Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-03-22 / 67. szám
1925. március 22. JSÍYÜŰRIDÉK Mit lát az idegen először, ha Nyíregyházára jön? Nyiregyháza, március 20. Saját tudósítónktól. A nyájas olvasó bizonyára azt hiszi, hogy itt megint valami trükkről van szó, be akarják ugratnti valamibe a gyanútlan újságolvasót,hej ! ezek a huncut újságírók mindig kitalálnak valamit, gondolja magában Paulusz tanácsos ur, pedig téved ő is, és tévednek mindannyian, akik ezt a riportot olvassák, mert itt nagyon komoly dologról van szó. Sokkai komolyabbról, mint azt egyesek hinnék. Hogy ne sokat kerteljünk, rögtön meg is adjuk a feleletet erre a cimben feltett kérdésre. Az idegen, akit a sors különös kegye Nyíregyházára vezérelt, először a népkertet látja meg. Ha az idegen véletlenü. archaeologus, rögtön arra gondb/, hogy itt egy régebbi kultura romjai küzdenek az idők viszontagságaival. De nem kell archaeologusnak lennie a szemlélőnek, hogy megállapítsa azt a rettenetes, szomorú pusztulást és azt a lehetetlen sok piszkot, amit egy gyűjtőfogalommal jelölhetünk meg: népkert. Siralom völgyének nevezhetnök ezt a vidéket, ha biblikus stílusban óhajtanánk irni erről az állapotról. De nincs is olyan ember Nyíregyházán, aki szivén viselve a város fejlődésének érdekeit, ne fogná el a keserűség a keblét, amikor végigmegy a népkerten. Kerítésnek se híre, se hamva. Elvitték a forradalmak. A fainség. A fák könnyebben kivágható, tehát fiatalabb generációja is hasonló sorsra jutott. Ma már csak az eredeti ültetés hatalmas példányai meredeznek az ég felé, bizonyságául annak, hogy a régi Nyiregyháza és a régi nyíregyháziak jobban megbecsülték azokat a sovány természeti kincseket, amelyek birtokában voltak és valamivel többet adtak a város külső formájára, esztétikai szépségére, mint a mai generáció. Letagadhatatlan tény, hogy a város belterülete erőteljes lendülettel fejlődik, s hogy Nyiregyháza a városfejlesztési kultura szempontjából az elsők között foglal helyet. Világítás, csatornázás, utcaburkolat, a vízvezetéket pótló motorikus kutak, nyilvános kertek, öntözés, stb. szempontjából alig lehet valami kifogásolni valónk. Ha minden vonalon ekkora stilusérzéket, szociális belátást és energialendületet tapasztalnánk, akkor igazán könnyű volna a feladatunk. A mai helyzet azonban az, hogy Nyiregyháza egy kopott eleganciája, jobb világott látott gavallér, vagy pedig közönséges parvenü képét mutatja. A gavallérnak vakító fényes a plasztronja, de rongyos a fehérneműje, fényezett, rojtos a ruhája és kását kér a cipője. Vagy parvenü, aki cilindert és monoklit hord, a zsakettje régi-. módi, talán inkább ferenejóska, «. sáros csizmát azonban le nem mossa róla a jégeső sem. Mindezek azonban csak ötletszerűen fölvetett hasonlatok, amelyek talán csak arra valók, hogy az olvasó figyelmét jobban rátereljék a tárgy fontosságára. A lényeg voltaképen az, hogy a népkert pusztulásnak engedése bün. Apáink, elődeink nagy fáradsággal, nagy áldozattal, bölcs előrelátással létesítették a nyírségi sívó homokon, a füstös vasúti pályaudvar elszigetelésére, a közönség, a polgárság, a nép egészségére, kényelmére, mulatságára ezt a kertet. Voltak benne gyönyörű á. nyas sétányok, pagonyok, kényelmes lócák, pompás virágágyak, illatos fenyőfák, lugasok, pázsitok, szökőkút és még ki tudná fölsorolni, hogy mi minden. S ma mi van? A szökőkút kiszáradt, a fenyőfák kipusztultak, a pázsitokat letaposták, a virágágyaknak nyoma sincs, a lócákat feltüzelték a környék fatolvajai, akik nem kímélték a fiatalabb fákat sem, a kerítés szintén a Kiss Ernő-utca és vidéke némely tűzhelyeinek martaléka lett, a lugasokra, pagonyokra és árnyas sétányokra pedig ma már csak az idősebbek emlékeznek vissza. Most már nem lehet egyébről szó, mint arról, hogy a még meglévő értékeket meg kell menteni. Nem szabad eltűrni, hogy az elődeink által teremtett kincsek ilyen könnyelmű módon veszendőbe menjenek. Ez nem a mi ötletszerűen jött gondolatunk, hanem Nyiregyháza város polgárságának egyöntetű és határozott kívánsága, amely elől nem térhet ki a polgárság által választott képviselőtestület és a városi tanács. A népkert mai állapotában a város szégyenfoltja, amelyet minden áldozattal le kell törölni Nyiregyháza arculatjáról. Nyiregyháza város polgármestere nemcsak a polgárság előtt, hanem az egész országban ismert arról, hogy a legnehezebbnek látszó problémákat egy-egy snájdig gesztussal, mondhatni huszárvágással intézi el. Nem hisszük, hogy az ő européer izlése összeegyeztethetőnek tartaná a népkert állapotát a város színvonalával. Nem hisszük, hogy neki ne okozna súlyos gondot és álmatlan éjszakákat ennek a feladatnak a megoldása. Mert nehéz feladat, súlyos anyagi áldozatba kerül, de meg kell csinálni. S ahogy ismerjük a város agilis polgármesterét, meg is fogja csinálni. Bagdadi bajadér IFOLLO Síemhero ° lcsób b Királyi Udvar] Hangszer-Gyár Budapest. Rákóczi ot 60/a. (Saját palota,) Telefon József 60—68. hvitátnl/Qt matésriesen régzűnt ÜaTlldOUKÚI ggját gyárunkban. részletre, mint máshol készpénzért. 740-6 Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelője feltárja a napkori róm. kath. iskola állapotára vonatkozó, hivatalosan megállapított tényeket. Napkor község elöljárósága jelenti a főszolgabírónak, hogy az iskola veszélyezteti a gyermekek épségét és hatósági közbelépést kér. Mit jelent az államépitészeti hivatal mérnöke ? Az iskola tavaszra vált veszélyessé. Nyiregyháza, március 21. Saját tudósítónktól. Bukna József róm. kath. plébános, napkori iskolaszéki elnök a «Nyirvidék»-ben válaszolt Benkő András kir. tanfelügyelőnek a Közigazgatási Bizottságban el* hangzott és a Nyirvidék utján nyilvánosságra hozott megállapításaira, amelyek a napkori róm. kath. iskola rozoga és életveszélyes voltára mutattak rá. Az iskolaszéki elnök a kir. tanfelügyelővel szemben kifogástalannak mondja iskolaépületét. Benkő András kir. tanfelügyelő Bukna József cikkére feltárja a tényt megállapító hivatalos jelentéseket. A kir. tanfelügyelő cikke a következő : A napkori róm. kath. iskola épületéről. Bár sem időm, sem kedvem nincs a hírlapirodalom termékei felett vitát folytatni, erre most mégis rá vagyok kényszerítve, mert Bukna József napkori plébános ur nekem «válaszol», tényleg nekem ir s ebben kitanít arra, hogy miért kellett volna a napkori róm. kath. iskolát «ugy rend, mint tisztaság és hibátlan épület tekintetében a megye első iskolái közé sorozni». Nahát, ha a hirlapiró urak munkájáért én lettem volna felelőssé téve, lássuk csak, hogy is néz ki a napkori róm. kath. iskola épülete, amelyért oly bántó kitételekkel ront rám főtisztelendő Bukna József lelkész ur és milyen az az iskola, amely példaképül kellene álljon a vármegye iskolái között. Mit jelent a községi elöljáróság? A napkori községi elöljáróság 1924. szeptember 4-én 1756. szám alatt jelenti a járási főszolgabírónak, hogy: «A napkori róm. kath. hitközség által fenntartott elemi népiskola épülete az elöljáróság meggyőződése szerint életveszélyes állapotban van, ennek dacára folyó évi szeptember hó 2-án a kántortan itói lakással egy fedél alatt levő tanteremben a tanítás kezdetét vette, bárha az elöljáróság az iskolaszéket figyelmeztette, hogy ezen tanteremben a mintegy 60 főből álló tanköteles gyermek testi épsége veszélyeztetve van. Alólirott elöljáróság kötelességének tartja, hogy ezen körülményt a tekintetes főszolgabírói hivatalnak bejelentse a további hatósági közbelépés céljából. Aláírások. Műszaki jelentés az iskoláról. A főszolgabíró erről sürgős jelentést tett a vármegye közigazgatási bizottságának. Javaslatom alapján a közigazgatási bizottság utasította az államépitészeti hivatalt, hogy az iskola épületét sürgősen vizsgálja meg. A műszaki jelentés már október 16-án beérkezett és a következőket tartalmazza : Az épület 17 éves, vályogépület, a tetőszerkezet feszitőmüves. A szarufák a rájuk nehezedő ter hek folytán a falakat felül szétnyomták, az alapfalak átnedvesedés folytán meggyengültek. A falak a meglazított alapon engedvén a nyomásnak, kifelé hajoltak, a kihajlás 5—6 cm. A tető szarufái a taréjon egy helyen szétváltak és ott nyitva maradt a tető fedése. Az épület belsejében a kifelé hajolt falak a mennyezettől elváltak és nagyobb hajlás következtében a padlózatot is lehajlították. Ez a lehajlás két helyen feltűnő és pedig a tanítói lak egyik szobájában és a tanteremben az udvarra eső sarkon. A lakás két szobáját elválasztó közfal szintén meg van repedve az elhajlás folytán. Bár a tanítói lakás épp most nem közveszélyes, de a tanitó kiköltözködése a tél folyamán meg nem akadályozandó. Az iskola tantermének azon fala, ahol a katedra van, kihajolt, ott a vakolat azonnal kijavítandó, papírral beragasztandó és a fal további mozgása megfigyelendő. A tanítás a tél folyamán az 1925. év tavaszáig folytatható az iii mi n iH Bi ii n Ili m mi m II Szombat, vasárnap I. rész: Hajsza az okmányéit 10 felvonásban. Francia Gaumont film. Hétfőn, kedden II. rész: A félelmetes Jacques 8 felvonásban. Luis Feulade regénye.
