Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-11 / 8. szám

1925. iauuár 11, JiYÍRVIDÉK az állapotok nem javainak, kórházaink bezárása alig lesz tovább elkerülhető. A népjóléti miniszter ur emiitett eljárása folytán a kórházi élelmezési szállításokat gyógyszer számlákat kifizetni nem áll móftomban, ugy, hogy a szállítóknak tetemes összegű követelései vannak s azokat peres uton csakis a törvényhatóságba vetett bizalmuk folytán nem érvényesitik; de tartani lehet attól, hogy ha követelésükhöz hoszszabb ideig nem jutnak hozzá, a további szállítást be fogják szüntetni. , Kórházaink eme válságos helyzetét már számtalan esetben feltártam a népjóléti miniszter ur előtt, de sajnos, azok megszüntetését s kórházaink akadálytalan üzemben tartását biztosító intézkedéseket elérnem «em sikerült. Hány hadirokkant van A rokkantügyek kezeléséről is nagy érdeklődésre számottartó tájékoztatást nyújtott az alispáni jelentés. A hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák' járadékának folyósitássát és az ezzel kapcsolatos teendők elintézését a belügyminiszter az alispán hatáskörébe utalta. Számvevőségünknél — mondotta az alispán — a hadirokkantak, özvegyek és árvák £

"rulékának utalásával lü tisztviselő foglkozik járásonkint 11 és 1 külön a főkönyv feljegyzés, kimutatás, összesítő stb. elkészítésével; s igy a hátralékok feldolgozásával a további zavartalan járadék folyósítás és ügykezelés biztosítva van. Vármegyénkben összesen 3584 hadirokkaní van, akik közül lüOo/o-os 46, 75—99 o/oos 181, 50—740/o-os 592, 25 49<>/o-os 1823 és 10 -240,0-os 94. Hadirokkantak után nevelési pótlékkai bíró gyermekek száma 3803. Hadiözvegy 2567 van, ezek után nevelési pótlékban részesülő gyermek 4503. — Hadiárva 1299. Felmenő ágbeli és rokon 483. Az össszes hadigondozottak száma : 13672. | Mennyit kapnak a rokkanlak? Az alispáni jelentés a hadigondozottak Huk kifizetett összegek számbavétele után bejelenti, hogy 1924. július 1-től kezdve egy Í00o/

0-os legénységi állományú hadirokkant évi 2.880,000 koronát, 75<>'o-os 1.260,000 koronát, 500/o-os 432,0í)0 koronát, 25o/

0-os 144.000 koronát kap. A hadiözvegyeknél a legkisebb járulék összege 288,000 korona, egy árva 115,000 koronát, s a felmenő rokon ugyanennyit kap. Ezenkívül minden hadirokkant, minden gyermek után a rokkantdij egy tizedét s a hadiözvegy az özvegyi díj egy ötödét kapja. Negyvenezernél több ügydarab A nagyszabású alispáni beszámoló az ügyforgalomról megállapítja, hogy az elmúlt év folyamán emelkedést mutat. Összesen 42.088 ügydarab érkezett be a vármegyeházára. Hányan kértek útlevelet? A vármegye útlevél forgalma az 1924. év folyamán a következő adatokat tünteti fel: európai államokba 378, északamerikai államokba 17, Kanadába 75, Ázsiába 1, megszállott területre 1159 utas kért útlevelet. Öszszesen 1592 útlevelet adtak ki. Vármegyénk közbiztonsága az elmúlt hó folyamán is teljesen kielégítő volt s a közrendet, közbiztonságot említésre méltóan zavaró események nem fordultak elő — állapítja meg végül az alispáni jelentés. Ivan Mc isjoukin | Szép asszony... élet... 1 íalaL! ! Netalia 1 Lissenko A DIAD ALBAN Kyiregybáza örömmel látná akár Kisvárdának, akár Nyírbátornak rendezett tanácsú várossá fejlődését. A Kisvárdán megjelenő „Felső-Szabolcs'' Nyíregyháza város féltékenységéről vezérsifekezik. Dr. Eencs Kálmán polgármester nyilatkozik a kisvárdai lap cikkére. „Nyíregyháza nem nyújtogatja karjait." Nyíregyháza, január 10. A Nyirvidék tudósítójától. t t A Kisvárdán megjelenő Felső-Szabolcs c. hetilap feltűnést keltő vezércikkében azt érja, hogy Nyíregyháza féltékeny Kisvárda fejlődésével szemben. A vezércikknek ez a cime : »Nyiregyháza féltékeny ?« Szórólszóra a következőket mondja : A legutóbbi képviselőtestületi gyűlésen az egyik képviselőtestületi tag azon körülményt, hogy a Milhoffer-féle ingatlan megvétele illetve az adás-vétel jóváhagyása nem történt meg szó nélkül, Nyíregyháza féltékenységével hozta kapcsolatba olyképen, hogy az uj községháza megvétele az első lépés volna a rendezett tanácsú várossá való általakulás felé. Nyíregyháza részéről a múltban tényleg állandóan féltékenykedési, mellőzést tapasztalhattunk. Ennek meg is volt akkor a magyarázata. Kisvárda rohamos fejlődésnek indult, kereskedelmének élénksége felülmulta Nyíregyházáét, amely város akkor még csak gyerekkorát élte, mikor Kisvárda már mint mezőváros nagy történelmi múltra tekinthetett vissza. Nyíregyháza szerencsés körülmérnyek között azonban csakhamar magához ragadta a vezető szerepet a megyében és kedvező helyzetét igyekezett is a saját felvirágoztatására felhasználni, mig mi a fejlődés utján megállva messze lemaradtunk mögötte. Szabolcsvármegye főispánja mutatott legutóbb rá az újévi üdvözlése alkalmával, hogy Nyíregyháza a háborút követő időben óriásit fejlődött, mig az ország többi városai a nyomasztó gazdasági viszonyok következtében nem voltak képesek tovább fejlődni. Ezen fejlődésnek az oka a nyíregyháziak lokálpatriotizmusában, összetartásában rejlik. Nem tudjuk mennyiben van igaza képviselőtagtársunk feltevésének, de ha igy állna a dolog, megnyugtatjuk a nyíregyháziakatŐk már nem lehetnek féltékenyek ránk, még akkor se, ha csodák csodája rendezett tanácsú várossá alakulnánk át. Mi már nem fogjuk őket utóiérni. Ne tekintsenek tehát műiket még most is riválisuknak, mint annak előtte. Legyenek irántunk jóindulattal, ne gördítsenek akadályt a mi fejlődésünk útjába. Mi csak örülni tudunk megyei székhelyünk felvirágzásán és büszkék vagyunk rá. Nyíregyháza legfeljebb a »határszéli város« elnevezést veszítheti el velünk szemben ami elvégre sem jelent valami nagy veszteséget. Nyíregyháza és a rendezettanái su városjelöltek. Ezeket írja a kisvárdai újság. Az egész vármegyében nincs senki, aki komolyan venné azt, hogy Nyíregyháza féltékeny volna a szépen fejlődő Kisvárda vagy akár Nyírbátorral szemben. Mint Nyíregyházát érintő érdekességet megmutattuk a Felső Szabolcs vezércikkét Bencs Kálmán dr. kormányfőtanácsos, polgármesternek, aki a következőket mondotta : Nyíregyháza féltékenységéről Nyíregyházán senkise tud. Keletmagyarországnak ez a rohamosan fejlődő városa odajutott, hogy féltékenységre semmi oka nem lehet. Ellen kezőleg. Nyíregyháza város a legmelegebb szimpátiával, a legmesszebbmenő támogatás készségével nézi Szabolcsvármegye virágzó nagyközségeinek civilizálódását, várossá fejlődését. Nyíregyháza városa csak nyerhet azzal, ha a vármegyének több és több naggyá fejlődő községe van. A nemes verseny, amely az uj városok között minden téren megindul különösen fokozza az előhaladás akaratát, és mindkét fél javára van. Örömmel fogadná a vármegye székvárosa azt is, ha akár Kisvárda, akár Nyirbátor vagy más virágzó nagyközség rendeZettanácsu \>árossá fejlődne, ez hasznára volna nemcsak az illető városoknak, de a vármegyének, a vármegye központ ját tevő Nyíregyházának és hasznára lenne az egész országnak. Annál kevésbbé lehet szava Nyíregyházának Kisvárda, vagy. esetleg más község rendezettanácsu várossá fejlődése ellen, mert hiszen Nyíregyháza a törvényhatósági joggal való felruházást kérte s amikor ezért küzd, melegen együttérez, testvéri érzéssel karöltve halad Szabolcsmegye községeivel, amelyek ugyancsak egymagasabbrendü szervezetté fejlesztésüket kérikHa Nyíregyháza a maga aspirációját jogosnak érzi, mint ahogyan valóban meg van győződve ennek a törekvésnek jogosságáról, akkor természetes, hogy a legnagyobb mértékben méltányosnak látja és vallja Kisvárdának és a többi virágzó községnek, mint pl. Nyírbátornak rendezett tanácsú várossá való fejlesztését. Ezeket mondotta Nyíregyháza polgármestere és szavait a testvérközségek iránt való lelkes szeretet, virágzásuknak, naggyá fejlődésüknek őszinte kívánása hatotta át. »Nyiregyháza kinyújtotta karjait.« Ugyancsak a fentnevezett újságnak van egy másik, Nyíregyházát érintő cikke is, a mely ezt az első tekintetre megdöbbentő ci» hétfőtől Mikszáth Kálmán regényében A fiu felében" LUKACS is fellép PAL