Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-24 / 92. szám

f&ÍMWÉK 1925. április 24. Nyíregyháza polgársága impozáns ünnepen idézte lel Kovács István nemzetőr főhadnagy emlékét. A nemzeti trikolor organikus egész. Nem lehet egyik szí­nét sem kiszakítani. Krieger Miklós nagyszabású ünnepi beszéde. Nyíregyháza, április 23. A Nyir vidék tudósitójától . Még néhány év előtt egy kis csapat vonult ki az újra szentelt háromszínű zászló aiatt Nyíregy­háza város mártírjának Kovács Istvánnak sírjához. Tegnap ezrek­re menő, impozáns közönség hömpölygött végig a Vay Ádám­utcán a Morgó-temetőben lévő dí­szes sirhoz, a nemzeti eszme vér­tanujának virágokkal borított hant­jához. Idők távolában éltető esz­mévé finomult az ő neve is, amely­nek nőttön-nő tiszta fénye, amint időben, térben távozik. Az ünnepségre, amelyet az újjá­szervezett «Kovács István Bajtársi Szövetség)) rendezett hatalmas to­borzó erővel, az iskolák, hatósá­gok, egyesületek a városháza előt­ti téren délután 3 órakor gyülekez­tek. Rövidesen megtelt a hatalmas tér. Zászlók szinei villantak elő, cserkészek, katonák vonultak fel, az utcákból minden oldalról özön­lött a tiszta szívvel ünneplők áhí­tatos sokasága. Elfogódott szívvel állottunk a borongó tavaszi nap égboltja alatt a komor, ünneplő arccal felsorakozó sokaság között és szivünket látatlan delejes áram hatalmával fogta meg a nemzeti eszme bűvös ereje, amelynek örök hatalmát, minden pokoí kapuját meggyőző erejét Kovács István férfias mártírhalála, kihulló vére igazolta. A Vav Ádám-utcában nyolcas oszlopban indultak el a különböző testületek és iskolák, a vármegye és város impozáns képviselete. Igy is végeláthatatlan sorban vonult fel a sokaság . A temetőben A Morgó temetőben Kovács Ist­ván fehér violás sírja felett meg­kapóan szép a síremlék dekorá­ciója. A kőoszlopra széles fekete drapéria borul és fent zöld föve­nyen kandeláber égett a hűvös szélben magasan lobogó lánggal, fekete füsttel. Csodálatos, sejtelmes ég boruf az ünneplők fölé. A sirra hajló fűzfa ágai szinte vonaglani látszanak, amint az erős szét a fá­ba kap. A sírkertben a Kovács család tagjai megilletődéssel" nézik a hatalmas sokaság felvonulását. Minden a legnagyobb rendben fej­lődik. Kordon veszi köríit az ün­nepség. színhelyét; a Kovács Ist­ván Bajtársi Szövetség serény ren­dezői kara a cserkészek segítségé­vel példásan oldja meg nehéz fel­adatát. A Morgó temető bejáratá­nál a felvonuló menethez csatla­koznak a nemzeti hadsereg, a csendőrség, az államrendőr­.ség délceg csapatai, élükön a teljes számban kivonult tisztikar­ral. Ebben a pillanatban felbúg a zenekar szívbe markoló gyászin­dulója s az ezernyi sokaságon át­vonaglik a gyászos múltra gondo­lás fájdalma. Elzarándokoltunk. A sir körül percek alatt szabá­lyos tagozódásban helyezkedik el a megjelentek nagy sokasága. — Mély csend, szorongó emlékezés csendje száll a szivékre. Egy ma­dárka dalolni kezd. A kandeláber fénye kísértetiesen lobog. A fájda­lom ei nem hamvadó lángja-e, vagy a reménység, a hit égfelé csapó lobogása? Egyszercsak felszárnyai a Hi­szekegy mindig lélekbe mélyülő dallama. A Városi dalárda énekli gyönyörűen, meginditóan Jakab József Karnagy vezetésével. Most Deák Jenő orvostanhall­gató karcsú alakja emelkedik a so­kaság felé és mély érzést vetítő, meleg muzsikáju előadásban meg­szólaltatja Szabolcsi Lajos pálya­nyer les alkalmi költeményét. — A mély és tiszta gondolatok fénye árad rá a szivekre az igaz magyar lélekből, ihletetten felsíró szép költeményből. Taps nincs, ez a gyász ünnepe, de a szivek hango­sabban vernek, a könyes szernmek összevillannak. Most a zenekar Beethoven gyász­indulóját játsza busongón, majd Krieger Mihály ág .ev. lelkész mondja el közvetlen erejű, mé­lyen megindító beszédét. Krieger Mihály beszéde. Kriger Mihály a következőket mondotta: Mélyen tisztelt Közönség ! Szeretett Polgártársak ! Kedves Ifjúság ! Az isteni kéz mindenható ereje midőn a föld kerekségét betöltő sötét nagypénteki gyás/ után le­hengeritette a szent sír szájáról a nagy gonddal lepecsételt nehéz kö­vet ama dicsőséges húsvéti vasár­nap hajnalán s az éltető égi nap felkeltésével a győzhetetlen igazság és önzetlen szeretet lelket elevení­tő s éltető napját is többé már le nem áldozhatóan felragyogtatta hitem fejedelmének, az én Uram­nak : a Jézus Krisztusnak diadal­mas feltámasztása által, akkor a keresztyén világ hitéletének funda­mentumát őrök időkre megszilár­dította s azt romolliatatlanná tette. Drága megváltóm üres sziklasírját látom még ma is s hallom a porig alázottaknak szóló égi üzenetet »mit keresitek a holtak között az élőt ? Nincs itt, hanem feltámadott! Az örök élet szerzőjét nem semmi­síthette meg a halát, a bűntelen­ség, a szentség megtestesítőjét a gonosz ármány; a testté lett ige kitört a sirból ! !... E nélkül meg­semmisült , hiábavalóvá vált volna az én hitem. A húsvéti győzelem. A húsvéti győzelem el nem muló hatása alatt, az igazság feltáma­dásának megsemmisithetetlen hité­vel zarándokoltam ki most e teme­tőbe, mert egy keresztyén ember­nek kétségbeesnie, még a legterhe­sebb keresztviselés, a leggyötrőbb kínszenvedés idején csüggedtnek lennie nem szabad ! Ezt követeli a feltámadás tényéből fakadó hitem. — Kegyeletes emlékezésünk tár­gyát képező vértanu-halottunk mél­tán megfordulhatna sírjában, ha látná, hogy emlékezetét vigasztal­hatatlan s reménytelen szivek őri­zik annyival is inkább, mert ő csak testileg halt meg. .., lelkileg él ő s élni fog !... minden valamire való magyar földije lelkében. Az én lelkemben él s éljen a tiétekben is magyar Testvéreim ! Méltóbban agy sem becsülhetjük meg drága emlékét, mint az által, ha a mi lelkünket is ugyanaz az erény éke­siti, amely az ő ékességét képezte s képezi még haló porában is, nem más ez, mint a törhetetlen haza­szeretet, amely fundámentuma ma­gyar hazánk feltámadásának ! De ki az az élő, kit a halottak között keresünk s akinek sirja mellett rö­vid időre megállapodtunk ? E kér­désre a történelmivé vált eme sír­bolt lakójának szellemalakja adja a feleletet. Alit mond Kovács István szelleme? Kovács István nemzetőrfőhad­nagy szelleme szól hozzánk katonai határozottsággal és rövidséggel : íme halljátok s emlékezzetek ! El­kerülhetetlenné vált önvédelmi harcunk terére, mely csakhamar kiszélesedett s világháborúvá fejlő­dött, hazám hívó szózatára habozás nélkül fegyvert fogtam, kardot kö­töttenn s a magyar katonához mél­tóan délen, majd északon, keleten és nyugaton, síkságokon és hegy­szakadékokban, szárazon és vízen katonai eskümhöz hiven becsület­tel szolgáltam a magyar trikolórt ; elszánt vakmerőséggel küzdöttem, dicsőséget, hirt szerezve a magyar névnek bajtársaimmal egyetemben. Önmegtagadó kitartással állotíuk a kemény küzdelmet 4 esztendőn át s azután ... jött a felfordulást okozó nagy fordulat : a front mögötti forradalom, mely megbomlasztotta CONAN DOYLE A KOROSKÖ THASÉOláJA az Apollóban, ® a katonai fegyelmet. .. hazám népe önmagával meghasonlott... egy­másra tört... s olyan osztályúra* mat vetett felszínre, amely a maga piros lobogója mellett még meg­tűrte ugyan a magyar nemzeti zászlót s háza mellett hazájára is gondolt, de végeredményében ma­gyar katonát látni már nem akart! Az állhatatos magyar katona nem­zetőrré vált s fékevesztett szenvedé­lyek tompítására s a belső rend helyreállítására s magyarnak ma­radt.. . Csakhogy ezalatt a védte­lenül hagyott határainkon belopód­üott a gyáva martalóc had. Az ózon dús Felvidék létfenntartásunkhoz szükséges erdőivel, üdülő- és gyógy helyeivel, elbűvölő panorámáival, a kincses Erdély, a mesés Bánát s egyetlen tengeri kijárónk, Fiume idegen kézre kerül mind! Éveken át tartó vitéz helytállásunk keserii jutalma ! Drága hazánk nagyobb része el­vész s nincs ki magasra emelje a háromszinii magyar nemzeti lobo­gót. Nincs zászló !... Nincs ma­gyar !... Elborította mind a ket­tőt a hirtelen támadt vörös ár, amely uj földet s uj eget formálni kiván. Uj földet. .., hol a régi pol­gári társadalmi forma helyébe egy megújhodott társadalmi rend kiala­kulását akarja kierőszakolni s uj eget, ahonnan kiűzni magát az Is­tent is, elég erősnek képzeli magát a fő proletár. vörös őrület. A vörös uralom, a proletár dik­tatúra határok közé szorított hazát nem ismer, ezért nem ont vért, hisz övé az egész világ, csak utópiszti­kus elemek diadaláért gyilkol és pusztít. Szülőföld, családi szentély, erkölcs, a tulajdon szentsége, Isten félelme csak kerékkötői a haladás­nak s ezért kiirtandók az emberek lelkéből. S aki ezen szörnyűséges vihar irányában nem hajlik, azt könyörtelenül elsöpri és vérbe fojt ja a vérbíróság. Ez okozta az én tragikumomat. Nádszál módjára nem hajlong­tam... Istenem s magyar mivol­tomat meg nem tagadtam, hazám iránti hűségemet meg nem szeg­tem... ezek az én megbocsáthatat­lan bűneim. Ezekért mondották ki a vörös birák felettem a halálos ítéletet 1919. április 22-én és még ugyanazon a napon engem, a leg­nagyobb vész idején is hazámat legfökép szeretőt s annak javát egy pillanatra sem feledőt, a törvényszéki fogház udvarán nyomorult lator módjára kivégez­ték... főbelőttek. Acél-izmos testem összeroskadt, hazafiúi vérem elfolyt... Hitem biztató szavának kiserete mellett : »ne félj azoktól, kik testedet meg­ölhetik, de lelkedhez hozzá nem férhetnek« ... Holtomig tartó ha­zafiúi hűségem férfias tudatában, az igazság diadala éltető reményé­ben zárta le szememet a lemenő égi nap búcsú-sugara. Földi pályafu­tásom végállomására vérrokonaim kicsiny csapata kisért ki csupán s most 6 év multával lelki rokonaim magyar testvéreim egész nagy tö­Április 23. csütörtök Csáki napra Közkívánatra Diadal Április 23. QUOVADIS? — Főszerepben: EMIL JANNINGS Gsakl napra .. Közkívánatra Mind a két rész egyszerre! Előadások 5, 7 és 9 Arakor. Előadások 5, 7 és a órakor. Diadal

Next

/
Oldalképek
Tartalom