Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-19 / 64. szám

2 J^YÜOTIDÉK 1925. március 548. Szociális irány eszmék. Irta: Steinekker Ferenc dr. egye­temi tanár. Minden kornak meg vannak a maga eszméi, amelyek szellemi ,nak anyagi részét alkotják és a maga eszméi, amelyeek szellemi tartalmát képezik. Napjainknak szükséglete a nagy tömegek anyagi jólétének emelése, a korszellemet pedig a szociális eszmék képezik. Amint az emberek is hajlandók a szélsősé­gekre, épugy az eszmék kifejlő­désének is az a törvénye, hogy minden eszmeáramlat szükségsze­rüleg a végletekig kifejleszti ön­magát az a szélsőségekbe megy át, aminek következménye a reakció. A francia forradalom előtti tár­sadalomban minden embernek megvolt a maga kiszabott helye, amelybe mintegy beleszületett. Ez a rendszer szélsőségig kifejlesztve az egyéni érték és tehetség a rendi tagozódással szemben érvé­nyesülni nem tudott. Ezért volt a francia forradalom eszméje a sza­badság és az egyén szabad érvé­nyesülése, amely a hires «laisse fáire, laissez al!er» elvben hatá­lyosul. Ez volt az u. n. szabad­verseny tana és rendszere. Ez a rendszer azután a benne levő logi­kai szükségszerűség törvényénél fogva a végletekig kifejlődvén, eredményezte azt a rettentő gaz­dasági harcot, amelyben a vélet­lenül erősebb egyén a bármi mó­dón kezébe került fegyvereket ir­galmatlanul használta a gyengéb­bekkel szemben, gazdaságilag el­nyomván és tönkre tevén azt. Ezt a szabadversenyt korlátozó rendszer a szocializmus. A szocializ mus tehát reakciója a szélső libe­ralizmusnak, azaz a szélsőségig ment versenyszabadságnak. Másrészt mikor a francia forra­dalom az egyént szabaddá tenni akarta, ezt politikai uton vélte el­érhetőnek, azért kimondta a sza­badságot és a politikai egyenlősé­get. Mivel azonban a politikai egyenlőség gazdasági egyenlőség nélkül nem lehetséges, ezért a po­litikai egyenlőség gondolatából szükségképen logikai törvényszerű­ségből kifolyólag ki kellett fej­lődni a 'gazdasagi egyenlőség ta­nának, azaz a kommunizmusnak. Ezt a két tant szocializmus vagy kollektivizmus név alatt összefog­lalva a világháború előtti évtize­dekben mint elméletet hirdették Európa közgazdái és a társadalom bölcselői közül nagyon sokan mindaddig, mig a legutóbbi világ­háború után több országban gyakorlatilag kipróbáltatván, ki­sült ,hogy a szocializmus min­denütt a legszélsőségesebb kom­munizmusba megy át, amely kommunizmus az egész társadal­mat tönkreteszi, mert kiöli a ha­ladásnak és a boldogulásnak leg­erősebb ösztönzőjét, az egyéni te­vékenységet. Bizonyos tehát, hogy a kommunista társadalmi rend á gyakorlatban kivihetetlen és ezért még Oroszország is kénytelen volt legutóbb nagyrészben vissza­térni a magángazdálkodás rendsze­rére. Ezzel azonban a nagy világ­probléma nincs megoldva, mert a szabadverseny rendszerének tart­hatatlansága szintén bebizonyult és az embereknek milliói testi-lelki nyomorúságban élnek, ezen rend­szer rabszolgaságában. Okvetlenül szükség van tehát a liberális gaz­dasági rendszer teljes revíziójára. Ez pedig gyakorlatilag csak ugy valósitható" meg, ha az államha­talom, mint a nemzet szervezett hatalma letöri és lehetetlenné teszi a szabadverseny visszaéléseit és amellett biztosítani igyekszik a kisembernek, a szegény embernek gazdasági érdekeit, különösen pe­dig azt, hogy ő magántulajdon­hoz juthasson. De segíteni kell az államhatalomnak azt is, hogy a sok apró egzisztencia, mely önma­gában kevés erőt képvisel, társa­sadalmi uton szövetségbe lépjen egymással és a szövetkezetekben iparkodjék biztosítani egyrészt az egyéni tulajdon lehetőségeit, más­reszt a sok kiserőnek összefoglalá­sát . t Tehát ugy a liberális gazda­sági rendszer, mint a kommuniz­mus szélsőségek és tulhajtások, melyeket elfogadni nem lehet. Eközött ál! a szociális eszme, mely nem engedi a gyengébbnek, az erőtlenebbnek elnyomását. Mind ezekkel pedig szoros kapcsola.ban áll a szövetkezeti eszme . Kormánynak, társadalomnak et­től kell áthatva lennie a mai ne­héz időkben ! Diadal Marc. 18 ^erda, 19 csütörtök Mae Murray főszereplésével i francia baba Orioa—Metró vígjáték 7 felv. és a First National Super fiira fl kétéltű ember (Börtönök lakója) Amerikai kalandorfilm. Milton Sills és Florence Vidor főszereplésével Előadások kezdete 5, 7 é« ft. Jön Jön Buster Keaton a töz^n Filmjáték 6 felvonásban. Városi THozcjó Marc. 18 szerda, 19 csütörtök Mettro attraction A Ghelto gyöngye (A« ötdolláros leány) életkép Newyork külvárosából 6 felvonásban. Címszerepben VIOLA. DANA. Ezenkívül előadás közben Páris f London, Berlin, Bécs stb. szenzációja Csoda okalárium Szenzációs optikai tréfa. Csakis szemüvegen látható. Szemüveget minden néző in­gyen kap a pénztárnál. ! —, Q-—O j—— Piros tö Zöld Balszem Jobbseem Eióadasok 7 és 9 órakor. Jön ~ Jön Szép asszony élet halál A napkori iskolaszék elnöke válaszol a kir. tanfelügyelői jelentésben elhangzott vádakra. Nyíregyháza, márc. 18. A Nyir­vidék tudósítójától. A »Nyirvidék«, mint évek óta minden hónapban, most is közölte a vármegye közigazgatási bizottsá­gi ülésén elhangzott jelentéseket, amelyek közül a kir. tanfelügyelő jelentése a többek között szóvátette a napkori róm. kath. iskola állapo­táról nyert információit is. Az eb­ben foglalt vádakra Bukna József róm. kath. plébános, iskolaszéki el­nök a következőket válaszolja : — A »Nyirvidék« március idusán megjelenő számában tudósitójuk vármegyénk kir. tanfelügyelőjének a közigazgatási bizottság csütörtöki ülésén elhangzott jelentését közli, amelyekben súlyos kijelentések és lesújtó adatok vannak. E helyt nem álló, szomorú vádak igazolására legyen szabad a követ­kezőkben válaszolni, kérve annak közzétételét. Bár Szabolcsvármegye közigazga­tási bizottsága és a »Nyirvidék« ut­ján a nagy nyilvánosság előtt fel­robbantott eme tanfelügyelőségi ak­na mindazok előtt, kik a napkori is kolai állapotokat ismerik, csak egy Utazás hazafelé. Irta : Zsoldos Béla. Haza indultam Ungvárra. Szivem dobogott a boldogságtól, mikor Záhonynál átléptem a határt. Sze­rettem volna leborulni s megcsó­kolni a barna rögöket. Oh szülőföldem : »egyetlen vég­telen szerelmem, életein ize, egyet­len, nagy zokogásomé... Csapra érkeztem. A cseheké lett állomáson jól esett látnom a ma­gyar egyenruhás rendőrtiszteket, vasutasokat. A régi, öreg magyar portás ment el mellettem. Pocsék cseh sapka volt szép magyar fején. Kiáltotta a beszállást: Cu Sirti, Uzhorod, Starna, Volosanka us ír pic ! Megkarmolták fülemet e szavak. Szivemben a régi seb újra fájni, vérzeni kezdett... Szétnéztem a felszállók közt. Is­merősöket, földiket kerestem. Csu­pa idegen arc. Istenem ! De keve­sen utaznak ungváriak Ungvárra ! Beszálltam egy harmadosztályú kocsiba. Két cseh kinézésű ember ült a fülke túlsó végén. Én ezen a végén foglaltam helyet. Jöttek a többi felszállók : idegenek s ősla­kók vegyesen. És a kocsiban mint egy titkos parancsszóra szépen kiválasztódtak : egyik végi­be a magyarok, másikba "a csehek Szabad kérném ez a vonat megy Ungvárra kérdezte egy bejövő utas magyarul csak azért, hogy meg­tudja : magyarok vagyunk-e vagy idegenek ? ! Igen, ez a vonat, feleltük kész­séggel vagy hárman. Tessék helyet foglalni, van itt még üres hely. Egy tekintélyes ungvári kereske­dő nyitott be. Gyermekkoromtól ös mertehi — látásból. Naponta talál­koztam vele. Egymásranéztünk s to vább mentünk. Jól tudta ki va­gyok én és ki ő. És íme most, mint rég nem látott személyes ismerősét, szívélyesen üdvözöl. Melegen ér­deklődik : hogy vagyok, merre jár­tam stb. A vonat elindult. Meghitt tátsal­gás indult meg. Összebujtunk ma­gyarok: keresztények és zsidók, te­kintetesek és nagyságosak vegye­sen. (Itt a jobbmódu ember is ­ha magyar — harmadosztályban uta zik. Nem spórolásból vagy demok­ráciából - csak azért, mert : — harmadosztályú állampolgár. Te­hát harmadikba is utazik. Helye­sebb volna itt nem azt Írni ki a vasúti kocsikra : első-, másod-, har­madosztály, de: cseheknek, szlo­vákoknak, magyaroknak.) Érdekes és értékes jelenet ! Meg­hatódtam jóleső szépségétől. Any­nyi áldatlan széthúzás, intő szó és ostorozó irás után, végre megta­nult a magyar egymáshoz húzni, összetömöriilni. A zsidók öt világ­részen keresztül megtudták fogni egymás kezét, mi kicsi országunk­ban sem. A cseh elnyomás kellett ahoz, hogy magyar magyarra talál­jon. Eszembe ötlött egy- tnásik kép, melyet oly sokszor figyeltem tneg Csonkamagyarországon, vendéglő­ben, kávéházban ha lehet, minden vendég külön asztalhoz ül. Husz asztalnál husz vendéget látsz meg­húzódva, s ha valamelyikhez le akarsz telepedni, nagy kelletlenül fogadnak. A letiport maroknyi ma­gyar nép még most is húzódik, idegenkedik egymástól. Helyesen állapítja meg Szabó Dezső, hogy a magyarságot dara­bokra törő katasztrófa határozot­tan termékenyebb hatással volt az elszakított részek magyarjaira, mint a csonka országra. A nagy tragé­dia — irja — meglökte, felszán­totta őket, életre hívott bennük minden rejtett csirát. Ma, a magyar­ság az elszakított részek magyarjai­nak pszihéjéből él. A szolidaritásnak, s a belső ösz­szemüködésnek ez. az ösztöne többé -kevésbbé kialakul minden népnél, amelyet egyéni sorsa hasonló küz­delmekre utal. Ennek tulajdonsá­gait találjuk meg az írekben éppen ugy, mint a poseni lengyelségben s ennek képességei csillantak fel bennünk magyarokban is a Bach­korszak és II. József kísérletei ide­'jén — s egy ilyen évszázados küz­delem tapasztalatai teremtették meg ha nem is a belső szolidaritást, de legalább a külső közös bizalmat­lanság ösztönszerű érzését és ön­tudatát bennünk a német elnyo­mással szemben. Testvérmód összemelegedett a kicsi társaság. Kedélyesen sugdos­va beszélgettünk. (Halkan kel! itt beszélni : ínég a falnak is fülei van nak.) A cseheknél nagyhangon (folyt a szó. Leghangosabb egy vö­rös szakállas renegát ruszin volt. Szinte kéjelegve raccsolt csehül, kúrák otthon. Hosszú ió kedW, kaked* reggelizés előtt fél pohár Schmldthsuer-féle Igmindi keserűvíz a gyomor és helek mű­ködésének dz'os és természetes sz*rá yozója. (Sok e-etoen elegendő már néhány evőkanállal 's.) Kapható minden gvógyszertárban és jobb fü-zwQzletben. 1126-10 Az Igmándi nem tévesztendő össze másfajta keseriivizekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom