Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-27 / 70. szám

) Hfmum, 1925. március 27. Az első rés a béke­szerződésen. Ha az embernek valami nagyon kellemetlen elintézni valója van, ak­kor bizonyos önáltatással azt a módszert szokta követni, hogy egyre halogatja az elintézés idejét. Ugyanez a helyzet ma azok között a hatalmak között, amelyek most Genfben ülést tartottak és a nagy hírre vergődött garanciaszerződés ügyét tárgyalták. Ez a garancia­szerződés, amelyet még Mac Do­nald kötött Herriot-val, Angliára vonatkozólag, azt a kötelezettsé­get tartalmazza, hogy konfliktus esetén a népszövetség rendelkezé­sére bocsájtja összes szárazföldi, tengeri és légi haderejét. Mac Do­nald bukása után a konzervatívok itj külügyminisztere Chamberlain nyilván a nemzet nagy többségé­nek helyeslésétől ösztönözve arra az álláspontra helyezkedett, hogy Anglia számára nem észszerű ilyen globális kötelezettséget vállalni. Genfbe azzal a tervvél utazott, hogy az ülésen résztvevő hatalmak­kal 'megegyezésre jut olyan irány­ban, hogy a béke fenntartására az érdekelt államok külön szerző­déseket kössenek védelmi jelleg­gel. Nyilvánvaló volt azonban, hogy á történelmi események te­hetetlenségi erejénél fogva az ér­dekelt államok s elsősorban Fran­ciaország pár évvel a különféle diktált békék után nem fognak erre az álláspontra helyezkedni, mert még nem érzik azokat a . kényszerítő okokat elég súllyal amelyek azonban minden valószí­nűség szerint előbb-utóbb állás­pontjuk revíziójára fogják kénysze­ríteni őket. Ezért oszlott szét a genfi konferencia azzal a semmit el nem intéző határozattal, hogy az egész kérdést és annak mellék­problémáit a szeptemberi közgyű­lésre halasztja. Már abból, hogv a garancia­kérdés újból és újból az érdeklő­dés előterébe lép s jó ideje pro és kontra vélemények kifejtésére ad alkalmat, nyilvánvaló, hogy itt az események olyan kényszerével ál­lunk szemben", amely előbb-utóbb létre fogja hozni a" mai állapot megváltoztatását, nem ugyan, liogy heívet adjon a teljes igazságnak, de " legalább is, hogy egészsége­sebb helyzetet teremtsen. Az az idegesség, amelyben az egész fran­cia nép a meg nem oldott német kérdés miatt él, kihat Európára s rezdüléseivel idegessé teszi az egész európai nemzetközi politikát is. Egyedül Anglia, mely világ politikái rutinjánál és talán sajá­tos földrajzi helyzeténél fogva mindig fölényesen s egy távolabbi jövőt tekintve nézi a kontinens és az egész világ eseményeit, jött rá arra az igazságra, hogy Francia­országot minden erővel álláspontja megváltoztatására kell birni, mert a mai helyzet egyáltalán nem kí­vánatos események szülőoka le­het. Németország ugyan ki van zárva a népszövetségből, de ez az izoláltság egyben megadja számá­ra a szabad cselekvés lehetőségét is. A francia politika könnyen egymásfelé sodorhatja Oroszor­szágot és Németországot, amely viszont beláthatatlan bonyodalma­kat teremthetne, amiket Anglia minden erővel el akar kerülni. Ezért állt elő Anglia azzal a terv­vel, hogy Németország biztosítsa Franciaország területi épségét s kárpótlásul nyerje vissza Porosz­Sziléziának azokat a részeit, ame­lyeket a lengyelek bizony nem nagy jogcímmel vettek el Német­országtól. Franciaország termé­szetesen nem fogadja nagy öröm­mel ezt a tervet, mert a hajlitha­tatlan francia nacionalizmus az or­szág biztonságát egyedül a béke­szerződésekhez való hajthatatlan ra­gaszkodásban látjS. De már az a tény is, hogy a tanácskozó hatal­mak nem jutottak dűlőre, hanem mintegy időt adtak egymásnak a kérdés ujabb átgondolására, bizo­nyítja, hogy előbb-utóbb Német­ország tagja lesz a Népszövetség­nek, amelynek természetesen azon­ban a németek fogják megszabni az árát. Ha pedig már Németor­szággal szemben megtörtént a bé­keszerződések első revíziója, ak­kor ezzel megindult az a folyamat, amely mindegyik országra nézve előbb vagy utóbb korrigálni fogja az elkövetett igazságtalanságokat. Nem ugyan jóindulatból, hanem, mert ezt elkerülhetetlenül szüksé­gessé teszi a történelmi szükség­szerűség mindennél hatalmasabb ereje. KOKAIN ? ? i ? Friss töltésű Szolyvai és Margit gyógy-ásíányvizek megérkeztek. Kapha'ó minden fű­szer-, csemege-üzletben, kávéház­ban és étteremben. Dr. Kétly, dr Bókai, dr. Wiederhoffer tanár urak és számos orvosi tekintélyek elismerő nyilatkozatai alapján kitűnő sikerrel ajánltatik: köszvény-, hó­lyag és vizeleti szervek bajainál, cukorbetegség, hugyhomok, epekő, a torok és tüdőszervek bántalmai­nál, étvágytalanság és gyomor­megbetegedéseknél, Kitünö izii ital, igen üditő TÍZ. Főelárusitóhely : Altér Bernát ásványvizkereskedő Nyíregyháza, Kossuth Lajos­tér 19. sz. Raktár: Zöldség-tér 19, sz. Telefon: 254. 1291-4 A Városi üzemi B. T. téglagyára az építke­zések előmozdítására olcsó téglát ad. Önköltségi áron adja a téglát, hogy megindulhassanak az építkezések. Ettől a lépéstől az építési munkaköltségek csökkenését várják. Nyíregyháza, március 26. Saját tudósítónktól. Megjött a szép tavasz, de nincs ereje, hogy a beteg magyar életet talpra segítse. Minden pang. Nincs üzlet, nincs munka. A szokásos ta­vaszi építkezés sem indult meg Nyiregyházán. Senkise kér építke­zésre engedélyt. Mi lesz, ha ez igy (tart, ha a dolgos kezek százai nyá­ron át is tétlenül maradnak? Ag­gasztó kérdések ezek, amelyekre a városi hatóság is feleletet kere c Illetékes helyen éppen e kérdések súlya alatt altruista lépésre határoz­ták el magukat. A Városi Üzemi R.-T. igazgató­sága elhatározta, hogy a tégla­gyárából kikerülő téglát önkölt ségi áron adja. Lemond tehát az üzleti haszonról, hogy ezzel lendületet adjon az épí­tő iparnak. Mindenesetre olyan el­határozás, amely gondolkodóba kell, hogy ejtse az építés előtt této­vázva állókat. Olcsó tégla az építési költségek tetemes csökkenését je­lenti. Az altruista elhatárolás abban a biztos tudatban fogant meg, hogv nyomába lép az építőipari munká­sok elhatározása is, hogy engednek az ipari költségekből, a munkadi­jakból. Ha az olcsó téglához az ugyanabban az arányban csökkenő munkabér is hozzájárul, van re­mény rá, hogy megindul az építke­zés, amelyet epekedve vár a beteg gazdasági és társadalmi élet. Szombat Vasárnap az Apollóban Kacagd esték 4 ORION BURLESZK és büriapesti művészek. Kriptákat törnek fel, sírokat fosztanak ki. Eddig ZsolcáH, Bodrogkőváralján és a miskolci Kálvárián jártak a fosztogatók. Az államrendőrség erélyesen nyomoz a koporsókat fosztogató rablók utan. hatták a család tagjai és a detek­tívek. Miután különböző okoknál fog­va a rendőrség a legteljesebb ap­parátussal vetette magát bele a Kriptabetörés rejtélyének felderíté­sébe, Buchalia Sándor rendőrka­pitány vezetésévei vasárnap délelőtt ujabb és rendkívül alapos helyszíni szemlét tartottak a Kálvária hegyen levő kriptában. Ezen a helyszíni szemlén a csa­lád tagjai a megjelentek és így a rendőrségnek módjában volt' őket kihallgatni afelől, hogv mit vet­tek magukkal a betörők? A Lo­sonczy-család tagjainak bemondá­sa szerint gyűrűk, fülönfüggők, egv a hetvenes évekből származó felfújt aranykarperec és egy nyak­kendőtű volt a betörők zsákmánya. Hozzávetőlegesen 1500—1600 aranykorona lehet az elra­bolt ékszerek értéke. Buchala dr. kapitány intézkedé­sére a rendőrség több helyszíni fényképfelvételt eszközölt a kriptáról tegnap dél­előtt. Igy a koporsókat, a benne levő csontvázakkal együtt ugyan­olyan állapotban, miwt azt a' be­törők hátrahagyták, kivitték a kripta előtti térségre és ott lefo­tografálták. Magneziumfénv mel­lett több felvételt csináltak bent a kripta belsejében ís. Ezekre a do­Nyiregvháza, március 26. A Nyirvidék tudósítójától . Gebe Endre nyugalmazott elemi iskolai igazgató jelentette a a mis­iskolai igazgató jelentette a mis­lyán, hogy a családnak a Kálvá­ria hegyen lévő sírboltját ismeretlen tettesek feltörték és a koporsókat felfeszítve, onnan ékszereket raboltak el. A feljelen­tés szerint, jóllehet a kriptabetö­rést csak szombaton vették észre, már hetekkel ezelőtt történhe­tett a sírbolt kifosztása. Utoljára november 1-én jártak fent a hozzátartozók a kriptában és most is csak ugy jöttek rá a bűntényre, hogy egy halálozási évforduló alkalmából szombaton néhány koszorút akartak elhelyezni az egvík koporsón. A bejelentés után a rendőrség nyomban megindította a vizsgála­tot. A szombaton délután megtar­tott helyszíni szemle megállapítása szerint a betörők a kripta falán levő ablakon át hatoltak be a kripta előcsarnokába. Onnan egy vasajtó vezet le az alsórészbe, amelynek fülkéjében három ko­porsó van elhelyezve. Az ajtó zá­rát álkulccsal nyitották ki a be­törők, majd előhúzták a koporsó­kat s .ékszer után kutatva össze­vissza forgatták a benne lévő huilamaradvánvokat ugy, hogy a szombati helyszíni szemlénél a leg­nagyobb rendetlenséget tapasztal­| (Bajadere Of Bagdad ) Slmjatcl .^SÉblT* (Bajadere Of Bagdad) || I. rész: Az emberi feneva Világattrakci i Elánt II. rész: rezeit lí Monumentális! Csütörtök | Mindkét rész egyszerre! | Péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom