Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-07 / 79. szám

2 1925. április 3. Lloyd George követeli a békereviziót. Az angol alsóházban Llovd Ge­orge birálaíot mondott a genfi jegyzőkönyv hiányairól. A köte­lező döntőbíráskodás elvének gya­korlati keresztülviteléről szólva, feltette a kérdést, hogy vájjon azok a Magyarországgal szomszédos, te­rületükben megnagyobbodott uj államok, melyek megnövekedésüket az igazságtalan békeszerződések ré­vén Magyarország kárára szerez­ték, alá fogják-e vetni magukat a vitás területi kérdésekben a dön­tőbíróság ítéletének. Lloyd Geor­genak ez a k^elentése magában foglalja a békediktátumok revízió­jának eszméjét, mint propoziciót az igazságtalanságok jóvátételére, mint egyetlen kibontakozási lehe­tőséget az egyetemes világbékesség biztosítására. Az angol parlament­ben nem az első ez a felszólalás, amelv a nemzetközi élet nyilvános­sága számára kifejezést adott már az angol világpolitika és közélet ama meggyőződésének, mely sze­rint Középeurópa nyomorúságá­nak és általában az emberiességi jogelveken esett sérelmeknek leg- | főbb forrása és okozója a Páris környéki szerzödéskompfexum, amellyel a legyőzötteknek minősí­tett nemzetekre rákényszeritették a győztes imperializmus igazságta­lan és elhibázott békealkotását. A versaillesi és a trianoni kényszer­szerződés egyenes veszedelme a ci­vilizációnak. mert népek legszen­tebb jogaiba tapos belé és nem­zetek lelki nyugalmát borította fel. Magyarország soha egy pillanatig meg nem szűnt hangoztatni a vi­rághatalmak fórumai előtt és a népszövetség főtanácsa előtt, ame­lyet erkölcsi testületnek ismer el a rajta esett igazságtalanságok re­víziójába vetett megrendithetetlen hitét és mindenkor kifejeztük ab­beli reményünkét, hogy az igazság győzedelmeskedni fog a pillanat­nyi hatalmi érdekek rosszhisze­műségének betudható, rajtunk el­követett jogtalanságokkal szem­ben. Az Angliából egymásután tiltakozó szóként felemelkedő in­tés figyelmezteti a kisantantot és pártfogóját Franciaországot arra, hogy a brit kormán)' nem ért egyet a magyar nemzet területi megcsonkításán felépített itnperia­lisztikus szövetkezés nyilvánvaló céljaival és elhibázottnak tartja a magyar nemzet fennmaradását ve­szélyeztető trianoni szerződést. A hatalmas Angliát Olaszország köz­véleménye is támogatja ebben a felfogásban s minden valószínűség amellett szól, hogy e két nagyha­talom hivatalos állásfoglalása nagyban megkönnyíti a magyar nemzeti társadalom előkészítő mun­káját, melv a békeszerződés reví­ziójának a népszövetségtői való | kikövetelése tekintetében sohasem fog jogos törekvéseivel" felhagyni Üdvözöljük a Magyar Nemzeti Szö­vetség elhatározó lépését, mely hi­vatkozással a győztes nagyhatal­mak elfogulatlanul ítélő államfél­fiainak és tudományos tényezőinek nyíltan vallott kritikájára," felszó­lítja a magvar kormányt, hogy ke­resse a békeszerződés revíziójának sürgetése utján a nemzetünkön esett jogtalanságok és sérelmek mielőbbi orvoslását. A Magyar Nemzeti Szövetséget ebben a mun­kájában egyetemlegesen támogatja Magyarország összlakossága, "ha­zafias társadalma, minden fia. Biztosan tudjuk, hogv a kormány piííanatig sem fog"' késlekedni,' hogy ezt a kívánságot a legilleté kesébb nemzetközi fórum elé, a népszövetséghez haladékía'anuf el­juttassa. Budapest-Szent-Margítszíget A legkellemesebb tavaszi tartóz­kodás. Modern szállodák, világhírű kénes és szénsavas gyógyforrás­fürdők reuma, köszvény, uri beteg­ségek, ideg- és szivbántalmak ellen. Olcsó árak Kitűnő autó közlekedés. Sürgönyeim: Margatel. 1718-3 Igyák Szent Margitszigeti ásványvizet! Török oklevelek utazása Debrecenbői Budapestre. Debrecen város birtokában lévő, eddig még Ieforditatlan török ok­leveleket az országos levéltár le­fordítás céljából elkérte a városi tanácstól. A levéltár ígéretet tett, hogy a török oklevelekért maga dr. Fekete Lajos országos allevél­tárit ok jön le Debrecenbe és le­pecsételve viszi magával az értékes levéltári anyagot. A városi tanács elhatározta, hogy átadja lefordításra az okleve­leket, amelyeket dr. Csobán F.ndre városi főlevéltárnok össze is sze­dett. Most aztán leérkezett dr. Fe­kete Lajos országos allevéltárnok és megkezdte a nagy pergamen­tekercsek, óriás pecsétes szultáni fermánok becsomagolását. Az ok­leveleket, amennyiben addig keszen lesznek a csomagolással, dr. Fekete Lajos viszi magával Buda­pestre, ahol le is fényképezik azo­kat. Csánky Dezsu dr. országos főlevéltárnok ugyanis most arra is engedélyt kért a városi tanácstól, hogv az országos térképészeti in­tézet le is fényképezhesse a fer­mánokat, török basák által adott kiváltságleveleket. A térképészeti intézetbe dr. Fekete Lajos szemé­lyesen viszi majd át Debrecen e nagybecsű levéltári okmányait s végig jeíen lesz lefényképezésük­nél. Csánky főlevéltárnok köszönetet mond levelében a városi tanácsnak az oklevelek rendelkezésre bocsátá­sáért és kifejezi azt a reményét, hogy a török hódoltság koráról készülő tudományos munka amelyhez természetesen nemcsak Debrecen, hanem az egész ország minden török oklevelét felhasz­nálja az országos levéltár, — a magyar tudomány felsőbbségét do­kumentálja majd az európai tu­dományos világ előtt. Igy a deb­receni török oklevelek, amelyek kö­zött sok a basák tintába mártott tenyere által megpecsételt is van, — csakugyan nincsen uj a nap alatt, hiszen a basák íme a dakti­loszkópiát is értékelték. Buda­pestre vándorolnak, hogy a ma­gyar tudomány egy hatalmas do­kumentumának részévé legyenek. Baltazár püspök azt mondja, hogy Amerika Trianon elless vau. A püspök érdekes nyilatkozatai amerikai tapasztalatairól. Károlyiékkal egyáltalán nem találkozott. Az amerikai kai­holikusok, reformátusok és zsidók a politikai harcokban. A hazaérkezett Baltazár Dezső püspököt seregszámra keresik fel a fővárosi hírlapírók. Csaknem minden fővárosi lap közöl interv­jut a püspöktől. A püspök jóleső érzéssel beszélt arról, hogy Amerika társadalma kezdi már belátni a trianoni béke káros hatását. Ezt a felfogást mutatja többek kö­zött, hogy Galior püspök tizezer episzkopalisz egyház feje és száz­húsz püspök elnöke azt a kijelen­tést tette Baltazár előtt, hogy hihetetlen módon feldarabol­ták Trianonban Magyarorszá­got. A gazdaságilag egymásra utalt te­rületekből müállamokat csináltak. A gazdasági erők kényszere alatt a történelem folyamán azonban egy állam fog alakulni, mert ne­vetséges az a felfogás, hogy az országokat csak a nemzeti gondo­lat azonossága tartja össze. A gaz­dasági érdekek szolidaritása: ál­lamalkotó erő, mint ezt Amerika példája kétségbevonhatatlanul mu­tatja. Ugyanezt az álláspontot val­lotta Menken tábornok, aki két­százötvenezer tanítónak az elnöke és vezetője és akire az észak-ame­rikai Egyesült Államok a nemzeti nevelés irányítását bízták. A tábornok még megtoldotta Gallior püspök kijelentését az­zal, hogy Trianonban nemcsak Magyarországot, de egész Eu­rópát tönkretették. Baltazár püspök kijelentette, hogy egyidőben volt ugyan Ameri­kában Károlyiékkal, de velük egyáltalán nem találkozott, Ezután az amerikai magyarság tagozódásáról beszélt a püspök. Felekezetileg jól él Ameriká­ban a magyarság, a különböző felekezetek nincsenek egymással rossz viszonyban, ott nincs feleke­zeti gyűlölség, - politikailag azon­ban nagyon kiélezettek már az el­lentétek. A szélsőséges irányzatok között középen állnak a liberáli­sok és a demokraták. A másik szélső oldalon a kommunisták ál­lanak, akik nincsenek ugyan tuf­sokan, de nagyon hangosak. — Azt hallottuk, mondotta az egyik hírlapíró Baltazárnak, h°gy püspök ur Amerikában zsidó templomban is prédikált. Igen, — válaszolta Ame­rikában sok zsidótemplomban pré­dikáltam angolul. Hozzá keli azonban tennem, hogv nemcsak én, hanem katolikus püspökök is prédi­kálnak Amerikában zsidó tem­plomokban és hogy zsidó rab­bik is tartanak prédikációt ka­tolikus templomokban. Az az érdekes helyzet alakult ki ott, hogy a katolikusok és a zSi'dók képviselik a liberáíizmust, a túlzó nacionalista és reakciós protestánsokkal szemben. Nagyon furcsán hatott rám ez a helyzet és nehezen találtam fel magamat benne, - - fejezte be nyilatkozatát a püspök. BETTY COMPSON 4 arcú asszony APOLLO. A kisvárdai Eszenyi testvérek 80 milliárdos birtokpöre. Budapesti tudósítónk jelenti: A Kúria ma mondott ítéletet ab­ban a pörben, amely esztendők óta folyik Reismann Hermann, az egykori «kisvárdai nábob» hagyaté­ka körül. Reismann Hermann tíz évvel ez­előtt halt meg és vagyonát, amely­nek mai értéke 80 milliárd koro­na, egyenlő mértékben tizenkét gyermekére hagyta. Reismann má­sodik házasságából származott gyermekei nevében, akik az örök­ség megnyíltakor még kiskorúak voltak, az özvegy hozzájárult a végrendelethez. Mikor azonban az asszony meghalt, gyermekei, Esze­nyi Jenő és József perrel támad­ták meg atyjuk rendelkezéseit és édesanyjuk örököseiként a vagyon­ból, mint közös szerzeményből ők ketten a vagyon felét követelték. A nyíregyházi törvényszék helyt is adott keresetüknek, a debreceni ítélőtábla azonban kimondta, hogy a Reismann-vagyon nem közös szerzemény s Eszenyiék csak a hagyaték megfelelő részére tarthat­nak igényt. Az ügy fellebbezés folytán a Kú­riához került, amely jóváhagyta a debreceni tábla íteletét, kimond­va, hogy mivel Eszenyiék édes­anyja beleegyezett a végrendelet intézkedéseibe, nem fenne igazsá­gos, ha a vagyont a szülők inten­ciója ellenére osztanák fel. ^tlUIIiHflUIUIMttHIIlfflIWlUiUtlHfmtlimiIHHmM^ | Tavaszi és nyári g DIVATLAPOK legnagyobb választékban = kaphatók az UJSÁGBOLTBAN. ¥llllili!iUIIIIIIUItl^llinillllUUIilffl[HffllWMttf — Atlantis, Pierre Benőit vi­lághírű regénye újból kapható az Ujságboltban . Ha hétfőn az Apollóban Kabaré Mucsán Orion burleszk. Előadások 7 és 9 órakor. Harc a nőért (Az aranyhajfonat) Alaskai bűnügyi regény 6 felvonásban. Kabaré Mucsán Orion burleszk. Előadások 7 és 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom