Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-19 / 64. szám

2 J^YÜOTIDÉK 1925. március 548. Szociális irány eszmék. Irta: Steinekker Ferenc dr. egyetemi tanár. Minden kornak meg vannak a maga eszméi, amelyek szellemi ,nak anyagi részét alkotják és a maga eszméi, amelyeek szellemi tartalmát képezik. Napjainknak szükséglete a nagy tömegek anyagi jólétének emelése, a korszellemet pedig a szociális eszmék képezik. Amint az emberek is hajlandók a szélsőségekre, épugy az eszmék kifejlődésének is az a törvénye, hogy minden eszmeáramlat szükségszerüleg a végletekig kifejleszti önmagát az a szélsőségekbe megy át, aminek következménye a reakció. A francia forradalom előtti társadalomban minden embernek megvolt a maga kiszabott helye, amelybe mintegy beleszületett. Ez a rendszer szélsőségig kifejlesztve az egyéni érték és tehetség a rendi tagozódással szemben érvényesülni nem tudott. Ezért volt a francia forradalom eszméje a szabadság és az egyén szabad érvényesülése, amely a hires «laisse fáire, laissez al!er» elvben hatályosul. Ez volt az u. n. szabadverseny tana és rendszere. Ez a rendszer azután a benne levő logikai szükségszerűség törvényénél fogva a végletekig kifejlődvén, eredményezte azt a rettentő gazdasági harcot, amelyben a véletlenül erősebb egyén a bármi módón kezébe került fegyvereket irgalmatlanul használta a gyengébbekkel szemben, gazdaságilag elnyomván és tönkre tevén azt. Ezt a szabadversenyt korlátozó rendszer a szocializmus. A szocializ mus tehát reakciója a szélső liberalizmusnak, azaz a szélsőségig ment versenyszabadságnak. Másrészt mikor a francia forradalom az egyént szabaddá tenni akarta, ezt politikai uton vélte elérhetőnek, azért kimondta a szabadságot és a politikai egyenlőséget. Mivel azonban a politikai egyenlőség gazdasági egyenlőség nélkül nem lehetséges, ezért a politikai egyenlőség gondolatából szükségképen logikai törvényszerűségből kifolyólag ki kellett fejlődni a 'gazdasagi egyenlőség tanának, azaz a kommunizmusnak. Ezt a két tant szocializmus vagy kollektivizmus név alatt összefoglalva a világháború előtti évtizedekben mint elméletet hirdették Európa közgazdái és a társadalom bölcselői közül nagyon sokan mindaddig, mig a legutóbbi világháború után több országban gyakorlatilag kipróbáltatván, kisült ,hogy a szocializmus mindenütt a legszélsőségesebb kommunizmusba megy át, amely kommunizmus az egész társadalmat tönkreteszi, mert kiöli a haladásnak és a boldogulásnak legerősebb ösztönzőjét, az egyéni tevékenységet. Bizonyos tehát, hogy a kommunista társadalmi rend á gyakorlatban kivihetetlen és ezért még Oroszország is kénytelen volt legutóbb nagyrészben visszatérni a magángazdálkodás rendszerére. Ezzel azonban a nagy világprobléma nincs megoldva, mert a szabadverseny rendszerének tarthatatlansága szintén bebizonyult és az embereknek milliói testi-lelki nyomorúságban élnek, ezen rendszer rabszolgaságában. Okvetlenül szükség van tehát a liberális gazdasági rendszer teljes revíziójára. Ez pedig gyakorlatilag csak ugy valósitható" meg, ha az államhatalom, mint a nemzet szervezett hatalma letöri és lehetetlenné teszi a szabadverseny visszaéléseit és amellett biztosítani igyekszik a kisembernek, a szegény embernek gazdasági érdekeit, különösen pedig azt, hogy ő magántulajdonhoz juthasson. De segíteni kell az államhatalomnak azt is, hogy a sok apró egzisztencia, mely önmagában kevés erőt képvisel, társasadalmi uton szövetségbe lépjen egymással és a szövetkezetekben iparkodjék biztosítani egyrészt az egyéni tulajdon lehetőségeit, másreszt a sok kiserőnek összefoglalását . t Tehát ugy a liberális gazdasági rendszer, mint a kommunizmus szélsőségek és tulhajtások, melyeket elfogadni nem lehet. Eközött ál! a szociális eszme, mely nem engedi a gyengébbnek, az erőtlenebbnek elnyomását. Mind ezekkel pedig szoros kapcsola.ban áll a szövetkezeti eszme . Kormánynak, társadalomnak ettől kell áthatva lennie a mai nehéz időkben ! Diadal Marc. 18 ^erda, 19 csütörtök Mae Murray főszereplésével i francia baba Orioa—Metró vígjáték 7 felv. és a First National Super fiira fl kétéltű ember (Börtönök lakója) Amerikai kalandorfilm. Milton Sills és Florence Vidor főszereplésével Előadások kezdete 5, 7 é« ft. Jön Jön Buster Keaton a töz^n Filmjáték 6 felvonásban. Városi THozcjó Marc. 18 szerda, 19 csütörtök Mettro attraction A Ghelto gyöngye (A« ötdolláros leány) életkép Newyork külvárosából 6 felvonásban. Címszerepben VIOLA. DANA. Ezenkívül előadás közben Páris

f London, Berlin, Bécs stb. szenzációja Csoda okalárium Szenzációs optikai tréfa. Csakis szemüvegen látható. Szemüveget minden néző ingyen kap a pénztárnál. !

—, Q-—O j—— Piros tö Zöld Balszem Jobbseem Eióadasok 7 és 9 órakor. Jön ~ Jön Szép asszony élet halál A napkori iskolaszék elnöke válaszol a kir. tanfelügyelői jelentésben elhangzott vádakra. Nyíregyháza, márc. 18. A Nyirvidék tudósítójától. A »Nyirvidék«, mint évek óta minden hónapban, most is közölte a vármegye közigazgatási bizottsági ülésén elhangzott jelentéseket, amelyek közül a kir. tanfelügyelő jelentése a többek között szóvátette a napkori róm. kath. iskola állapotáról nyert információit is. Az ebben foglalt vádakra Bukna József róm. kath. plébános, iskolaszéki elnök a következőket válaszolja : — A »Nyirvidék« március idusán megjelenő számában tudósitójuk vármegyénk kir. tanfelügyelőjének a közigazgatási bizottság csütörtöki ülésén elhangzott jelentését közli, amelyekben súlyos kijelentések és lesújtó adatok vannak. E helyt nem álló, szomorú vádak igazolására legyen szabad a következőkben válaszolni, kérve annak közzétételét. Bár Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága és a »Nyirvidék« utján a nagy nyilvánosság előtt felrobbantott eme tanfelügyelőségi akna mindazok előtt, kik a napkori is kolai állapotokat ismerik, csak egy Utazás hazafelé. Irta : Zsoldos Béla. Haza indultam Ungvárra. Szivem dobogott a boldogságtól, mikor Záhonynál átléptem a határt. Szerettem volna leborulni s megcsókolni a barna rögöket. Oh szülőföldem : »egyetlen végtelen szerelmem, életein ize, egyetlen, nagy zokogásomé... Csapra érkeztem. A cseheké lett állomáson jól esett látnom a magyar egyenruhás rendőrtiszteket, vasutasokat. A régi, öreg magyar portás ment el mellettem. Pocsék cseh sapka volt szép magyar fején. Kiáltotta a beszállást: Cu Sirti, Uzhorod, Starna, Volosanka us ír pic ! Megkarmolták fülemet e szavak. Szivemben a régi seb újra fájni, vérzeni kezdett... Szétnéztem a felszállók közt. Ismerősöket, földiket kerestem. Csupa idegen arc. Istenem ! De kevesen utaznak ungváriak Ungvárra ! Beszálltam egy harmadosztályú kocsiba. Két cseh kinézésű ember ült a fülke túlsó végén. Én ezen a végén foglaltam helyet. Jöttek a többi felszállók : idegenek s őslakók vegyesen. És a kocsiban mint egy titkos parancsszóra szépen kiválasztódtak : egyik végibe a magyarok, másikba "a csehek Szabad kérném ez a vonat megy Ungvárra kérdezte egy bejövő utas magyarul csak azért, hogy megtudja : magyarok vagyunk-e vagy idegenek ? ! Igen, ez a vonat, feleltük készséggel vagy hárman. Tessék helyet foglalni, van itt még üres hely. Egy tekintélyes ungvári kereskedő nyitott be. Gyermekkoromtól ös mertehi — látásból. Naponta találkoztam vele. Egymásranéztünk s to vább mentünk. Jól tudta ki vagyok én és ki ő. És íme most, mint rég nem látott személyes ismerősét, szívélyesen üdvözöl. Melegen érdeklődik : hogy vagyok, merre jártam stb. A vonat elindult. Meghitt tátsalgás indult meg. Összebujtunk magyarok: keresztények és zsidók, tekintetesek és nagyságosak vegyesen. (Itt a jobbmódu ember is ha magyar — harmadosztályban uta zik. Nem spórolásból vagy demokráciából - csak azért, mert : — harmadosztályú állampolgár. Tehát harmadikba is utazik. Helyesebb volna itt nem azt Írni ki a vasúti kocsikra : első-, másod-, harmadosztály, de: cseheknek, szlovákoknak, magyaroknak.) Érdekes és értékes jelenet ! Meghatódtam jóleső szépségétől. Anynyi áldatlan széthúzás, intő szó és ostorozó irás után, végre megtanult a magyar egymáshoz húzni, összetömöriilni. A zsidók öt világrészen keresztül megtudták fogni egymás kezét, mi kicsi országunkban sem. A cseh elnyomás kellett ahoz, hogy magyar magyarra találjon. Eszembe ötlött egy- tnásik kép, melyet oly sokszor figyeltem tneg Csonkamagyarországon, vendéglőben, kávéházban ha lehet, minden vendég külön asztalhoz ül. Husz asztalnál husz vendéget látsz meghúzódva, s ha valamelyikhez le akarsz telepedni, nagy kelletlenül fogadnak. A letiport maroknyi magyar nép még most is húzódik, idegenkedik egymástól. Helyesen állapítja meg Szabó Dezső, hogy a magyarságot darabokra törő katasztrófa határozottan termékenyebb hatással volt az elszakított részek magyarjaira, mint a csonka országra. A nagy tragédia — irja — meglökte, felszántotta őket, életre hívott bennük minden rejtett csirát. Ma, a magyarság az elszakított részek magyarjainak pszihéjéből él. A szolidaritásnak, s a belső öszszemüködésnek ez. az ösztöne többé -kevésbbé kialakul minden népnél, amelyet egyéni sorsa hasonló küzdelmekre utal. Ennek tulajdonságait találjuk meg az írekben éppen ugy, mint a poseni lengyelségben s ennek képességei csillantak fel bennünk magyarokban is a Bachkorszak és II. József kísérletei ide'jén — s egy ilyen évszázados küzdelem tapasztalatai teremtették meg ha nem is a belső szolidaritást, de legalább a külső közös bizalmatlanság ösztönszerű érzését és öntudatát bennünk a német elnyomással szemben. Testvérmód összemelegedett a kicsi társaság. Kedélyesen sugdosva beszélgettünk. (Halkan kel! itt beszélni : ínég a falnak is fülei van nak.) A cseheknél nagyhangon (folyt a szó. Leghangosabb egy vörös szakállas renegát ruszin volt. Szinte kéjelegve raccsolt csehül, kúrák otthon. Hosszú ió kedW, kaked* reggelizés előtt fél pohár Schmldthsuer-féle Igmindi keserűvíz a gyomor és helek működésének dz'os és természetes sz*rá yozója. (Sok e-etoen elegendő már néhány evőkanállal 's.) Kapható minden gvógyszertárban és jobb fü-zwQzletben. 1126-10 Az Igmándi nem tévesztendő össze másfajta keseriivizekkel.