Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-03-18 / 63. szám
4 1925. március 18. . iWwWe*'..!, , ',,-M^M. maiMWilBBnmWWtg Peüké-Siaiidlner államtitkár Nyíregyházán, az árvaház ünnepén. március 17. Saját Nyíregyháza tudósítónktól A hadiárváknak, akik a Pacsirta-utcai Erzsébet árvaházban élnek Ruszinkóné Juszt Emma igazgatónő édesanyai szeretetének fényében és melegében, nagy örömük van .Nagy gonddal és fáradsággal előkészített szép márciusi ünnepük kiválóan sikerült. Már az is óriási siker és a Hadiárvaház iránt érzett támogató szeretet ujabb erős jeíe, hogy vasárnap este 6 órakor az árvák ünnepére olyan hatalmas közönség gyűlt egybe, amilyent még nem láttunk. Zsúfolva, szorongásig megtelt a központi elemi iskola nagyterme s még egyre jöttek, jöttek a kis árvák szerető pártfogói, mintha az egész város ott akarna lenni, ahol árva kislányok ezüstös éneke csendül s az ő lelkük szépségétől csillogó tündérjáték beszél az emberek jóságáról, akik ime örömet szereznek az árváknak, a nevelői lelkek szépségéről, amelynek fényes tanújele az a szavakban ki sem fejezhető fáradság, amibe a sok kisgyermek betanítása került. Wagner Irénke nevelőnő, Gyurcsán Ferencné árvaanya végezték az előkészület éjjet napallá tevő munkáját. Es mennyi jóság, mennyi igaz ügyszeretet van abban, amit a népjóléti minisztérium példás odaadással működő vezető tisztviselője, Pettkó. Szandtner államtitkár lankadatlan érdeklődésében látunk. Milyen megható, hogy a magas méltóság viselője, országos gondok, fárasztó küzdések embere, lejön a fővárosból a kis árvák közé és ott van, ott tapsol, örvend hz árvák sikerének. Boldogan érezzük, hogy Nyíregyházára szívesen jön, hisz itt a közönségnek az árvaügy iránt impozáns módon megnyilvánuló szeretete felüdítheti, megerősítheti hitében, gondjaiban, amelyek az árva nemzet gondjai. Az árvák ünnepén, amelyet Vörösmartynak, Jókainak és a március emlékének szenteltek, megjeleni Kállay Miklósné főispán né, az árvák könyeit a legtisztább részvét selymével törlő nemes magyar aszszony, akinek állandó érdeklődése az árvák sorsa iránt valóban fénylő példaadás szomorú jelenünkben. Az ünnepélyen ott láttuk Geduly Henriknét, Harstein Sándornét,' Énekes János prépost kanonokot, lovag Konthy Gyula főorvost, Harsányi László főispáni titkárt és városunk társadalmának számos vezető egyéniségét. Az est Zsukotínszky Rudolf hatalmas színpadi készséggel előadott szavalatával kezdődött. Utána a kis Bötykös Gizellának megható irredenta dala, majd Molnár Erzsébet hadiárvának szavalata következeit. Molnár Erzsébet Vörösmarty Szép Ilonkáját beszélte el közvetlen szép előadásban, amelynek Szitha Jenőné művészi gondossággal nyújtott szines zongorakisérete adott nagyon hatásos hátteret. Még csattant erősen a taps, mikor a színpad hátsó függönye kettévált és a közönség meghatódottan gyönyörködött az eléje táruló festői elrendezésű előképben, amely Vörösmarty Szózatát jelképezte. A hatalmas költemény súlyos sorai Patkós Hona, Paulusz Zsuzsanna, Móri Mária és Simon Margit ajakán zendültek meg. Az élőkép után. amelyet sokáig tapsoltak, rövid szünet következett, amely alatt az árvák hü és önzetlen segítője, Propper Ede felépítette a színpadot. Mert most allegorikus játék következett. Március 15. a cime és ahogy a benne szereplő virágok beszélni kezdtek, a hallgatóság csodálattal érezte, miként tárul fel a mult század negyvenes éveinek históriája. A bécsi kamarilla csontkamrájá-. ból áradó hervasztó szél s szemben a nemzeti ellenállás tavaszi energiái. A lepergő párbeszédek zseiiiálisau allegorizálták a kort és példát mutattak, miként lehet politikai eszméket virágok gyermeki nyelvén játékba szőni, ugy, hogy lelkesítő, bátorító hatása legyen. A nemzeti gondolat és tegyük hozzá a minden izében nemzeti királyság gondolatának <élre nem érthető glorifikálása volt a tündérjáték, amelynek szellemes íróját, Ruszinkóné Juszt Emma igazgatónőt viharosan ünnepelte a lelkesült sokaság. A színpad valóban tündéri meseképet nyújtott. Kádár Matild szépséges Tulipán, Kanizsay Magda szellemes árvácska, Lalkó Júlia szelíd Gyöngyvirág, Molnár Sarolta kedves Nefelejts, Bötykös Gizella eleven Szekfü, Perlik Anna megható Ibolya, Kaszás Rózsi büszke Kamélia, Herpay Kató fejedelmi szépségű Azália, majd tündöklően szép Nap, Horváth Mici gráciőz Tavasz tündér volt. Rendkívül meglepte a közönséget a táncos apróságok bevonulása, kisebb-nagyobb, szebbnél-szebb hóvirágok röppentek elő és táncoltak kedvesen. Téger Kató vezette a sort, amelyben Gergelyffy Ilona, Kanizsay Erzsébet, Margittay Irén, Károlyi Litti, Farkas Vera, Nóvák Magda, Tamáska Baba, Heringh Márta és Baba, Csiky Baba, Kovács Ili, Cserta Anikó. A legkisebb táncosnő Tamáska Baba volt, aki ragyogó fekete szeme és kedves mosolya fényében táncolt olyan kecsesen, hogy nem győzték csodálni. A gyermekek előkészítése, a műsorszámok betanítása sok-sok gondját az árvaház lelkes, fáradhatatlan nevelője Wagner Irén végezte. A közönség elhalmozta a meleg üd vözlés jeleivel Ruszinkóné igazgatónőt és segítőtársait. Somogyi leső a fogházban. likolajevics nagyherceg barátja. Somogyi a szökés napján betörést követett el Nyíregyházán. Somogyi viselt dolgai, szökése óta. Városi TOozgó Márc. 18 szerda, 19 csütörtök Mettr* attraction A Ghetto gyöngye (A* ötdolláros leány) életkép Newyork külvárosából 6 felvonásban. Címszerepben VIOLA DANA. Haenkivül előadás közben Páris, London, Berlin, Bécs stb. szenzációja Csoda okkalárinm Szenzációs optikai tréfa. Csakis szemüvegen látható. Szemüveget minden néző gyen kap a pénztárnál. mPiros « Zöld Balszem Jobbseem Előadasok 7 és 9 érakor. Jön Jön Szép asszony élet halál — Magyar zenetanitást vállal elismert naturalista módszerrel Kvanduk Nádor-utca 10. Nyiregyháza, március 17. Saját tudósítónktól. Mégis elfogták Somogyi Jenőt. Most már nem fogja izgatni a fantáziákat, hogy vájjon 'merre van, mit csinál, minek adta ki magát ? A kir. törvényszéki fogház 54 számú cellájának ajtaja bezárult a fogoly után, s ezzel a találgatások is befejeződtek. Somogyi Jenő most már nem járhat-kelhet szabadon, bele kell nyugodnia a változhatatlanba. A képzelet azonban utat tör magának a.fogház rideg, komor falain is, és vissza hozza a mult kedves emlékeit. Somogyi Jenőnek lesz ideje, hogy felidézze emlékezetébe ezeket az emlékeket. Bizonyára gondolni fog vissza az orosz fogságban töltött idejére, ahol a fogolytáborból megszökve gróf Vay Tibor álnév alatt, mint attasé szerepelt, s mint ilyen élvezte Nikolajevics nagyherceg %-endég szerető barátságát. Gondolni fog a Budapesten átmulatott éjszakákra, ahol az előkelő éttermek pincérei földig hajoltak a fejedelmi borravalókat osztogató snájdig százados előtt. Gondolni fog a pesti éjjeli mulatókra, ahol a félvilági nők pillangó módjára röpködték körül az ő aranymadarukat, a pénzt két kézzel szóró Somogyi Jenőt. Gondolni fog arra az előnyös helyzetre, amibe juttatta őt a századosi, illetve utóbb az őrnagyi uniformis jogosulatlan viselete, mely uniformist viselve bizonyára nem egy uri leánynak a szivébe is belelopta magát, akik talán még most is mitsem sejtve szűzies álmukba foglalják az őket hűtlenül elhagyó udvarlójuk nevét. De bizalommal gondolhat vissza szökése idejére is (amikor a magas kőkerítésről leugor va kificamodott lábbal megy ki a sóstói erdőre, s ott bujdosik, hogy a hatóság kezére ne kerülhessen. A szökés napján. Szökése napján az erdőből bejőve egy Szarvas utcai lakásból elvisz 8000 K-t, és több régi rézpénzt, azzal Sárospatakra utazik, s az utcán játszadozó diákok között osztja szét a régi pénzeket, a diákok azonban megijednek a bőkezű adakozótól és detektivekkel elfogatják. Ez alkalommal Takács Mihály nevet használ, s két napi fogvatartás után egy őrizetlen pillanatban megszökik, s vonatra szállva Váczig meg sem áll. Somogyinak pechje va:.. Itt egy kocsigyáros lakásában akar lopást elkövetni, de tetten érik, bekísérik a pestvidéki kir. törvényszéki fogházba, s Takács Mihály néven elitéli a törvényszék 3 heti fogházra. Ezen büntetésből 1923. junius 23-án szabadul. Szabadulása után Békéscsabára megy, ahol a Kovács-Szegő gazdától 4 millió K értékű szövetet lop. Hagyományos szerencséje azonban itt is elhagyta. A detektívek az állomáson elfogják, a békésgyula törvényszéki fogházba viszik^ s az ottani törvényszék elitéli 1 évi börtönre Tak ács Mihály néven, mely büntetését 1024. junius 24-én tölti ki. Somogyi emigrál. Innen útlevél nélkül Cseh-Szlovákiába megy, s egy kassai gazdálkodótól 1800 szokolt és egy aranyóraláncot lop. Négy-öt napi ott tartózkodás után visszajön ismét Magyarországba és Szerencsen tartózkodik egy ismerősénél. Mikor a pénze fogytán van, Kecskemétre megy s egy ismeretlen sértettől a házból ellop 300.000 K-t. A legjobb fogás. A legnagyobb eredménnyel Nagy körösön operált, itt egy Kalmár Lajos nevű kereskedőtől 40 millió koronát és körülbelül 250 millió K értékű ékszert lopott. Ekkor már kissé viseletes századosi egyenruháját ujjal cserélte fel, s ismét Szerencsre utazott, ahol egy hétig mulatott a szerencsi korcsmák ban. Utoljára már hordárok és kőművesek társaságában mulatott a cifra uniformisba öltözött Somogyi Itt Sós Mihály álnevet és csendőr századosi rangot viselt. Amidőn a szerencsi csendőrség igazolásra szólította fel a duhajkodó Somogyit, kibeszélte magát, s a csendőrség karmai közüi kisikolva Miskolcira uiázott, s a »Grand Ho tel«-ben szállt meg. Somogyi mint »kém<. A szerencsi csendőrség azonban értesítette a miskolci katonai parancsnokságot odaérkezéséről, s midőn szállodai lakásán éppen civilbe akart átöltözködni, betoppant hozzá Szentgyörgyi százados és igazolásra szólította fel. Látva, hogy bajba került, bevallotta, hogy ő nem tiszt, mire előállították az ottani katonai nyomozó osztályhoz, ahol már Takács Mihály szabósegédnek mondotta magát, s azt vallotta, hogy Csehországból szökött meg mint katona. Ekkor mint kéhiet kezelték, s a miskolci katonai ügyészségre vitték, ahonnan 1924 december 18 20 körül megszökött. Somogyi nezredes'. Itt ugyanis egy katonai szabászműhelyben alkalmaztá/k, s a javitás végett reábízott egyik ezredesi egyenruhát magára véve, a fogházból egy átjáró ajtón megszökött - miként ezt vallomásában előadja. Innen Budapestre ment, majd Székesfehérvárra. Sátoraljaújhelyre, Kecskemétre, Nagykanizsára, Hódmezővásárhelyre, Pápára. Szegedre, Törökszentmiklósra, —Csornára, Nagykátára. Péczelre, Ve esésre, Isaszegre, ismét Hódmezővásárhelyre, Kisújszállásra, 1924. december hóban Nyíregyházára,— 1925. január hóban Czeglédre, — majd Szolnokra és Gödöllőre utazott s mindenünnen nagyértékii zsákmánnyal tért vissza Budapestre, ahol az ékszereket Bayer Zóbel Abrahámné órásnak és Biluska Gerő órás segédnek adta el. Különös szeretettel lopkodta az ékszereket. Csaknem minden alkalommal nagyértékíf ékszerekkel távozott a kárvallottaktól. A nyíregyházi fogházból való megszökésének tartama alatt körülbelül 3 milliárd korona értékű ékszert és pénzt lopkodott össze. Somogyi az Ékes-féle vendéglőben. Nyíregyházán való párnapos tartózkodása alatt december 15- 17-ig több izben megfordult a Kossuthutcai Ékes-féle korcsmában, ahol a mitsem sejtő korcsmáros nyugodtan kiszolgálta őt. December 18-án már a rendőrség is megfigyelte a vendéglői helyiséget, azonban Somogyi megneszelte a veszélyt s idejében kereket oldott. Elfogják Somogyit. A budapesti államrendörségnek végre is- sikerült elfogni és ártal-