes János prépost kanonok nagyhatású beszédére egyhangú állást foglalt a Városi Szinház hathatós támogatása mellett. Nemzeti érdek, presztízsünk kérdése, becsületünk, kultnránk, jövendőnk ügye, hogy támogatást nynjtsnnk a színészetnek. Jön a DIAOALB §ÜP Henry Bataille drámája A tyi 0174A! a ecaF^rwi tr 9 Jön a i DIADALBA Jön a DIAOALB Ma • l WArf «iWAWdi A « PB»— Főszerepben Franzesoa Bertln 9 Jön a i DIADALBA