Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-05 / 78. szám

JiYűUriDÉK 1925. április 5. Székely lármafák. Valahol igen érdekes dolgot hallottam vagy olvastam a lárma­Iákról. Az értesülés formáját már elfelejtettem, de maga ez a furcsa név és a daliás időkre emlékeztető még furcsább fogalom kitörölhe­tetlenül bevésődött emlékezetembe. A lármafák a vitéz székelység vészjelző szirénái, primitív tüzra­kétái, östelefonja voltak a legré­gibb időktől fogva 1848-ig. Min­den székely falu legmagasabb pont ján magas kéményszerü faalkot­rriány volt a földbe oltott száraz fenyő oszlopokra építve, amelynek belső üregét finom gyúlékony anyagokkal, száraz forgáccsal és faszilánkokkal töltötték ki ugy. hogy annak lángralobbantására elég volt egy gyufaszál vagy egy pará­nyi kis szikra. Ez volt a lármafa. Rendeltetése pedig az, hogy ha el­lenség tört Székely országra, a ha­tármenti falvak lármafái fellobban­tak abban a pillanatban ; követték ezt a példát a szomszéd községek és igy tovább s egy óra leforgása alatt már talpon volt az egész szé­kelység s ment a veszélyeztetett végekre hazát védeni s ha kellett meghalni. Az utolsó lármafák 1848-ban hamvadtak el. mikor a vad oláh hordák gyáva fegyvere nyomán ki­serkedt az első hős székelyvér s annak hamuját szent kegyelettel őrzi a székelység, ez a fanatikus népe a hazaszeretetnek, a függet­lenségnek és a szabadságnak. A gyönyörű Székelyország ma csak egv csonka véres darab. A székely nép keze megkötözve, tor­kát alattomos durva kéz marko­lássza. Csak lelke tud még szaba­don felrepülni, mint a sas. És ret­tentő elhagyatottságában és nyo­morúságában csodálatos hit szállta meg a lelkét, hogy t. i. ha eljön az idő, mikor a székelységnek is­mét sorompóba kellene állnia, ak­kor a lármafák hamvaiból hatalmas tűzoszlop Lobban fel az egész szé­kelyföldön. amely az eget is pi-, rosra festi, kelettől nyugatig, északtól délig. A leláncolt Pro­métheusz bilincsei széttördelve le­hullatlak. Megmozdul a bérc. a völgy, a halom s a székely anyák szemében csodás fény támad, amelynek villanása hősökké teszi a gyávákat, férfiakká a gyönge gyer­mekeket. Akkor pedig nem lesz kegyelem, nem lesz irgalom ... csak vér ... csak vér.... amelybe bele futnak a székely-szabadság hóhérai és amelyben patyolatfehérre fürdik a székelyek igazsága. OROSZ TAMAS — Cegléd is törvényhatóság akar lenni. Kecskemétről jelentik: Ceg­léd rendezett tanácsú város kük döttsége Sárkány Gyula dr. polgár-j mester vezetésével hétfőn felkeres­te a Házban Rakovszky Iván beU ügy minisztert, áki előtt azt a ké­résüket terjesztették elő, hogy Ceg­léd város részére adják meg a törvényhatósági jogot. Rakovszky belügyminiszter azt felelte a küi^ döttsegnek, hogy a maga részé­ről a kérést támogatja és töbtj rendezett tanácsú város hasonló ké­relmével együtt tűzi tárgyalásra. A küldöttség á választ köszönettel vette tudomásul . — Magyar irók élete és munkái. líven cim alatt egy tizennégy kö­tetes életrajzgyüjteményt kiegészítő sorozat kerül legközelebb kiadásra, amely az 1890 1914-ig magába kí­vánja foglalni mindazon írók és iro dalommal foglalkozók neveit, akik ügy a szépirodalom, mint a köz­gazdasági irodalom, valamint a hírlapirodalom terén irodalmi mun kásságot fejtettek ki. Amenpyiben a kultuszminisztérium nagy súlyt helyez arra, hogy ne csak a hí­vatásos irók kerüljenek be ebbe a gyűjteménybe, hanem az iroda­lommal esetenként foglalkozók is, a vármegyéhez és a városhoz rende­letet intézett, amelyben felhívja a hivatalok vezetőit, hogy jelentsék be mindazok neveit, akik ebben az időközben valamelyes irodalmi működést fejtettek ki. FÖLDNÉLKÜLI JÁNOS DALA. Azt kérdezték tegnap tőlem Van-e téglám, homokom. Ma már azt. hogy földecskémet Megművelni hogy jogom. Hát kérem, ha házat tudnék Építeni magamtól. Biz azt a földreform-földet Leráznám a nyakamról. Kiderül, hogy földhöz jutnak, Kik amúgy is gazdagok. Én meg Földnélküli János Csak föld nélkül maradok. PUCK. . — 100 millió lírát égettek el Rómában. Rómából jelentik: A római gázmüvek műhelyében 100 millió líra értékű bankjegyet éget­tek el hivatalosan, mely aktusnál De Stefáni pénzügyminiszter is megjelent. A miniszter megkö­szönve a' hatóságok delegáltjainak közreműködését, emlékeztette a társaságot arra, hogy az a műve­let, amelynek végrehajtásánál je­len voltak, egyik bizonyítékát ké­pezi a kormány pénzügyi direktí­vájának. nevezetesen azt a tiszta és lelki tormáját a köztartozások fizetésének, mert a hitelező az erő­szakos kurzus idejében nem az egyes személy, hanem egy ab­sztrakt szerv a nemzet, amely a mai nap ifyen formában is meg­kezdi saját valutájának szanálását. A bizottság távozásakor De Ste­fáni pénzügyminiszter nevetve je­gyezte meg: «jó drága reggelit ad­tam most önöknek.» Mire Maver szenátor, a bizottság egyik tagja a következő találó feleletet adta: «Ez a legjobb módja annak, hogy a többi reggeli annál olcsóbb le­gyen !» — Ahol a tisztviselők nem akarnak előlépni. Nagyváradról jelentik: Az oláh pénzügyminiszter értesítette a nagyváradi pénzügy­igazgatóságot, hogy a besszarábiai és regáti pénzügyigazgatóságoknál több hivatalvezetői és hivatalfő­nöki állás üresedvén meg, felhívja a tisztviselőket, hogy ezekre az ál­fásokra pályázatukat adják be. Iliescu György nagyváradi pénz­ügyigazgató összehívta ezért a pénzügyígazgatóság összes tisztvi­selőit és közölte velük a minisz­ter rendeletét, felhiván őket a jelentkezésre. A felszólításra néma "csend következett. Egyetlenegy tisztviselő sem akart hivatalfőnők lenni' Besszarábiában vagy a regát­ban. KuhjakiáMás. Nagy a riadalom a kutya-világban, Mióta versenyük bent volt az újságban. Mert hisz minden ebnek foga hogyne vásna, Hogy 5 is elmenjen a kiállításra. De mint az embernél is legfőbb a forma: Mindenik kutya nem lehet ám egyforma. Igy a versenyre is, csak oly eb kap hivót, Ki jó származású és múltjában nincs folt. Szegény kutya-kulik mást igy mit tehetnek ? Minden uton-módon ősöket szereznek. Nekem is van kutyám. Beneveznék vele. De mit tegyek? Eltűnt családi levele. DfOIKUS. — Francia hang az «osztráK veszedelemről)). Parisból jjelentik: Pertinax az »Echo de Paris«-ban hosszabb cikkben foglalkozik az »osztrák veszedelem«-mel, megálla­pítván, hogy azután a borzasztó összeomlás után., amelyben Ausztriának része volt, nem csoda ha sehogy sem. tud: talpraállní. Az ügyek Ausztriában napról-napra rosszabbodnak, írja Períinax — amit élénken jellemez az is, hogy januártól februárig a munkanél­küliek száma 150,000-ről 210,000­>*e emelkedett, s a csődök mindin­kább szaporodnak. A költségvetés nél mutatkozó hiány 1924-ben 60 millió arany korona volt és még nagyobb lesz ez a hiány a jövő esztendőben. Az amerikaiak és az angolok nem törődnek. Ausztriával Az angol bankárok egyszerűen Ber' linbe utasítják az osztrákokat, mert csak azokkal tudnak ők üz­letet kötni. Franciaország már : ismételten nagy erőlködéseket tett, ' hogy Középeurópában a hat év előtt teremtett állapotot megtart­hassa. De ez az erőlködés mind­hiába, hogyha Anglia ehhez a szük­séges pénzt nem: adja meg. A cikk­író végül a kisantant figyelmét hívja fel arra, hogy az Ausztria bukásával járó veszedelmei elli* ritsa. TÖBB FŰZFAPOÉTÁNAK Szórd csak széjjel egyik kézzel, Mit a másik keresett, Jó «költő» leszel te azért, Ha nem ís közlik versedet. VÉN KORHELY — A debreceni lóversenyek. A debreceni lovaregylet titkársága a Magyar Lovaregyfet hozzájárulásá­val már megállapította a tavaszi lóversenyek határnapjait. A lóver­senyek "ezúttal is kétnaposak lesz­nek és pedig május 16-án, szom­baton és 17-én vasárnap, piinköd előtt két héttel fognak lezajlani. A titkárság a verseny feltétejeit már kidolgozta és jóváhagyás vé­gett feíkűldötte a Magyar Lovar­egyfet igazgatóságának. A verseny­feltételek ugy írattak ki, hogy ab­ban tág tere nyílik ugy a félvér, mint a telivér lovaknak nemcsak sík,, de gát és akadályversenyeken is részt venni. Hogy minél fokozot­tabb legyen az érdeklődés, a lovar­egylet ez évben szokatlanul nagy anyagi áldozatokat hozott a mult évhez képest, mert mig az elmúlt lóversenyeken a békebeli kiirt di­jakat csak ezerszeresen valorizálva fizette ki, ez évben három ezerszere­sen díjazza az egyes versenyeket, ugy, hogy a két napos meeting­re összesen 94 millió korona dijat irt ki, ezenkívül minden egyes versenyben a győztes fó lovasa kü­lön értékes tiszteletdíjat is fog kapni. Előreláthatólag ez a nagy áfdozatkészség, amit a debreceni lovaregylet hozott meghozza gyümölcsét, mert a szokatlanul vidéken sehol sem tapasztalt ma gas dijak vonzerőt fognak gyako­rolni az istálló tulajdonosokra és tekintetbe évvé, hogy a versenyre benevezett lovak ide és haza szál­lítási költségét, valamint azoknak itt tartózkodásuk alatt élelmezését szintén a lovaregylet viseli, töme­gesen vesznek részt a debreceni, gyepen, mely az urlovasok állítá­sa szerint a legszebb és legjobban gondozott lóversenytér a főváro­sit kivéve, az egész országban. A lóversenyekre a páholy jegyek hús­vét után már kiválthatók is lesz­nek az Aszmann-féle férfidivatüziet ben, hol előjegyzéseket már is el­fogadnak. Á versenyeket érdeklő minden ügyben bővebb felvilá­gosítást nyújt a lovaregylet ritká­ra, Lóránt József st e. 74 telefon szám alatt, d. u. pedig a titkári hivatalban (Simoaffy-utca 2-a.) — A legelegánsabb ruhalap Croquis Parisiens uj száma meg­érkezett és kapható az Ujságbolt­ban . — Atlantis, Pierre Benőit vi­lághírű regénye ttjbóí kapható az Ujságboltban". ijsp. Tisztelettel értesítem a m. tisztelt hölgykfllönséget, hogy a legújabb tavaszi és nyári madellek megérkeztek. Átalakításokat a legjutányosabb áron és a legrövidebb idő alatt készítek. Tóth Mária Tisztelettel értesítem a m. tisztelt hölgykfllönséget, hogy a legújabb tavaszi és nyári madellek megérkeztek. Átalakításokat a legjutányosabb áron és a legrövidebb idő alatt készítek. Tóth Mária női kalapszalon, Nyiregyháza. Vay Ádám u. 7. Bent az udvarban. 1341-3 női kalapszalon, Nyiregyháza. Vay Ádám u. 7. Bent az udvarban. 1341-3 • •• Claude Farrére legMjabb regénye SessueHayakawa-val a „CSATA" főszereplőjével az Apollóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom