Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-25 / 93. szám

J'iYÍfíJflDÉK 1925, április 25. A mai idők tanúságai. Irta: Jeszenszky Géza dr. Ha Európa történetét csak az 18I5-ik évtől kezdve végiglapoztuk, amidőn Napoleon leveretése és a waterfoói csatavesztés után másodszor restaurálták a Bourbonok királyságát és megalakult az u. n. «szent szővetség» — azt találjuk, hogy az absolutisztikus és forradalmi, konzervatív és szabadelvű világnézetek ész eszmeáramlatok folyton váltogatták egymást 3 különböző államokban egész napjainkig. Az emberek liof az egyikre, hol a másikra esküdtek fel, hol az egyikben, hol a másikban vélték feltalálni az emberiség boldogulásának egyetfen útját, mindaddig, amig az emberi "gyöngeségek és fogyatékosságok, a kicsinyes érdekek' körül forgó szüntelen harc és marakodás az éppen uralmon lévő rendszert annyira le nem járatta, hogy annak buknia kellett. A bukott rendszert aztán felváltotta a másik, hogy az idők folyamán azután ezt is hasonló sors érje. Ez a történeti tanúság azt mutatja, hogy azoknak á világnézeteknek és eszmeáramlatoknak mindenikében, amelyek az emberi lélek nemes indulatainak és jószándékainaK felköltésével a nagy tömegeket meg tudták nyerni; ezek mindegyikében van bizonyos nagy igazság, amely tényleg alkalmas a népekboldogulásának előbbrevitelére, de ezek az igazságok mind elkopnak és elveszítik erejüket annak következtében, hogy az önző és hatalomra, vagyonra, befolyásra törekvő emberek nem tudnak velük megfelelően élni, ellenben annál tökéletesebben tudnak velük visszaélni. A most lezajlott világháború perspektíváján keresztül is élénken tárul szemeink elé az a kép, amely a háború előtti eszmeáramlatok és világnézetek egyik-másik örökéletünek hirdetett" divatos dogmáját a maga lejáratott, kiélt, elsorvadt, torz ábrázatávaí szinte utálatos és szánalmas formájában -vetíti elénk. Az ellentmondást nem tűrő «szabadelvüség», az alsó néprétegek szenvedéseit és elnyomatását megváltam igérő «marxizmus» itt állanak előttünk a maguk meztelenségében és nem győzünk csodálkozni rajta, hogy ezek az eszmék hogyan tudták a népek annyi millióját évtizedeken at lenyűgözni és félrevezetni .Hogyan tudtak annyira elhatalmasodni, amikor például a Franciaországban évtizedes küzdelmek után kizárólagos politikai uralomra jutott szabadkőnnvesség, a háború előtti szabadelvüségnek ez az inkarnációja — már teljesen levetkőztette a kezdetben, eredetileg hirdetett emberbaráti céljait és miután megnyerte azokat az ütközeteket ,amelyeket a védekezés és kritika fegyverei vet folytatott, olyan esztelen "támadásba ment át, amely az ember alaptermészetén alapuló Istenfélelmet is üldözőbe vette. — Hogy pedig a «marxizmus» mire vezetett, azt eleven húsúnkba vágó terrorjával, halálvonatainak vészthozó dübörgésével, a spanyoi inkvizíció minden kínját megcsúfoló és gyermekjátékká homályosító kínzásaival véste éfeven emlékezetünkbe a Kun Béláék «kommün»je. — A kicsiny magyar nemzetnek politikai, társadalmi és kulturális életében le kell vonni ezeknek a tényeknek a tanulságait. Ebben a felvilágosító munkában a majgy

rar sajtónak s a magyarság nagy egyetemét képviselő vidéki sajtónak kell előljárnia. — Nyiregyháza szenzációja KOSARY és KIRÁLY Min áennemü kézimunkát olcsón készítek. Cim a kiadóban. 1873 10 Szabályozást nyert a középiskolai tipnsok egymásközti tanulócseréje. Hogyan történik a reálgimnáziumból a gimnáziumba és a viszont való átlépés? Nyíregyháza, ápr. 24. A középiskoláról szóló 1924. évi Xl. törvénycikk végrehajtása tárgyában a mult év junius havában kiadott vall. és közokt. miniszteri rendelet általános utasítást ad arról, hogy történjék az uj tantervközépiskolából a másikba, illetően nek megfelelően az átlépés egyik polgári iskolából, vagy szakiskolá bói a középiskolába. Egy másik — mult év augusztus havában meg jelent — vkmin. rendelet pedig megállapította az ország összes kö zépiskoláinak faját, vagyis azt, hogy a volt főgimnáziumok közüt melyek maradnak meg gimnáziumnak s melyekből lesznek reálgimnáziumok. A főreáliskolák meg maradtak reáliskoláknak a régi tanterv megfelelő módosításával. A gimnázium és reálgimnázium közt az az egyik fő különbség, hogy a gimnáziumban megmarad a latin nyelv mellett a görög nyelv tanitása (sőt fokozottabb mértékben) s az u .n. «görögpótló» tantárgyak teljesen megszűnnek, a reálgimnáziumban pedig megmarad a latin nyelv, de az V. osztálytói kezdve a görög nyelv helyére valamelyik modern élőnyelv (francia, angol, vagy olasz; kerül . A mult év október havában megjelent vkmin. rendelet -- egyelőre az állami középiskolákra nézve, a középiskolai igazgatóságoktól beérkezett jelentések és az Orsz. Közoktatási Tanács javaslata alapján megállapította, hogy a 3 modern nyelv közül melyik lesz egyegy intézetben kötelező tantárgy. E szerint pf. a kaposvári reálgimnáziumban az angol nyéfvet tanufják, a szekszárdi és zalaegerszegi reálgimnáziumban az olasz nyelvet stb. De szükségessé vált annak a kérdésnek eldöntése is, hogy minő eljárás követendő ama nyilvános tanulókkal szemben, akik pl. évközben kénytelenek intézetet változtatni, mondjuk, szüleiknek áthelyezése vagy elköltözése következtében s milyen modern nyelvet köteles tanufni" az a tanuló, aki egyik intézetben 1 -2 évig már franciát tanult s a következő évben oly városba kerül, ahol a középiskolában angoí nyelvet tanítanak. Ha valaki a fővárosban nyer elhelyezést, ott nincs baj, inert a főváros középiskoláiban mind a 3 nyelvet tanítják s az áthelyezett tanuló majd olyan középiskolában jelentkezik felvételre, ahol a tőle már tanult nyelvet tanítják. Minthogy továbbá a középiskolák legnagyobb része reálgimnáziummá lett és csak kevés vidéki városban van reálgimnázium mellett gimnázium is (pi. Szegeden;, szükségessé vált a görög nyelv tanulását lehetővé tenni azok részére, akik pl. papi pályára vagy nyelvi és tör' ténetszakos tanári pályára kívánnak lépni. Ezekre a kérdésekre a felefe tet megadja a kaposvári reálgimnázium igazgatóságának felterjesztésére a f. évi március havában kelt s minap érkezett vkmin. rendelet ,amely minden középiskola számára betű szerint a következőket irja elő: 1. Az a magántanuló, aki annak idején a görög nyelvet vagy a görög-pótló tantárgyakat tanulta s igazolt megszakítás után reálgimnáziumban kivánja folytatni, a VII —VIII. osztályból teendő magánvizsgálata alkalmával természetszerűleg a már megkezdett görög nyelvből, illetőleg görögpótló tantárgyakból vizsgálandó, mert a reálgimnáziumok V í —VIII. oszt. rendes tanulói is még e tárgyakat tanulják . 2. Az a tanuló, aki az isk. év elején vagy év közben oly reálgimnáziumba lép át, melyben más modern nyelv (angol, francia vagy olasz; tanulására tartozik áttérni, mely az illető intézetben elő van írva. Evégből ennek a nyelvnek óráit látogatja és méltányos' határidőben ugyanebből felvételi vizsgálatot tesz, melyre rendes körülmények között az igazgató saját ha táskörében adhat engedélyt. Ha az uj tanterv végrehajtása során olv tanuló kénytelen más élőnyelvet tanitó reálgimnáziumba átlépni, aki már legalább 2—3 év óta (VII. vagy VIII. oszt. tanuló) tanulta az újonnan bevezetett modern nyelvek egyikét, ez esetben az illetékes tanker. .kir. főigazgató engedélyévei a már eddig tanult modern nyelv tanulását magánúton folytathatja és az isk. év végén e tárgyból Írásbeli és szóbeli magánvizsgálatot tesz. A vizsgálat az intézetben ejtendő meg, akkor, ha az illető nyelvből vizsgáló tanár rendelkezésére áll. Ellenkező esetben a főigazgató jelöli ki azt az iskolát, mely a vizsgálat eredményéről az igazgató és a szaktanár aláírásával ellátott jegyzőkönyvben értesiti a tanuló intézetének igazgatóságát. 3. Reálgimnáziumokban a görög nyelv mint rendkívüli tárgv csupán a VII. és VIII. osztályokban szerepelhet, melynek tanterve a rendkívüli tárgyak folyamatban fevő ujabb szabályozása alkalmából fog megállapittatni. Addig is, mig ez megtörténik, az iskolák a főigazgatóság által jóváhagyandó helvi tantervet készítsenek s ennek keretében tanítsák a görög nyefvet. Ehhez azt tehetjük hozzá, hogy az a magántanuló, aki már régebben abbahagyta gimnáziumi tanulmányait és pi. 2 -3 éven át annak idején görnögpótlót tanult, jói teszi, ha siet a tanulmányok folytatásával, hogy felsőbb engedéllyel a görögpótlóról ne legyen kénytelen a nehezebb modern nyelv" tanulására áttérni (ebből küfönben haszna lenne.) Ha pedig annak idején görögöt tanult, akkor ezentui majd csak gimnáziumban folytathatja középiskolai tanulmányait, ahol görögöt is tanítanak . Nagy nehézséggel jár majd ezentui a felsőosztályu magántanulók magánvizsgálatra készülése, ha a. vidéken nincs alkalmuk modern nyelvi (francia, angol vagy olasz; tanítóhoz jutni s a maguk erejéből kénytelenek élő nyelvet az uj tanterv követelte mértékben elsajátítani. De mindez csak átmeneti nehézség. Fia majd néhány év múlva a mai reálgimnáziumból kikerülnek azok az ifjak, akiknek alkalmuk volt modern élő nyelvet alaposabban tanulni és hihetően kedvük lesz magukat az jllető modern nyelvben tovább képezni, akkor majd könnyebben akad a vidéken is magántanulókat modern nyelvr eelőkészitő «instruktor». — Bár többet törődtünk volna eddig is a modern élő nyelvek tanulásával 1 j DIADAL Április 24. 25, 26, péntek, szombat, vasárnap üriífith-film Missisippi rabjai üldözötten a nagyvilágba. Dráma 7 felvonásban. Rendezte Griffith. főszereplő May Mc. Avoy és Ketten egy nadrágban amerikai burleszk 6 felvonásban. Fix és Fox Előadások hétköznap 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9-kor, Jön Henry Bataille drámája A meztelen asszony Főszerepben Francesca Bertini. 8 Megjöttünk !| | Ketten egy | | nadrágban | FIX—FOX a Diadalba | Péntektói Vasárnapig | Szombat Vasárnap az DOROTHY DALTON a legbátrabb A TEXASI HARAMIA amazonnal . Szombat Vasárnap Izgalmas dráma a vadnyugaton. Főbb jelenetek: A durvalelkü farmer. Az orvtámadás. A bátor amazon. Hazug tanúvallomás. A végzetes leszámolás. A texasi béke. az