Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-19 / 88. szám

1925. április 19. J#ÍK$riDÉK 11 Acs András, a sóstói merényié a debreceni kir. táblán nem tndta megmondani, melyik évben született. A kir. tábla a nyíregyházi kir. törvényszék ítéletét helybenhagyta. Schatz István merénylője a kir. tábla előtt. Nyíregyháza, április 19. A Nyirvidék tudósítójától. Bamba kinézésű, félénk beszédű legény állt tegnap a debreceni királyi táblán dr. Oláh Miklós tanácsa előtt. Az ügyészség rablógyilkosság bűntettének kísérletével és közveszélyes munkakerülés vétségével vádolta Ács András nyíregyházai 23 éves legényt. Keresztlevele nincs, pontosan az iratokból nem állapitható meg, melyik h6 napban született. Az elnök megkérdezi a vádlottat: •> •* — Melyik hónapban született? — Azt nem tudom, hogy melyik hónapban. A rablógyilkos merényletet nem ilyen ostobán csinálta. 1924. tebr. 3-án Snopper Gábor nyíregyházi mészárost elcsalta, hogy apjának tehenét vegye meg. Útközben a mészáros gyanút fogott s mikor a vádlott előre küldte egy tanyáDa, nem ment be, hanem kerülővel visszament Nyíregyházára. Mikor ez a kirándulás nem sikerült, ÁCS András másik mészárost, Schatz Istvánt hívott, hogy jöjjön ki a nyíregyházai zsidótemető melletti tanyájukra, mert apjának van egy törött lábu tehene, azt akarja sürgősen eladni. A mészáros másnap akart kimenni, de a legény erős sürgetésére vele együtt elindult. A Sóstó-erdőben előre küldte Ácsot, hogy mutassa az utat. A legény az erdő egyik mélyebben fekvő részén hirtelen visszafordult, kabátja alól előrántotta a baltáját, és fejbesujtotta a meglepődött mészárost. Az ütés csak a kalapot vágta át, a fején nem okozott súlyos sérülést, ugy, hogy el sem ájult, sőt botjával rásújtott a merénylőre, majd azzal fenyegette, hogy lelövi, ÁCS András erre elszaladt. A nyíregyházai királyi törvényszék 1924. május 26-án tartott tárgyaláson rablás és gyilkosság bünetttének kísérlete és közveszélyes munkakerülés cimén összesen 7 évi fegyházra és tiz évi hivatalvesztésre ítélte. A debreceni tábla tegnapi tárgyalásán felmentette Ács Andrást a munkakerülés vétsége alól, de egyébként a törvényszék Ítéletét helybenhagyta. Ugy dr. Wattay főügyészhelyettes, mint a vádlott megnyugodott az Ítéletben, igy az jogerőssé vált. Nyiregyháza kereskedőinek és iparosainak érdekképviselete helyet kér az adófelszólamlási bizottságokban. A kamara Nyíregyházán is képviselteti magát az adófelszólamlási bizottságban. Nyíregyháza, április 19. A Nyirvidék tudósitójától. Az adófelszólamlási bizottságok 3 évenként alakulnak meg s a legutoljára megalakult bizottságok mandátuma ebben az évben lejár. Ezt az alkalmat összekapcsolva azzal, hogy a folyó évben valószínűleg az uj költségvetési esztendő kezdetétől a pénzügyminiszter igen nagy adminisztrációs módosításokat tervez, a debreceni kereskedelmi és iparkamara felhasználja arra, hogy a kereskedő és iparos érdekeltségnek egy régi kívánságát újból hangoztassa és annak megvalósítását kérje. — A jövedelemadóról szóló törvény 24. §-a szerint a kereskedelmi és iparkamarák csak a székhelyükön alakuló adófelszólamlási bizottságokba küldhetnek egy rendes és egy póttagot, mig a kerület többi részeiben megalakuló adófelszólamlási bizottságokba képviseltetési joguk nincs. Ez a rendelkezés rendkívül visszás helyzetet teremt, mert a kamarai kerület kereskedői és ipa rosai az egyenlő - elbánás elvénél fogva, joggal hivatkoznak arra, hogy a kamarának érdekeltsége védelméről a kerület többi részeiben éppen ugy kell gondoskodnia, mint a kamara székhelyén. Az adófelszólamlási bizottságok alakulásáról ugyan ugy szól a szabály, hogy ugy a törvényhatósági kiküldöttek, mint a pénzügyminisztérium által kinevezettek között az egyes érdekeltségeknek súlyúknak megfelelően képviselve kell lenniök, azonban, sajnos, különösen vidéken az adófelszólamlási bizottságokba az élettel közvetlen érintkezésben nem levő egyének kerülnek. Ha a kamarának képviseltetési joga volna a kerületben alakuló többi adófelszólamlási bizottságokba is, ugy kamarai kiküldöttekként a kereskedők és iparosok vagyoni viszonyait, valamint a gazdasági életnek az egyes szakmabeli üzletek forgalmára befolyással bíró jelenségeit ismerő egyének küldetnének ki. A kamara azt kéri a pénzügyminiszter úrtól, hogy az emiitett törvényszakasz módosításával a kamara ne csak a székhelyén levő városi törvényhatóság, hanem valamennyi törvényhatóság területén alakított adófelszólamlási bizottságba küldhessen ki egy rendes és egy póttagot. Addig is azonban, jamig ez a kérelem a törvénymódosítás útját megjárja, kérje a kamara azt, hogy a törvényhatóságokat kifejezetten utasítsa arra, hogy az általuk kijelölt kereskedők és iparosok közül válasszanak. A kincstárnak is érdeke az egyenlő és igazságos teherviselés. Ezt a sokat hangoztatott kívánságot pedig csak olyan adófelszólamlási bizottságok tudják másodfokon valósággá tenni, melynek tagjai saját osztályuk viszonyait legjobban ismerik. ..liiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiinniiii., Jön Jön Jön Jön Jön Jön n budapesti Renaissance Szinház együttese Jön Jön Jön Jö.i Jön Jön HIIILiUIItHllllllllHllllllillllllllllllHIliflHIUlllllllllltl'' Bencs Kálmán dr. kormányfőtanácsos, polgármestert tizenötéves szolgálati jubilenma alkalmából a város tisztviselői kara meleg ünneplésben részesítette. ./április 19.

r A Nyirvidék tudósitójától. Tegnap délben megható ünnepség színhelye volt a város képviselőtestületének közgyűlési terme. A város tisztviselői kara abból az alkalomból, hogy dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester most tizenöt esztendeje lépett Nyiregyháza város szolgálatába, meleg ünneplésben részesítette. — Az akkori aljegyzőbői a város vezető tisztviselője lett, akinek páratlan agilitása, a város iránt érzett szenvedélyes szeretete, sikert siker után arató, nagy koncepciójú tevékenysége immár országosan ismert és köztudattá erősödött. Az a tizenöt esztendő, amelyet dr. Bencs Kálmán a város odaadó szolgálatában töltött, valósággal gigászi munkát követelt a kormányon állóktól. Világháború forgataga, forradalmak orkánja, idegen megszállás gyalázata egyii sziklától a másikig verte a város bajóját és a harcok bronzarcu katonájának, viharral szembenéző, talpig férfinak kellett lenni annak, aki az élen áll, az élen küzd és az élen marad. A tizenötéves jubileum természetesen csendben, hivalkodás, külső disz nélkül zajlott le. Tizenkét óra előtt egy perccel még minden hivatali szobában szorgos munka folyt s a polgármester, aki különben a jubileumot szeretettel számontartó munkatársak elhatározásáról mit sem sejtett, a budapesti utja után felhalmozódott teendőkkel a szokottnál is jobban volt elfoglalva. Pontban tizenkét órakor egy látatlan intésre megnyíltak a földszint és emelet hivatalszobái és a férfi és női alkalmazottak nagytábora a díszteremben gyülekezett. A tanács az elnöki pódiumon foglalt helyet, a többiek a tanácsteremben tömörültek. Szohor Pál főjegyző indítványára küldöttség megy a polgármesterért. Dr. Konthy'Gyula főorvos, Nagy Elek műszaki tanácsos, Deák András közgyám, a küldöttség tagjai, akiknek élén csakhamar megjelenik a váratlan ünnepeltetéssel meglepett polgármester. Ragaszkodó szeretettől áthatott, riadó éljen harsan fel, a polgármester a pódiumra lép, ahol a tanács élén Szohor Pál főjegyző megindítóan szép üdvözlő beszédben köszönti. Ismeretlen sínpáron fut az élet vonata. Az éjszakába futó vonatról beszél, amelyet olyan sokszor idéznek a szónoklatok, amikor a titokzatos élethez keresnek hasonlatot. Indul a vonat ismeretlen éjszakába, a két lámpa két szeme. Halad állomásról állomásra. Megáll, emberek szállnak le, emberek szállnak fel, tovább indul állomásról állomásra, anélkül, hogy látná azt a pályát, amely előtte áll, amelyet be kell futnia. Valóban, a mi generációnk emberének élete hasonlatos az éjszakában futó vonathoz. A nekiindulásnál nem tudhatja, milyen szenvedések, miféle problémák várnak rá, csak halad világító lámpájával, erős akaratával, értelmével, nemesebb érzelmeivel. Találónak érzi a hasonlatot, mikor a tisztviselői kar élén a polgármestert üdvözli abból az alkalomból, hogy tizenöt esztendeje lépett a város tisztviselői közé. Ez a tizenöt esztendő, amelyben az aljegyzői székből fel a vezéri állásba jutott, olyan tizenöt év volt, amelyhe? foghatót hosszú generációkon át sem ér meg az ember. Olyan világtörténelmi események torlódtak ezekben az években az élet utja elé, amelyekre más generáció embere nem is gondolhatott. Nyiregyháza azon a nagy csapáson kivül, amelynek a fájdalmas tudata minden jó magyar embert lesújt, szerencsésen élte át ezeknek a rettentő éveknek minden gyötrelmét, nem érzi csapások súlyát, sőt az ország szerencsétlen helyzete vezetőszerephez juttatta. Itt tekintett Isten először erre a városra, fis másodszor akkor tekintett Isten városunkra, amikor a viharos időkben olyan vezért, olyan férfiút állított élére, mint Méltóságod. (Viharos éljenzés.) Nekünk, akik munkatársak vagyunk, akik színről-színre látjuk szolgálatainak érdemét, nem szabad ékes szavakkal méltatnunk ezt az érdemet, amelyet Méltóságod tizenöt éves munkássága igazol. Csak néhány rövid vonással jetíemzem ezt a munkásságot. Van-e még olyan város? Van-e még egy város, ahof kevesebb erkölcsi, társadalmi, anyagi veszteséggel végződött a kommunizmus, mint Nyíregyházán? Van-e város, amely jobban ki Nekünk már több reklám nem kell BSjd&P^ mert hétfőn bezárólag játszunk az Apollóban am

F' a llótával is hegedűvel 20RO éS HURU Előadások kezdete Vasárnap 3, 5, 7, 9, Szombat, hétfő 7, 9.