Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-10 / 81. szám

1925. április 9. Készül lyiregyháza terve. Nyíregyháza, április 9. Saját tu­dósítónktól. Énekes János prépost-kanonok egyháza nevében a temető kiegé­szítését kérte. A város képviselő­testülete átmenetileg területet je­lölt ki a város birtokában levő föld bői a temető céljára, de egy­szersmind felhatalmazta a tanácsot a temető-kérdés végleges megoldá­sának' előkészítésére. A tanács a felhatalmazás alapján kidolgozza az uj temető-tervet. Tisztázni fogja az egyházakkal kötött szerződés meg­állapításait, tervet készit az uj temető technikai megoldására, vé­gül a felmerülő pénzügyi szükség­let fedezésére vonatkozolag. Az uj temető kerítést kap, parcellákat je­lölnek ki rajta, minden sir számot kap,- ugy, hogy a temető felügyelő­sége mindenről tudni fog, mert mindent könyvel, ami a temetőben történik. A temető végleges elren­dezését a város lakossága meg­nyugvással fogadja. DIADAL Április 8., 9, Szerda, csütörtök Thomas Meighan és Leatrice Joy főszereplésével A papa vőlegény (Öt kis kölyök) -Amerikai élet­kép 6 felvonásban. És a kisérö műsor. Ö a tengeri rablók kőzött Ö Amerikai burleszk Harold Lloyd Jegyelővétel a Diadal Mozgóban Nagypénteken nincs előad s. Előadások kezdete 7 és 9. Jön ~ * "Jön Az utca hősei Somogyi lené rablott holmijai Nyíregyházára érkeztek. Nyíregyháza, április 8. A Nyir­vidék tudósítójától. Somogyi Jenőnek, a kir. ügyész­ség legnevesebb foglyának, a híres betörőnek összelopott holmijait megkiildötték a nyíregyházi kir. törvényszéknek. A bűnjelek között sok ékszer van és köztük van So­mogyi sok milliót látott bőrtárcája is. A feljelentések egész halmaza érkezett Somogy iellen, aki most is egykedvűen " tölti fogházidejét. Szeretne jól táplálkozni, mert az uri élet után kissé rövidnek találja a fogházi menüt. Ez a kívánsága természetesen egyelőre nem telje­sül. Védőjéül a kir. törvényszék el­nöke dr. Szesztay Zoltán ügyvédet rendelte ki. Stessel Emo ezredes könyvet irt a kraszno­jarszki fogolytáborról Nyíregyháza, április 8. Saját tu­dósítójától. Krasznojarszk! Ezer és.ezer ma­gyar család otthonában zenélt ez a szláv név a vágynak, a fájó, a remegő vágyakozásnak hangján. Kemény hangtorlódása könnyes si­rámmá lágyult. Ez a szibériai fo­golytábor "név volt a gyötrelmes éveken át a deszkaszál, amelybe ezer és ezer család reménységének, álmainak hajója kapaszkodott. Is­merik, jól ismerik Krasznojarszk nevét Szabolcsban, Nyíregyházán is. Sok nyíregyházi, szabolcsi fiu sóhajtott a szibériai tábor barakjai­ból az akáclombos Tiszapartja felé. Sokan visszatértek, számukra már csak emlék, sötét, de nem vigasz­talan emlék Krasznojarszk neve. Nem vigasztalan, mert a táborban csodákat müveit a magyar ész, a magyar invenció, hogy elviselhető­vé tegye az átkos fogságot. Most meséket mondanak, emlékeket éb­resztgetnek itthon Krasznojarszk­ról. Felidézik a tömegsírokat, fel­idézik a hü bajtársak, a szenvedés­ben, küzdésben osztályosak emlé­két. fis a visszatértek között van egy világosan látó, vasszorgalmu, forró magyar bajtársi érzésű ez­redes, aki érezte, hogy a kraszno­jarszki napok nagy emlékeit, a nagy magyar értékek dokumentu­mait nem szabad elvesztenünk, aki jól látta, hogy az óriási tábor több éves története, a táborélet érdekes és tanulságos adatai együtt a ma­gyar históriának egy figyelemre­méltó darabját, a nagy világháború rajzának egyik elmaradhatatlan, erős vonalát jelentik. Stessel ezredes dr. Stessel Szilárd nyíregyházi ügyvéd öccse könyvet irt Krasz­nojarszkról. A könyvet a bajtársak­nak és hozzátartozóiknak feszült várakozása előzte meg és hálás elismerése fogadta. Hős apákról kemény küzdelem­re nevelt fiakra száll ez a könyv, hogy a megdöbbentően igaz tények erejével neveljen. Nyíregyházán a Tanítók Szövetkezetének könyves­boltjában árusítják a könyvet, Krasznojarszk gazdag adatok alap­ján készült összefoglaló képét, arne lyet meg fog vásárolni mindenki, aki a világháborúban résztvett és az oroszok fogságába szenvedett. De érdeklődéssel és tanulságok szerzésével olvassa ezt a könyvet minden magyar ember. A könyv gondosan, rendszeresen feltárja, ké pekkel, rajzokkal illusztrálja, tér­képekkel magyarázza a kraszno­jarszki barakok életének minden mozzanatát. Beosztása a következő: Olysói Oabányi János Előszava. Stessel Ernő előszava. I. rész : 1914. ősztől 1918. tavaszáig. Cári uralom és bolsevizmus. II. rész: 1918.—1922.-ig. A csehek fellépése vörösuralom. Hazaszállítás kimu-, tatások, mellékletek. A könyvből csodálattal látjuk, miként varázsoltak katonáink kul­turát, ipart, kereskedelmet, művé­szetet, színpadot, zenét a szibériai semmibe és a könyv olvasása, ilusztrációinak szemlélése közben feltámad dacos magyar hitünk ere­je. Azt érezzük, hogy forró hálával és köszönettel tartozunk ezért a könyvért Stessel ezredesnek s tarto­zunk neki mindenek előtt azzal, hogy könyvét megvesszük. Stessel Ernő ezredes könyve Nyíregyházán a Tanítók Szövetke­zetében kapható. A nyíregyházára hozott Kari Doles nem kém­kedési szándékkal jött magyar területre. Salyos beteg és lázrohamában tépi kötését. Nyíregyháza, április 8. A Nyir­vidék tudósítójától. Kari Dolest, aki a tarpai erdő­ségeken ' bandukolva magyar terü­letre jutott s itt birokra kelt Gu­lácsy erdőőrrel, eleinte kémkedés sel gyanúsították. A nyomozás azonban megállapította, hogy Kari Doles nem azonos a nyilvántartott kémek egyikével sem. Bizonyára kóborlás közben tévedt át a hatá­ron s indokolatlan félelmében tá­madta meg a fegyveres őrt. Hozzá­tartozói értesültek róla, hogy a nyíregyházi törvényszék foglya lett és néhány szokolt küldtek a cí­mére. Megírtuk a kémgyanus csehről, hogy a kórházban, ahová lábsebé­vel jutott, tépdesni kezdte köté­seit. Eleinte azt hitték, hogy mene­külni akar, de megfigyelés után megállapították, hogy a kötéseket lázrohamaiban, pillanatnyi elme­zavarában akarja letépni magáról. Egyelőre a kórházban ápolják, mert lábsebén kivül mellhártyagyu­ladásban is szenved. Távirat. APOLLO NYÍREGYHÁZA. Szombat, vasárnap Önök játszák a leg­szebb húsvéti műsort a „Halálvárost" . Mo z i film, „BEVISSZÜK ÜZLETEBE A \?E\?OKET!" cím alatt megjelent könyvecfks a modern- és praktikus reklámot tár­gyalja. Megmutatja a hirdetőnek a helyes utat, miként lehet csekély költséggel nagy és uj | . a é s bérmentve küldi széjjel ezt vevőkörre szert tenni. az értékes könyvet minden komoly érdeklődőnek: RUDOLF MOSSE hirdetési iroda köz­pontja. Budapest. Vi„ Podmaniczky u. 49. A felértékelési rendelet sze­rint az nj részvénytársaságok alaptőkéje ezután 2 milliárd koronánál kevesebb nem lehet Koffier Károly dr.-nak, a Gy. O. Sz. főtitkárának nyilatkozata. A napokban került nyilvános­ságra Bud János pénzügyminisz­ternek rendelete, a részvénytársa­sági mérlegek felértékeléséről, mely­re vonatkozólag a különböző ér­dekeltségek most állítják össze észrevételeiket és javaslataikat. — Minthogy a pénzügyminiszter leg­közelebb néhány heti szabadság'a elutazik, a pénzügyminiszter végle­ges döntése ebben a dologban elő­reláthatólag csak április hó vé­gén fog megtörténni, ugy, hogy a rendelet megjelenése legjobb eset­ben is május első felében várható. A rendeletre vonatkozólag kér­dést intéztünk Koffier Károly dr.-hoz, a «Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége» főtitkárához, aki kérdésünkre a következőket mondotta: — A felértékelési rendelet a legnagyobb mértékben érdekli a gyáripart, hiszen a nagyipari vál­lalatok legalább 90 százaléka mű­ködik részvénytársasági formában, de a középiparban is igen számot­tevő a részvénytársaságok aránya. Különösen az ' utóbbi esztendők­ben a magánvállalatoknak rész­vénytársasággá való átalakulása a középiparban is úgyszólván álta­lános jelenség volt. Ilyen körülmé­nyek között természetes, hogy a gyáripar szempontjából* a mérleg­valódiság kérdése nagy fontosság­gal bír. — Miként ismeretes, a Gy. O. Sz. a mérlegvalódiság kérdésében az aranymérleg mellett foglalt ál­lást s ezzel az állásponttal szem­ben a pénzügyminiszter tervezete most mégis a felértékelés alapján áll .Az az érzésem, hogy a Gy. O. Sz. áüásontja a mérlegvaplódisáj elvét inkább szolgálja, mint a pénzügyminiszter tervezete s azok a meggondolások, melyek a pénz­ügyminiszter urat mégis arra bír­ták, hogy a felértékelés mellett döntsön, elsősorban nem a reális értékekkel rendelkező gyáripar szempontjai. — Arany értékének egytizenöt­ezred részére leromlott magyar ko­ronában való értékelés oly tág kereteket nyit, melyeken belül az egyes mérlegtételek értékelése sza­badon történhetvén, ez semmi eset­re sem fog a mérlegvalódiság eb é­nek előnyére válni, bár kétségtelen, hogy nagy mértékben megkönnyíti a rentabilitás elvének érvényesíté­sét. A pénzügyminiszter rendele­tének igen nevezetes intézkedése az amely az uj részvénytársaságoknál az alaptőkét minimálisan 2 mil­liárd papirkoronában szabja meg. £n azt hiszem, hogy ez a minimum tul magas, különösen,, ha figye­lembe vesszük, hogy nálunk ez­előtt az alaptőke minimuma egy­általán nem volt megkötve s hogy ez a 2 milliárd meghaladja a 100.000 aranymárkát, ami a há­ború előtt Németországban volt megállapítva s amit aranymérleg rendeletében Németország ís redu­kált. — Valószínűnek tartom, hogy áprilisi hónap nagy attrakciója! Betty Compson, A Richárd Dix s Ka szerdán okveth n ÖÍSMC megg ARCÚ ASSZONY (Szökés a fegyházból) ass üpdlóbsiB,

Next

/
Oldalképek
Tartalom