Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-01 / 1. szám

1915. január 1, JtfnmriDÉK 7 Mit mond a fővárosi sajtó Vietórisz József dr.: Senki Pál-járói? Az Akadémiai Értesítő, Budapesti Hírlap, 8 órai üjság, Uj Nemzedék rámutatnak a kuliemény tartalmi és technikai értékeire. Nyíregyháza, december 31. A Nyirvidék tudósítójától. A Senki Pál megjelenésekor megállapítottuk, hogy ez a költői alkotás a magyar irodalom olyan nyeresége, amely országos figyelmet kelt és dr. Vietórisz József nevét a legkiválóbb magyar költök sorában is magasra emeli. A költeménynek az egész magyar sajtóban erős visszhangja támadt s a Senki Pál hazájában bizonyára büszkeséggel olvassák az itt következő sorokat, amelyek a fővárosi sajtóban elhangzott elismerő méltatásokat gvüjti együvé. íme a Senki Pálról elhangzó megnyilatkozások : Igaz gyöngy a poros imi-lom közöt

11. (Akadémiai Értesítő- Jelentés az 1924-ik évi Nádasdy-jutalomról.) A beérkezett kilenc pályamunka nagyrészt értéktelen, Ízléstelen vers. Köztük a Senki Pál című elbeszélő költemény ugy tűnik fel, mint a poros lim-iom'közé tévedt igaz gyöngy. i ' Senki Pál-ban a pályamű szerzője a magyar életnek egyik névtelen hősét rajzolja ki tanult, tanított, vidéki tanárrá és költővé lett, dolgozott családjáért, a magyar társadalomért, hazájáért; a világháborúban két katonafia sorsán aggódott, majd oláh fogságot szenvedett. Minél egyszerűbb a tárgy, annál méltóbb az elismerésre az a keresetlen művészet, amely az igénytelen tárgy való értékeii hozza napfényre. A költői hatásnak különösen jelentős tényezői azok a vonzó lirai részletek, amelyek az elbeszélést oly pazarul hímezik ki; a költő ugyanis minduntalan érezteti, végül meg is vallja, hogy Senki Pál ő maga. Így valójában a pályamű nem is annyira lirai elbeszélés, mint inkább elbeszélt líra. Főerénye a tiszta liraiság. Ez felejteti el velünk a szerkezet fogyatkozásait, ez foglalja jellemző egységbe a költői életrajznak lazán kapcsolódó részeit. Költőnk tud is, mer is dalolni. Van hozzá könnyed szellemessége, nemes kedélye, mozgékony lirai képzelete, kiművelt ízlése s ritna formai készsége. Byron lirai elbeszélő módját követi; hogy tanult Arany Jánostól, Gyulai Páltól s Arany Lászlótól, az csak érdem, mert nem másol, hanem híven, egyéni módon tükrözi vissza korának hangulatát és saját lelki világának mozgalmait. Még nagyobb érdem, hogy költői ízlését és világnézetét meg tudta őrizni a modern társadalmi individualizmus szertelenségeitől, a formai radikalizmustól s a hanyatló magyar költészetnek poshadt szellemi légkörétől. Ezek alapján a biráló bizottság igazi érétknek tartja Senki Pált s egyhangúan ajánlja, hogy a tek. Akadémia tüntesse ki elismerésének koszorújával, a Nádasdy-dijjal. Herczeg Ferenc, elnök. Pékár Gyula biz. tag. Papp Ferenc, előadó. Byron Don Juan-jának utóda. 1 2. (Budapesti Hírlap. — 1924. dec. 6. — Vietórisz József: Senki Pál. A Magyar Tudományos Akadémia a Nádasdy-pályadij" jal jutalmazta ezt a költői elbeszélést, mely most a szerző kiadásában és a Franklin-Társulat bizományában megjelent. így hát az ítéletet már kimondták róla, mert a Nádasdy-dijat csak elsőrangú, irodalmilag értékes munkának adja oda az Akadémia. E magyaros stanzákban irt elbeszélés Byron Don Juan-jának utódai közé tartozik. Szubjektív vonatkozásokkal átszőtt, tételes, sokszor szatirikus fajta ez, melynek irodalmunkban szép példányai Arany Bolond Istókja, Gyulai Romhányija, Csengey Gusztáv Don Quijote, ja. Nem véletlen, hogy a két legnagyobb kísérlet, Aranyé és Gyulaié, töredékes, mert senki sem érezheti a saját életét befejezettnek és igy az elbeszélésben annyira fontos záróhatások természetesen hiányoznak az effajta munkából. Vietórisz verses regénye is sokkal jobb, színesebb, formásabb megindításában, mint befejezésében. Az első ének ötletben, hangulatban a leggazdagabb és ellentéteképpen a legszegényebb az utolsó. Persze könnyebb lett volna az alakítás munkája, ha élénkebb cselekményt gondol ki és helyez előre, de igy is az első ének lírájával szemben az utolsó ének nemcsak megpihenést, hanem világnézetet mondhatott volna el. Különben Ottó Ernst, aki a háború előtt önéletrajzát regénnyé dolgozva, három vaskos kötetben irta meg és a német nemzeti gondolkozás legképzettebb írója, szintén igy jár önéletrajzos regénye utján. Vietórisz verses regényét a legmagasabb mértékkel kell mérni, azért e kifogások. A jómódú magyar sokszor akar kibújni a könyvvásárlás alól azzal a kifogással, hogy nem kell neki ez az idegen szelfemü modern magyar irodalom. Nos hát itt van egy könyv, mely formailag elsőrangú és modern, emellett mindenestül magyar, mert nemcsak szavában, hanem a lelkében is az. (H. J.) Vietórisz nevét jól kell tudni. (Budapesti Hitíap. — 1924. dec 7. — 3. Vietórisz József. Lapunk mai számában irtunk Vietórisz József uj könyvéről, Senki Pálról, és a neve sajtóhibából Viktórisznak jelent meg. Pedig ezt a nevet jól kell tudni. Vidéken dolgozó íróink között nincs, aki az irodalmi nevet inkább megérdemelné, mint ő. Azzal, hogy vidékinek mondanak egy írót, a lemaradottak, az ügyetlen kísérletezők közé akarják sorolni, akit nem nevel kritika és környezetének benyomásai. Pedig legnagyobb íróink, szinte kivétel nélkül vidékről indultak el, és hogy ma a vidék és a főváros nem értik meg egymást, az nagy szerencsétlenség. De ha olyan könyvet olvasunk, mint Vietórisz Senki Pálja, biztat a reménység, hogy majd hozza a vidék megint a maga őstehetségeit, hogy uj, friss nemzeti (erőt adjon a főváros elbágyadt szellemének. Kevesen tudnak igy verselni4. (8 Órai Újság. — 1924. dec. 7. —) Senki Pál. Ha valaki az irodalmi dekadencia mai nyelvvonásos, léha erkölcsű világában egy kissé nagyobb lélekzetü verses olvasmányra vágyik, melegen ajánljuk neki Vietórisz József költői elbeszélését, a Senki Pált, mit az Akadémia a Nádasdy-jutalommal koszorúzott meg s nagyon meleg elismeréssel tüntetett ki, s ami most jelent meg igen tetszetős kis kötetben a szerző saját kiadásában, a Franklin-Társulat bizományaként. Vietórisz nem ifjú ember már, sok szép versét olvastuk, de költői pályájának koronája ez a kis lirai regény, — mert annak mondható, melynek hőse voltaképen az iró maga, a szép álmokat álmodó, az életet mértékkel élvező, a harcoktól sem visszariadó, hazánk buktát mély fájdalommal sirató Senki Pál, ki rajong az ifjúságért, amit mint tanár nevel, s ki hol aggodalmakkal teljesen, hol boldogan áll középpontjában egy derék családnak. Történet nem sok vaii az elbeszélésben, de mint egy becsületes, tiszta, vonzó lélek tükörképe igen értékes munka. Nagy értéke még a műnek az a hol érzékeny, hol tréfálkozó, hol maglasztós hangulat, mely. lebilincselően ömlik el az egész bájos költeményen. Végtelenül jól esik élvezni tiszta hangzását Vietórisz költői és magyaros nyelvének, mely erővel, zamattal és finomsággal teljes. Bizony-bizony ujabb poétáink közül kevesen tudnak oly kitűnően verselni, mint a Senki Pál ritka tökéletes finomérzékü költője, aki e müvével az erkölcsi érzésnek tisztultabb világába emel bennünket. Ilyen müveket olvasni nemcsak gyönyörködtető, hanem hasznos is .(—sz —ly.) Emelkedett erkölcsi jel fogás* 5. (Uj Nemzedék. — 1924. dec. 21. —) Uj magyar eposz- Vietórisz József: Senki Pál. ...Ne tévesszen meg senkit a cím: nem afféle régi szabású eposzról lesz szó, amilyeneket a mult század elején irtak. Nem az Olimpusz istenei mozgatják a Senki Pál c&elekvényét, nem hősök rendeznek vérfürdőt, halomra tornyositva ellenségeik holttestét. Vietórisz nem Homérosz és Vergiliusz tanítványa, hanem Byroné, a két Aranyé 'és (Gyu* laié. Moder

p eposzt ir: a magunk világát viszi a színre, egy egyszerű, tiszta léleknek" sorsát beszéli, kendőzetlenül, természetesen;-. A nagy eposzok csillogó romantikája helyett a való élet szürkesége, a képzelet merész lendülete helyett a realizmus józansága; és mégis az öt énekes elbeszélés egészében és részeiben a legtisztább, legnemesebbb költészet. Igazi költészet, még pedig lira. A hős ugyanis Senki Pál, maga a költő, egy egyszerű, vidéki gimnáziumi tanár s 'űz o mindennapi élete, gyermekkorától jóformán a mai napig, a mese. Nem történt vele semmi érdekes, csak annyit ért m-g, mint a legtöbb pályatársa: tanult és küzdőit, állást vállait és családot alapított, fölnevelte gyermekeit és odaadla őket a hazának, amikor kitört a nagy háború. De ez az egyszerű történet érdekessé és vonzóvá lesz azáltal, hogy a hős mindennapi külseje alatt rendkívüli lélek rejtőzik. — Ez a szemre közönséges gimnáziumi tanár nagy álmodó. Nagy eszmék és nemes eszmények hevitik lelkét, szivében ábrándok élnek és -ambíciók lángjai lobognak, Elsodort élet Elsodort élet Elsodort élet in f Lwbttach Ernő, e a nagynevű rendező eiiő amerikai filmje Történet színhelye: Bécs. Szerelmi sakkjáték 6 felvonásban. Jön! Történik napjainkban.