Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-20 / 65. szám

1925. március 19. jtfhrjttbék 3 Nyíregyháza is résztvesz a soproni országos XX. dalversenyen. Nyíregyháza, március 19. Saját tudósitónktól. 1914-ben Nagymagyarország daloskörei lázasan készültek a nagyszabásúnak Ígérkező »//. királydijas« versenyre. Ugyanis a Magyar Dalosszövetség a Budapesten 1912 ben megtartott XIX. országos versenyen az addig fennállott három versenycsoporton kívül egy negyedik csoportot is rendszeresített, a királydijas csoportot, melynek első dija az I. Ferencz József által adományozott, ezüstből öntött Tinódi Sebestyén szobor. A kiütött világháború természetesen lehetetlenné tette a kolozsvári dalverseny megtartását. Tizenhárom esztendőnek kellett elmúlnia, hogy az Országos Dalosszövetség a következő levelet kapja Sopron szab. kir. város meghivő levele. Sopron szab. kir. város polgármestere. 1773—1925. szám. Az Országos Dalszövetség tekintetes Elnökségének Budapest. Sopron szabad királyi város törvényhatósági bizottságának az 1925 évi január hó 29én megtartott közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel hozott határozata értelmében tisztelettel értesítjük a tekintetes Elnökséget, hogy városunk közönsége szeretettel hívja meg az Országos Dalossszövetseget Sopronba és egy ben felkéri, hogy az országos dalosversenyt városunkban megtartani méltóztassék. Előre is biztosítjuk az igen tisztelt Dalosszövetséget, hogy a nemes kultura képviselőit városunk közönsége mindenkor meleg szeretettel fogadja és reméljük, hogy a világversenyben első helyen győzelmet aratott magyar dal apostolai a civitas fidelissima falai között érezni fogják e hazafias szeretet melegségét. Sopron, 1925. évi február 9-én. Hazafias üdvözlettel Dr. Thurner Mihály s. k. polgármester. A dalverseny előkészületei. A dalverseny előkészületeiről a y>Magyar Dah, a Magyar Dalszövetség hivatalos lapja, a következőket irja : »A meghívó levél kézhezvétele után a szövetség részéről dr. Baránszky Gyula ügyvezető elnök és Csehacsek Vilmos főpénztáros február hó 13. és 14-én Sopronban jártak, ott megállapodtak az országos verseny napjaiban (augusztus 14, 15, 16 és 17.) és megalakították a rendezői bizottságokat. Sopron szab. kir. város közönsége, az élen dr. Thurner Mihály polgármesterei rel, a daloskörök és dalostestvérek pedig dr. Meiszner Ernő elnök vezetése alatt a legnagyobb körültekintéssel készítik elő a nagyszabásúnak ígérkező XX. országos dalversenyt. — Sopronban a lelkesedés és sziveslátás határtalan, dalosköreink versenykedve kitűnő, ugy, hogy az augusztusi mérkőzés hangulatosnak és nívósnak jelezhetők A Magyar Dalosszövetség egyébként f. hó 22-én (vasárnap) délelőtt 10 órakor a szövetség hivatalos helyiségében rendes közgyűlést tart, amelyen behatóan foglalkozik majd az idei országos dalosverseny ügyével. Tájékoztatás. A Magyar Dalosszövetség 148— 1925. szam alatt kelt körlevélben felhívta a kötelékébe tartozó tagegyleteket az országos dalversenyen való részvételre. A felhívás kivonata : 1. Az országos dalünnepély, illetve versenyek ideje : 1925*. évi augusztus hó 14., 15., 16. és 17. napjai. 2. Jelentkezési határidő : 1925. március 31. 3. Részvételi dijak: minden bejelentett tag után 2 (kettő) aranykorona. Pártoló és családtagok 5 (öt) aranykoronát fizetnek. 4. Jelentkezés: fenti szám alatt küldött jelentkezési íven történik. 5. Kedvezmények : a) A versenykarok vezérkönyvei és szólamai díjmentesen szolgáltatnak ki. b) A jelentkezési íven feltüntetett működő, pártoló és családtagok ingyenes ellátásban részesülnek, kedvezményes vasúti menetjegy váltására (jogosíttatnak, s a négynapos dalosünnepély tartamára ellátatnak igazolvánnyal, amely csoportversenyekre és esetleges kirándulásokon való részvételre díjmentes belépésre jogosít. A nyíregyháziak részvéte A nyiregyházi dalegyletek közül két egylet részvételére lehet komolyan számítani. Az egyik a Városi Dalegyíet, amelynek tradicionális múltjában gyökerező okok miatt, de jelenlegi friss, reorganizált kondíciója miatt is, részt kell vennie és részt is vesz a dalos versenyen, amelyre meghívót is kapott s igy a részvételnek semmi akadálya nincs. A másik komolyan számbavehető versenyző a Nyiregyházi Tisztviselő Dalkör lenne, amelynek szereplése azonban bizonyos feltételektől függ. Március 31-ig, a nevezési határidőig jóvá kell hagyatnia az alapszabályait és föl kell vétetnie magát a Magyar Dalosszövetségbe, mert enélkül a versenyen részt nem vehet. Illetékes helyen nyert értesülésünk szerint ezen akadályok elhárítására már minden lépést megí tettek, sőt a dalkört az országos ! dalversenyre már be is nevezték, s igy minden remény megvan arra, hogy Nyíregyházáról nem egy, hanem két dalárda indulna el a győzelem pálmájáért. Elegáns kivitelű a legjutányosabban készölnek Kállói-ntca 8. szám. Tanítói értekezlet. Az iskolákban necsak tanítsanak, de neveljenek is. A tanitó lelkesültsége a szent ügy megértésének alapfeltétele. A nyiregyházi ág. h. ev. tantestület f. hó 14-én tartotta rendes negyedévi értekezletét Fazekas János igazgató elnöklésével s ezt követte az ellenőrző értekezlet, melyen Paulik János e. iskolaszéki elnök elnökölt. Az igazgatói jelentésből korunk kórképét mindenütt leolvashatni. Míg ezelőtt a jótékonyság rovata hézagos, ugy ma eléggé tömött, de még mindég kevésnek bizonyul. Egy szép német mondás van, mely magyarra fordítva: ahoi a szükség legnagyobb, ott az Isi: legközelebb. Látszik a szükség nagysága, de látszik Isten közelsége is, mert vannak jóságos szívűek, kikben a jóság versenyre lép : ki tud több jót tenni ? A jótékonyság sorrendjét a leánygimnázium ifjúsági vöröskereszt egyesülete nyitja meg hasznos és kedves ajándékaival. Következik aztán Bodor Zsigáné. ki jóságos szivével felkereste a legszegényebb 10 gyermeket és teljesen felruházta, megvendégelte. Az Ev. Leányegylet 2 millió értékű ruhát osztott ki. Hasonló értékű adománnyal járultak a nyomorenyhitéshez a gazdák is. A nemes város pedig 200 (kettőszáz) pár cipőt osztott szét a szegény tanulók között. Dr. Simkó Endre iskolaszéki elnök, ki nagynevű elődei példáját követve többször megmutatta, hogy anyagi áldozatoktól sem riad vissza, az egyik iskola ösz szes növendékeit Íróeszközökkel látta el, a tanitói könyvtár részére pedig a Magyar Gyógypedagógia c. folyóiratot járatja s egyéb müvet adott. A Salamon bokori gyermekek Szilveszterén 65 ezer koronát gyűjtöttek szegény társaik részére. De elég legyen e példa a közönyösök számára, kiknek sem bünük, sem erényük, de kiket Dante (Harmadik ének) a pokol kapuja körül állit, melyen'fel vagyon irva: »Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel ...« Ellenőrző értekezlet. Bár a rossz hir szárnyon jár, a jó alig kullog, mégis tudta minden érdeklődő, hogy a tanyai iskola-látogatások alkalmával szerzett tapasztalatok meggyőzték az egyház és iskola vezérférfiait, hogy a tanyán a szent ügy nagy ideájának önfeláldozó szolgái működnek, kik a multak hagyományához hüet, drága kincsnek tekintik a jó hirt. örömmel várták tehát a városi tanítók a tanyaiakkal az ellenőrzőértekezletet. Paulik János elnök üdvözölve a megjelent kir. tanfelügyelőt, felkérte észrevételeinek megtételére, melynek a múltban is annyi hasznát látta az iskola-ügy. A kir. tanfelügyelő mindenekelőtt kijelentette, hogy örömmel jött, mert lelki gyönyöröket szerzett. Altalánosságbán összehasonlítva a megye többi iskoláival, a nyíregyházi tanyai iskolákat magas nívón állónak jelentette ki, ugy, hogy bármily kényes igényeket is kielegitÉszrevételek és egyebek Miként egykor az ország perifé riáján működtek a leglelkesebb tanítók, ugy itt a legszélsőbb tanyákon, a túlzsúfolt iskolákban találjuk a legmegkapóbb munkát. Itt az iskola valóságos kulturéletet visz és mint oáz szerepel a pusztaságban. Az iskola népessége mellett is az egyes osztályok egészséges népességet mutatnak mind a 6 osztályban. Ohajtandónak tartja a kir. tanfelügyelő az ilyen lelkes tanítóknak megfelelő dotációk által helyhez való kötését, hogy a példás tanitói élet.maradandó emléket hagyjon. A népoktatás érdekének tartja, hogy mindenki megisnj^rkedjék a felsőbb osztályok tantárgyaival. A magyar nyelv tudása a legjelentősebb. — Az iskolát vonzóvá kell tenni, ezért életet kell ebbe vinni. Az iskola necsak oktasson, de ami legfőbb, neveljen is. A háziipart csak kezdetleges formában látja. Nem gyári szellemet kiván ezzel elérni, hanem a nevelésnek eszközt nyújtani. Ott, hol jogos neheztelést váltott ki a mult tapasztalata, most örömmel konstatálja a fejlődést. Előkészület nélkül senki be ne tegye lábát az iskolába, mert favágó munkát végez. Különösen hangsúlyozza a szépolvasásra való gyakorlást, melyben egy vonzóerőt lát a laikus számára. Igen értékes, szines munkásságnak volt tanuja Kállay Miklós főispán és Dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester és Kardos István kulturtanácsos is a Salamonbokori iskolában, hol a vizsga keretében választékos és tartalmas műsorral 10 perces Jókai-ünnepély is volt. Az irás egyöntetűségére, a szépírás kialakulására nagy súlyt kiván helyezni, mint azt a múltban is hangsúlyozta stb. Háziipar. Észrevételei és értékes módszertani fejtegetések után visszatért a haziipar nevelő fontosságára. A felkarolás hiányát a kiképzés által óhajtja pótolni, illetve az anyag beszerzése által. A nyár folyamán 4 helyen lesz a megyében 3 hetes tanfolyam. Kosárfonásra alkalmas fűzfavesszőt Haas Ignác uradalmában 70 mázsa mennyiségben talált. Végül hangoztatta, hogy a háziipar nem cél, de eszköz legyen az iskolában és kapocs az élettel a külvilággal. Az elnök kívánságai. Miután Paulik János elnöklő lelkész megköszönte a kir. tanfelügyelőnek az iskola ügyet szolgáló útmutatásait s egyben ígéretet tett a jövőre nézve, egyidejűleg több kívánságnak adott kifejezést. Az éneklésnél egyöntetűséget, a számtani példák megoldásának önállóságot s a gyermek képzetkörének megfelelőket és több leereszkedést kiván a gyermeki lélekhez, hogy ez ne a felszínes gondolkodás silány termékeit hordozza, (miben oly zavaró körülmény is arra készteti hogy azt eldobja a feledésbe) hanem eszmekörének megfelelő táplálékot. Szomorúan tapasztalta, hogy a könyvtári könyvek érintetlenek A nép művelődését a könyvtárak utján kívánja előmozdítani. Egyébként megnyugtató eredményt látott Ma csütörtökön 6 és 9 órakor uitolj ára. az Apollóban. Koenigsmark (Királyasszony szeretője) Rendes helfárakkftl,