Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-24 / 92. szám

f&ÍMWÉK 1925. április 24. Nyíregyháza polgársága impozáns ünnepen idézte lel Kovács István nemzetőr főhadnagy emlékét. A nemzeti trikolor organikus egész. Nem lehet egyik színét sem kiszakítani. Krieger Miklós nagyszabású ünnepi beszéde. Nyíregyháza, április 23. A Nyir vidék tudósitójától . Még néhány év előtt egy kis csapat vonult ki az újra szentelt háromszínű zászló aiatt Nyíregyháza város mártírjának Kovács Istvánnak sírjához. Tegnap ezrekre menő, impozáns közönség hömpölygött végig a Vay Ádámutcán a Morgó-temetőben lévő díszes sirhoz, a nemzeti eszme vértanujának virágokkal borított hantjához. Idők távolában éltető eszmévé finomult az ő neve is, amelynek nőttön-nő tiszta fénye, amint időben, térben távozik. Az ünnepségre, amelyet az újjászervezett «Kovács István Bajtársi Szövetség)) rendezett hatalmas toborzó erővel, az iskolák, hatóságok, egyesületek a városháza előtti téren délután 3 órakor gyülekeztek. Rövidesen megtelt a hatalmas tér. Zászlók szinei villantak elő, cserkészek, katonák vonultak fel, az utcákból minden oldalról özönlött a tiszta szívvel ünneplők áhítatos sokasága. Elfogódott szívvel állottunk a borongó tavaszi nap égboltja alatt a komor, ünneplő arccal felsorakozó sokaság között és szivünket látatlan delejes áram hatalmával fogta meg a nemzeti eszme bűvös ereje, amelynek örök hatalmát, minden pokoí kapuját meggyőző erejét Kovács István férfias mártírhalála, kihulló vére igazolta. A Vav Ádám-utcában nyolcas oszlopban indultak el a különböző testületek és iskolák, a vármegye és város impozáns képviselete. Igy is végeláthatatlan sorban vonult fel a sokaság . A temetőben A Morgó temetőben Kovács István fehér violás sírja felett megkapóan szép a síremlék dekorációja. A kőoszlopra széles fekete drapéria borul és fent zöld fövenyen kandeláber égett a hűvös szélben magasan lobogó lánggal, fekete füsttel. Csodálatos, sejtelmes ég boruf az ünneplők fölé. A sirra hajló fűzfa ágai szinte vonaglani látszanak, amint az erős szét a fába kap. A sírkertben a Kovács család tagjai megilletődéssel" nézik a hatalmas sokaság felvonulását. Minden a legnagyobb rendben fejlődik. Kordon veszi köríit az ünnepség. színhelyét; a Kovács István Bajtársi Szövetség serény rendezői kara a cserkészek segítségével példásan oldja meg nehéz feladatát. A Morgó temető bejáratánál a felvonuló menethez csatlakoznak a nemzeti hadsereg, a csendőrség, az államrendőr.ség délceg csapatai, élükön a teljes számban kivonult tisztikarral. Ebben a pillanatban felbúg a zenekar szívbe markoló gyászindulója s az ezernyi sokaságon átvonaglik a gyászos múltra gondolás fájdalma. Elzarándokoltunk. A sir körül percek alatt szabályos tagozódásban helyezkedik el a megjelentek nagy sokasága. — Mély csend, szorongó emlékezés csendje száll a szivékre. Egy madárka dalolni kezd. A kandeláber fénye kísértetiesen lobog. A fájdalom ei nem hamvadó lángja-e, vagy a reménység, a hit égfelé csapó lobogása? Egyszercsak felszárnyai a Hiszekegy mindig lélekbe mélyülő dallama. A Városi dalárda énekli gyönyörűen, meginditóan Jakab József Karnagy vezetésével. Most Deák Jenő orvostanhallgató karcsú alakja emelkedik a sokaság felé és mély érzést vetítő, meleg muzsikáju előadásban megszólaltatja Szabolcsi Lajos pályanyer les alkalmi költeményét. — A mély és tiszta gondolatok fénye árad rá a szivekre az igaz magyar lélekből, ihletetten felsíró szép költeményből. Taps nincs, ez a gyász ünnepe, de a szivek hangosabban vernek, a könyes szernmek összevillannak. Most a zenekar Beethoven gyászindulóját játsza busongón, majd Krieger Mihály ág .ev. lelkész mondja el közvetlen erejű, mélyen megindító beszédét. Krieger Mihály beszéde. Kriger Mihály a következőket mondotta: Mélyen tisztelt Közönség ! Szeretett Polgártársak ! Kedves Ifjúság ! Az isteni kéz mindenható ereje midőn a föld kerekségét betöltő sötét nagypénteki gyás/ után lehengeritette a szent sír szájáról a nagy gonddal lepecsételt nehéz követ ama dicsőséges húsvéti vasárnap hajnalán s az éltető égi nap felkeltésével a győzhetetlen igazság és önzetlen szeretet lelket elevenítő s éltető napját is többé már le nem áldozhatóan felragyogtatta hitem fejedelmének, az én Uramnak : a Jézus Krisztusnak diadalmas feltámasztása által, akkor a keresztyén világ hitéletének fundamentumát őrök időkre megszilárdította s azt romolliatatlanná tette. Drága megváltóm üres sziklasírját látom még ma is s hallom a porig alázottaknak szóló égi üzenetet »mit keresitek a holtak között az élőt ? Nincs itt, hanem feltámadott! Az örök élet szerzőjét nem semmisíthette meg a halát, a bűntelenség, a szentség megtestesítőjét a gonosz ármány; a testté lett ige kitört a sirból ! !... E nélkül megsemmisült , hiábavalóvá vált volna az én hitem. A húsvéti győzelem. A húsvéti győzelem el nem muló hatása alatt, az igazság feltámadásának megsemmisithetetlen hitével zarándokoltam ki most e temetőbe, mert egy keresztyén embernek kétségbeesnie, még a legterhesebb keresztviselés, a leggyötrőbb kínszenvedés idején csüggedtnek lennie nem szabad ! Ezt követeli a feltámadás tényéből fakadó hitem. — Kegyeletes emlékezésünk tárgyát képező vértanu-halottunk méltán megfordulhatna sírjában, ha látná, hogy emlékezetét vigasztalhatatlan s reménytelen szivek őrizik annyival is inkább, mert ő csak testileg halt meg. .., lelkileg él ő s élni fog !... minden valamire való magyar földije lelkében. Az én lelkemben él s éljen a tiétekben is magyar Testvéreim ! Méltóbban agy sem becsülhetjük meg drága emlékét, mint az által, ha a mi lelkünket is ugyanaz az erény ékesiti, amely az ő ékességét képezte s képezi még haló porában is, nem más ez, mint a törhetetlen hazaszeretet, amely fundámentuma magyar hazánk feltámadásának ! De ki az az élő, kit a halottak között keresünk s akinek sirja mellett rövid időre megállapodtunk ? E kérdésre a történelmivé vált eme sírbolt lakójának szellemalakja adja a feleletet. Alit mond Kovács István szelleme? Kovács István nemzetőrfőhadnagy szelleme szól hozzánk katonai határozottsággal és rövidséggel : íme halljátok s emlékezzetek ! Elkerülhetetlenné vált önvédelmi harcunk terére, mely csakhamar kiszélesedett s világháborúvá fejlődött, hazám hívó szózatára habozás nélkül fegyvert fogtam, kardot kötöttenn s a magyar katonához méltóan délen, majd északon, keleten és nyugaton, síkságokon és hegyszakadékokban, szárazon és vízen katonai eskümhöz hiven becsülettel szolgáltam a magyar trikolórt ; elszánt vakmerőséggel küzdöttem, dicsőséget, hirt szerezve a magyar névnek bajtársaimmal egyetemben. Önmegtagadó kitartással állotíuk a kemény küzdelmet 4 esztendőn át s azután ... jött a felfordulást okozó nagy fordulat : a front mögötti forradalom, mely megbomlasztotta CONAN DOYLE A KOROSKÖ THASÉOláJA az Apollóban, ® a katonai fegyelmet. .. hazám népe önmagával meghasonlott... egymásra tört... s olyan osztályúra* mat vetett felszínre, amely a maga piros lobogója mellett még megtűrte ugyan a magyar nemzeti zászlót s háza mellett hazájára is gondolt, de végeredményében magyar katonát látni már nem akart! Az állhatatos magyar katona nemzetőrré vált s fékevesztett szenvedélyek tompítására s a belső rend helyreállítására s magyarnak maradt.. . Csakhogy ezalatt a védtelenül hagyott határainkon belopódüott a gyáva martalóc had. Az ózon dús Felvidék létfenntartásunkhoz szükséges erdőivel, üdülő- és gyógy helyeivel, elbűvölő panorámáival, a kincses Erdély, a mesés Bánát s egyetlen tengeri kijárónk, Fiume idegen kézre kerül mind! Éveken át tartó vitéz helytállásunk keserii jutalma ! Drága hazánk nagyobb része elvész s nincs ki magasra emelje a háromszinii magyar nemzeti lobogót. Nincs zászló !... Nincs magyar !... Elborította mind a kettőt a hirtelen támadt vörös ár, amely uj földet s uj eget formálni kiván. Uj földet. .., hol a régi polgári társadalmi forma helyébe egy megújhodott társadalmi rend kialakulását akarja kierőszakolni s uj eget, ahonnan kiűzni magát az Istent is, elég erősnek képzeli magát a fő proletár. vörös őrület. A vörös uralom, a proletár diktatúra határok közé szorított hazát nem ismer, ezért nem ont vért, hisz övé az egész világ, csak utópisztikus elemek diadaláért gyilkol és pusztít. Szülőföld, családi szentély, erkölcs, a tulajdon szentsége, Isten félelme csak kerékkötői a haladásnak s ezért kiirtandók az emberek lelkéből. S aki ezen szörnyűséges vihar irányában nem hajlik, azt könyörtelenül elsöpri és vérbe fojt ja a vérbíróság. Ez okozta az én tragikumomat. Nádszál módjára nem hajlongtam... Istenem s magyar mivoltomat meg nem tagadtam, hazám iránti hűségemet meg nem szegtem... ezek az én megbocsáthatatlan bűneim. Ezekért mondották ki a vörös birák felettem a halálos ítéletet 1919. április 22-én és még ugyanazon a napon engem, a legnagyobb vész idején is hazámat legfökép szeretőt s annak javát egy pillanatra sem feledőt, a törvényszéki fogház udvarán nyomorult lator módjára kivégezték... főbelőttek. Acél-izmos testem összeroskadt, hazafiúi vérem elfolyt... Hitem biztató szavának kiserete mellett : »ne félj azoktól, kik testedet megölhetik, de lelkedhez hozzá nem férhetnek« ... Holtomig tartó hazafiúi hűségem férfias tudatában, az igazság diadala éltető reményében zárta le szememet a lemenő égi nap búcsú-sugara. Földi pályafutásom végállomására vérrokonaim kicsiny csapata kisért ki csupán s most 6 év multával lelki rokonaim magyar testvéreim egész nagy töÁprilis 23. csütörtök Csáki napra Közkívánatra Diadal Április 23. QUOVADIS? — Főszerepben: EMIL JANNINGS Gsakl napra .. Közkívánatra Mind a két rész egyszerre! Előadások 5, 7 és 9 Arakor. Előadások 5, 7 és a órakor. Diadal