Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-29 / 72. szám

1925. március i9. * aMBHMBMMPMHBBaBMBMqBBBMi JÍYÍKSRMÉK 5 ságtói az építkezés tartamára a félnapos tanításra az egyik tantermet, melyet azzal a megokolással nem teljesített, hogy 4 tanterme ugy délelőtt, mint délután az áll. elemi iskola növendékei és 9 tanítója által lesznek elfoglalva. A nálunk beiratkozott gyermekekkel nem akarván terhelni az áll. iskolát, de mert az augusztus elején hívásunkra helyszínére kiszállott államépitészeti mérnök ur az épületre nézve megnyugtatást adott, augusztus utolsó napjaiban az iskolaszék elvégeztette a nagytakarítást, melyet az 1924. "augusztus 31-én és szeptember 1-én kifizetett nyugták és a pénztárkönyv bizonyítanak az elöljáróság jelentésének teljes megdöntésére,. S hogy ezt ismételten követelte az elöljáróság, 1925. jan. 17-én kelt 2386. sz. jelentésének ezt a részét nemcsak azért találom teljesen tévesnek, mert az elöljáróságtál sem az iskolaszék, sem a plébániai hivatal ilyen tartalmú figyelmeztetést, pláne követelést sohasem kapott, de egyenesen ellentmondónak tartom az 1924. szeptember 4-én 1756. sz. a. jelentésével, amelyben irja, hogy iskolánk «az elöljáróság meggyőződése szerint életveszélyes® állapotban van, ennek dacára folyó évi szeptember 2-án a kántortanitói lakással egy fedél alatt levő tanteremben a tanítás kezdetét vette, bárha az elöljáróság az iskolaszéket figyelmeztette, hogy ezen tanteremben a mintegy 60 főből álló tanköteles gyermek testi épsége veszélyeztetve van«. E jelentésbe foglalt első pont tényleg valóságot tartalmaz, t. i. amely az iskola megnyitására vonatkozik, de a figyelmeztetést, melynek már a mult évben kellett megtörténnie, talán csak ezután fogjuk megkapni. 1924. október 8-án tartott gyűlésen elnök előterjeszti a kántortanító kérelmét, «hogy félős állapotban levő lakása miatt részére addig, amig a kántortanitói lakás rendbe nem lesz hozva, valamelyes kis lakás béreltessék. Kántortanító bejelenti, hogy az iskolaszéktől már megkapott feljogosítása folytán érdeklődött is lakás iránt... Iskolaszék a háztulajdonost a következő gyűlésen való megjelenésre felkéri s akkor fognak ez ügyben határozni*. A községi elöljáróságnak 1924. szeptember 4-én kelt 1756. számú feljelentése alapján, mely a róm. kath. hitközség iskoláját meg nem nézte s ott helyszíni szemlét nem is tartott, a vármegyei közigazgatási bizottság utasítására Vágó Dániel műszaki tanácsos ur, ki iskolaépületünket jól ismerte s aki augusztus elején, tehát 4—5 héttel előbb a mi kérelmünkre kiszállott, Pisszer János építész ur társaságában, amint ezt az 1924. évi október 12-én megtartott iskolaszéki gyűlésen «az elnök bejelenti, hogy e hó 9-én az - iskolaépületet és kántori lakást megvizsgálták és megállapították, hogy az épület ezidőszerint nem veszélyes, a falak dülésétől, dacára a nagy repedéseknek, tartani nem kell. Veleményük az, hogy az alapfal ázását megakadályozandó, a falak alját fel kell tölteni, továbbá, hogy az épület a beázástól azonnal mentesittessék, éppen azért a tetőfedél kijavítandó s hogy a téli hó könnyebben lecsuszhassék róla, leseprendő, s igy az épület használható veszély nélkül, veszélyessé csak tavaszszal válhatnék, t. i., ha e munkák végre nem hajtatnának! E jelentéssel kapcsolatban elnöklő lelkész felhatalmazást kér az iskolaszéktől arra, hogy az épületet körül feltölthesse, a fedelet kijavíttathassa és lesöpörtethesse. Iskolaszék e felhatalmazást megadja és elhatározza azt is, hogy ezen munkálatokkal együtt az illemhely is felépíttessék. A műszaki vélemény alapján kéri iskolaszéki elnök a kántortanítót, hogy tél folyamán maradjon a lakásban és lakásbérlést ne kívánjon. Kántortanító kijelenti, hogy örömmel marad a megnyugtató műszaki vélemények után, azért is, mert ránézve a költözködés csak károkat jelentene®. (A menekülni kényszerült szegény tanitó a helyszíni műszaki vizsgálaton jelen volt s azon minden aggodalmát a szakmérnökök előtt kifejtette.) Hü képe s egyben legfontosabb része ez ennek a kinos polémiának, melyhez csak azt fűzöm, hogy e munkálatok nem most, miként a tanfelügyelő ur irja ((sürgős gyorsasággal, mintegy másfél millió költség ráfordításával most a legutóbbi napokban hozatott rendbe», hanem még a mult évben, 1924. év október havában (okt. 20.), amint azt mult évi számadásaink világosan igazolják, 4 millió 140.767 korona költséggel. Teljes felvilágosításul az 1925. év fctftf * Városi ed«t Mozgóban. ~ a * Szaltay Lajos, Ttleki László, VeérLeike, Btnky Btby Mihó László Bziméljes felléptével Jeruzsálem leánya Filmesített keleti daljáték 3 film és 3 színpadi részben, Kövessy Albert és Goldfáden Ábrahám daljátékából átirta Adorján László. Zenéjét héber dalokból összeállitctta Donáth Ede. '•

,í!

! Sulamith a főpap leánya í

1!".,, "•"" A kut és a vadmacska (

l 1 Ezir.pad) III. rész Absolon visszatérése Sulamithoz (1 fi m, 1 szinpad) A svkeccs teljes egészében fedi az eredeti darabot és magába foglalja a gyönyöiii énekszámok egész bokrétáját. Lon Chanei a „Notredamei toronyőr" Qua&imodoja Barbarra La Marr a „Szajna leánya" főszereplője Elmo Lincoln a „Tarzan" főszereplője Róbert Dix a „Tízparancsolat" főszereplője játszik A Zuhatag hősében. február hó 28-án megkezdett s március 13-án teljesen befejezett munkálatokra nézve azt közlöm a Tanfelügyelő úrral, hogy a napkori iskolaszéktől február hó 26-an kapott felhatalmazás alapján hozattam rendbe ugy a kántorlakást, mint az iskolát, felhasználva a kántortanitói állásnak üresedési idejét. Rendbehoztuk tehát az épületet, elvégeztük már azt a munkát, melyet tavaszszal, vagyis a nyáron kellett volna végrehajtani, csak még a nehéz cementtetőt nem sze* dettük le s cseréltük fel könnyebbel, de ezt a munkát teljesítő ácsok és kőművesmesterek teljesen feleslegesnek mondották, miután az épület szállása már a mult évben eszközölt munkálatok által teljesen megszűnt. Befejezést nyertek ezek a munkálatok március 13-án, tehát oly időben, amikor az iskolaszék nem is álmodhatott arról, hogy a nagy nyilvánosság előtt meg fogják hurcolni. A való tények rosszindulatú elferdítése volt azl925. január 17-én kelt 2386—1924. sz. községi elöljárósági jelentés, amit a kir. Tanfelügyelő ur idéz, «mikor védekezik a szegény sorsát felidéző elöljárósága s «hogy helyesen vélt eljárni, végül is az épület életveszélyes s a tanitó alig várja, hogy valahová elmenekülhessen, továbbá, hogy a szülők kérésének nyomása alatt volt kénytelen jelentést tenni». E jelentés csak szorongatott helyzetében fogamzott meg a községi elöljáróság agyában. Előzetesen kértük a költségek kifizetését a községtől, miután megtagadta, fordultunk a nagykállói főszolgabíró úrhoz, hogy • a műszaki tanácsos ur utiszámláját a községi elöljáróság fizesse ki, ((amennyiben az elöljáróság kezdeményezésére történt a kiszállás. Ha a községi elöljáróság annakidején megküldött feljelentése előtt tájékozódott volna a helyzet felől s az iskolaépületet megnézte volna, a 4—6 héttel előbb az iskolaszék által kért államépitészeti hivatali felülvizsgálat nyomán tájékozást szerezhetett volna arról, hogy az épület nincs oly állapotban, amelyben lehetetlen volna a tanítás, pláne, hogy nem veszélyes. Hitközségünk anyagi nehéz helyzete sem engedi meg, hogy terhünkre helyszínén való tájékozódás nélkül az elöljáróság feljelentése miatt számottevő költség merüljön fel. Felelősségérzete a helybeli iskolaszéknek |is van s a tanítást nem folytatná oly épületben, mely a gyermekék életét veszélyezteti®. Kissé más fényt dérit ez az állítólagos feljelentésre. Rossz néven senki sem veheti tőlem, ha a hitközségnek ugy lelki, mint anyagi ügyeit lelkiismeretesen betölteni igyekszem. Terna János kántortanítónak, ki miként fentebb már idéztem szavait, «hogy örömmel marad a megnyugtató műszaki vélemények után» (1924. okt. 12.) — a helyreállított épületből menekülnie nem kellett, — Zalkodra 1925. december 27-én választották meg. Igyekezett ő a 17 holddal nagyobb javadalomra eljutni már januar hó folyamán, hogy évi jövedelmét mással megosztani ne kelljen s a már első válaszomból ismert okból is. Ámbár távozását az iskolaszéknek már 1925. január 11-én tartott gyűlésében bejelentette, «Zalkod községben történt megválasztása miatt a közel jövőben jelenlegi állásáról távozni fog», csak február 10-ike után távozott el innen. Figyelmemet azonban nem kerülheti el az a szégyenletes vád, «hogy a tanterem eléggé el nem ítélhető piszkos állapotban van, ehhez járul még az is, hogy a falakon keresztül állandó a léghuzat, ami a hiányos fűtés mellett a gyermekek egészségi állapotát is veszélyezteti)). Bizony e vadat mi fogadjuk megütközéssel, mert az egyháznak rendes iskolatakaritója lévén, iskoláját mindig rendben tartja, s naponkint kitakaríttatja. Ami az iskola léghuzatosságát illeti, no meg a hiányos fűtést, azt hiszem én, ki hitoktatással foglalkozom, bizony e hiányt korántsem tudnám elviselni, annál is inkább, mert az iskola tisztogatásával megbízott s közismeretesen tisztaságot szerető harangozó család híven teljesiti azt s bőven gondoskodik fáról nap-nap után, melyet a tanítás tartama alatt megemészteni nem tudnak. Hogy pedig állandó a léghuzat, azon csodálkozom, mert én ez iskolában nem egyszer, de ezerszer is órák hosszat foglalkoztam, ezt sohasem tapasztaltam. Megjegyezni kívánom még azt is, hogy az elmúlt év folyamán készített költségvetés szerint 93 millió 312.810 korona költséget és 110 anyagszállitó fuvart előállítani a mult évi silány termésből, ettől a nagyon is sok szegényt magában foglaló hitközségtől emberietlen eljárással sem lehetett volna kipréselni s erre a szomorúan nehéz szerepre bizony én nem vállalkoztam volna. Ha a most már rendbehozott épületen repedések ezután is fognak mutatkozni, kénytelen leszek a költségeket két esztendőre áthárítani, első évben csak a tető anyagát, lehetőleg pléhet beszerezni s a következő évben végrehajtani, vagy pedig több évi amortizációs kölcsönt felvéve, a tetőfedelet könnyebbel felcserélni. Végül tájékoztatnom kell napkori iskolaszék nevében a kir. Tanfelügyelő urat arról is, hogy amit tőle nem, ugy a községi elöljáróságtól sem kaptunk soha az épület rendbehozatalára, tisztántartására egy betűnyi sürgetést sem, de azt a műszaki véleményt sem, mely a lapokban napvilágot látott, csak a nagykállói főszolgabírói hivatalhoz intézett közigazgatási bizottság ha-