Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-09 / 6. szám

1M5. január 9. J^YÍRYIDÉK 7 A magyar közgazdasági krízis: „termeiési válság." A mezőgazdaságot az újbóli eladósodás veszedelme fenyegeti, Az ipari termelést viszont a piac felvevőképességének csökkenése nehezíti meg. Budapest, január 7. A Nyirvidék tudósítójától. A trianoni Magyarországra nehezedő sok súlyos probléma között is az érdeklődés homlokterében a közgazdasági élet krizise áll, amely kriziá ma már mindenkire egyformán érezhetővé vált. Mindenki »szanáíni« akarja magát és minden foglalkozási ág »kőlcsön,-akciók« sikereitől várja a megoldást Ilyen körülmények között érdekesnek tartottuk a helyzetre vonatkozóan kérdést intézni a magyar közgazdasági élet egyik kiváló vezető férfiához, aki a múltban a konjunktura napjaiban ismételten emelte fel intő szavát a konjunktura látszat-előnyeinek kihasználása ellen. Informátorunk a következőket mondotta munkatársunknak : A jelenlegi krizis nem egymagában álló, csak magyarországi tünet, hanem európai, sőt mondhatnám világjelenség. Most lenne esedékes a háború alatt elfecsérelt javak pótlása és most kellene megfizetni a háború költségeit. Természetes, hogy ez nem történhet máról-holnapra, akkor, amikor csaknem az összes értéktartalékokat felélte az emberiség, s csak egyetlen érték maradt meg : a szellemi és fizikai munka. Ehhez az értékhez azonban csak ugy lehet hozzáférni, ha lehetségessé tesszük ezeknek a munkáknak a továbbfolytatását, újra való megkezdését. Ennek a felbecsülhetetlen értékű tökének a gyürnölcsöztethetéséhez más, kisebb rés könnyebben mobilizálható tőkék befektetésére van szükség. Ezeknek a megállapításával eljutottunk a mai válság helyes terminus technikusának meghatározásához annak a kijelentésével, hogy a krizis termelési válság. Termelési válság pedig azért, mert a gazda nem tudja a földje megműveléséhez -szükséges anyagokat és eszközöket megvásárolni, az iparos képtelen nyersanyagot, gépeket beszerezni, a kereskedő pedig nem talál piacot cikkei számára és a három főfoglalkozási ág szellemi és testi munkásai, s mi valamennyien, gyárosok, gazdák, iparosok, kereskedők és szellemi foglalkozásúak, termelők és fogyasztók egyaránt képtelenek vagyunk szellemi és testi képességeink kiváltását életstandardunk biztosításával lehetségessé tenni. — A minden irányban kiható válság csodaszereként lépten-nyomon a »külföldi kölcsönét emlegetik. Hinnék ebben a panacaeában, ha nem tudnám, hogy azon a külföldön, amelytől épen a segítséget várjuk, csaknem ugyanaz a helyzet. S bár ezt mindannyian egyformán sejtjük, mégis a külföldi hiteitől iyárjuk a megoldást, iparosok, gazdák, sőt a termelők és fogyasztók összességét jelentő egyes államok is. — Bizonyos, hogy a külfölddel való hitel-kapcsolatok ujrafelvétele mellőzhetetlen* és előnyös. Előnyös pedig főleg azért, mert jelenti a nemzetközi összeköttetéseknek és bizalomnak újraéledését. Ezért van pl. nagy jelentősége a tulajdonképen kisösszegii magyar kölcsönnek is. De persze nem lehet várni azt, hogy kizárólag ezekkel a kölcsönökJkel lehessen talpraállitani a gazdasági életet. — De semmiképen sem lehet talpraállitani a különféle rövid lejáratú, drága külföldi kölcsön-ajánlatok felhasználásával, a melyek csak arra alkalmasak, hogy egyrészt elvonják az utánjárások tartamára az igénylőt a termelő munkától, másrészt a folyósítás után olyan terheket rónak rá, hogy a kölcsön után siralmasabb helyeztben van, mint volt előtte. — Főleg vonatkozik ez a mezőgazdaságra. A magyar mezőgazdaság teljesen tehermentesítette magát látszólag a háborús évek alatt. De csak látszólag ! Mert kifelé megfizette ugyan jelzálog-tartozásait, de óriási adósságokat csinált önmagával szemben, amennyiben esztendőkön át képtelen volt beszerezni az akkor talán elodázható, de ma égetően szükséges anyagokat, felszereléseket, eszközöket. Ezt a tartozását akarja most megfizetni a magyar mezőgazdaság, de ha ezt rövid lejáratú drága külföldi hitelek felhasználásával akarja tenni, saját vesztébe rohanna. A mezőgazdasági beruházássok előnyei ugyanis nem mutatkoznak egyszerre és olyan rövid idő alatt, mint amennyi idő alatt képes megforgatni az üzemébe befektetett tőkét, de itt meg az a nehézség, hogy a produktumok értékesítése csaknem lehetetlen a mai viszonyok között. — Megállapíthatjuk tehát, hogy a külföldi hitelektől nem várhatunk mindent, vagy legalább is nagy körültekintéssel kell eljárnunk ezen a téren, mert az elhamarkodottan [felvett súlyos feltételű kölcsön csak oktalan és végeredményben 'haíasztrófális eladósodásra vezetne. A szanálást tehát belülről kelK kezdenünk az igények mérséklésével. A feszültség enyhülése után különben, — amikor a lappangó tőke már belátja, hogy a konyjunkturák végképen elmultak — azt hiszem idehaza is jelentkezik annyi pénz, amennyi, a termelési válságot ha megszüntetni nem is fogja, de enyhíti majd és lassan, fokozatosan ismét lábraáll a ma súlyos beteg magyar közgazdaság. Kiigazítják a nyíregyházi választók névjegyzékét. Évről-évre január hónapban összeül a Központi Választmány és elrendeli a választásra jogosultak névsorának kiegészi léséi. Egy év hosszú idő, sokan eltávoznak sokan beköltöznek s a választók névsora egy év elteltével m-g változik. Nyíregyházán január 10-ére hívják össze a KözponU választmányt. A város közönségéhez felhívási intéztek, hogy akiknek szavazati joguk van. illetve azok, akik azt vélik, hogy szavazásra jogosullak, de nincsenek •á választók névjegyzékében, felvételük céljából jelentkezzenek Szohor Pál főjegyzőnél, a Központi Választmány helyettes elnökénél és előadójánál. A Központi Választmány január 10-iki ülésén el fogja rendelni a ncvjegyzékkiigazitásál és meg fogja alakítani az összeíró küldöttséget. És a küldöttség fogja bírálat tárgyává tenni, hogy a szavazati jogukat be je entők álláspontja elfogadható-e. SZÍNHÁZ. HETI MŰSOR. Igazgató : Heltai Hugó. Péntek: Marica grófnő. Ált. bérletszünet. Szombat: Marica grófnő. Ált. bérletszünet. Vasárnap délután : Marica grófnő Vasárnap este : Marica grófnő. Hétfő: Marica grófnő. Bérlet. Kedd : Marica grófnő. Bérlet. Szerda : Marica grófnő. Bérlet. Csütörtök : Marica grófnő. BérletRANG ÉS MÓD. Tegnap este Szigeti József 3 felvonásos színmüvét adták a színházban nagyon jó előadásban, kevés, de a szépért, nemesen finom, tiszta levegőjű, igazi magyar darabért lelkesedni tudó közönség előtt. Nagyszerű igazságok lebberftek elő a színpadról, csodálatos uj érzéseket váltva ki a lelkekből. Mintha egy mélységes kut forrás vizének gyöngyöző csöppjei hullottak volna szerte széjjel^ elárasztva friss illattal a közönség szivét, lelkét. Tehát a régi darab uj érzéseket ajándékozott, feszült érdeklődéssel, rajongva hallgatta a közönség Simon Jenő remek előadásán át a gyönyörű, eredetiségüknél fogva is ékes magyar szavakat. A »R''ng és mód« távol áll minden felszínes, cifraságos, tinglitangli pojácáskodástól, nem nevetni való, de kedvesen, izgalmasan s végül megnyugtatóan szép. Sajnálatos, hogy olyan kevés embert érdekel. Vagy nem tudják, hogy ez ennyire szép és előítéletből — mert régi, - maradtak távol ? Nagyanyó tornyos, gyöngyös főkötője, cakkos hófehér alsója, százráncu selyem szoknyája lehetnek-e elvetni való rongyok ? Nem varázslatosan bájos az illatuk s megható a látásuk ?! » A szereplőknek megérdemelt nagy sikerben volt részük, dacára a kevés, de mélyen érző közönségnek. Sokszor kaptak tapsot nyílt színen s különösen Simon Jenő, mint Bannay Gerő lobogó, viharos érzések megjelenítésében páratlanul nagy sikert aratott, a közönség szűnni nem akaró tapssal honorálta remekül kidolgozott, az igazság erejével ható játékát S. Sz^bó Rózsival, feleségével együtt, aki az aranyszívű •szép nagyasszonyt olyan szeretni való kedvességgel megjátszotta, a közönség legmelegebb ünneplését érdemelték ki. Lédeczy Antal mint Bannay Gábor a kétségbeesés, a legnagyobb lelki szenvedés ábrázolását nagyszerűen, átérzéssel hozta a közönség elé, drámai ereje magas fokon áll. Kovacsics Margit — mint" nagyon sokszor — igen jó volt, mint Bannay Gábor felesége. Benkő Margit, ez a tehetséges, fiatal művésznő játszotta el Irma szerepét. A művésznő egy rendkívül bájos fiatal leányt személyesített, üde volt, finom fehér jelenség, aki az érzések egész skáláját váltja ki a nézőből. Megjelenése mindég szinte meglepően kellemes, nemesen egyszerű ; drámai jelenetekben magával ragadó és őszinte. Partnerét, „Sándort Sáry Gyula játszotta elég jól, azonban ennek a fiatal, tehetséges színésznek még ügyelnie kell hanghordozására, ami nem mindég kifogástalan. Szemethy Bandi, mint Tauer ékszerész, elég jó volt. Révész Zoltán "mulattató figurának bizonyult Wéber üzér Szombat és vasárnap este csaladias hurka- és kolbász-est lesz a Polgári Borozóban Hatzel-tér, Rózsa-utca 1. sz. — Tisitelettel: Simkovios József tulajdonos. hétfőtől Mikszáth Kálmán regényében „A fiu felében" LUKACS PAL is fellép!