Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-01-09 / 6. szám
Ji¥IR¥iDKK 1925 január ». Békés szándékaink. A diplomáciai testület tagjai újév napján megjelentek Magyarország kormányzója előtt és tolmácsolták uralkodóik és államfőik jókívánságait. Nevükben a hatalmak •diplomáciai képviselőinek deyenje Schioppa Lőrinc pápai nuncius tolmácsolta a kar üdvözletét, kifejezvén szerencsekivánatait a Kormányzó személyén keresztül az egész magyar nemzetnek, melynek erőfeszítéseit, gazÖásági 'jövőjének megalapozásáért folyta-* lott erőteljes küzdelmét és csodálattal látott fejlődését a külföld elismeréssel veszi tudomásul. Magyarország erkölcsi javaiba és anyagi megerősödésébe vetett bizalomteljes hitünk tehát kivívta a külállamok képviselőinek bámulatát is s a diplomáciai kar üdvözletéből visszatükröző eme tény az uj esztendőben is irányitója kell, hogy legyen a magyar nép haladásának és munkájának. A kormányzó válaszában a magyar jövőbe vetett rendíthetetlen hit mellé számunkra az isteni Gondviselés kegyelmét kivánta még, mint legfőbb forrását .a békés munkának, melv nemzetünknek erőt, nagyságot és biztonságot adhat a legközelebbi jövő feladatainak teljesítésére. Magyarország — mondotta a kormányzó V- ezer eszteendős kultúrájának eredményeit meg fogja őrizni mindenkor és folytatja abbeli törekvéseit, hogy e kultura legfőbb bázisát, az ország pénzügyi és gazdasági talpraállitását megvalósítsa. A Gondviselés gondoskodását Magyarország népe ki fogja érdemelni a hazájáért való önzetlen munkásságban eggyéforrott, vállvetett munkájával, az ellentéteknek a társadalom soraiból való kiküszöbölésével a nemzeti érzés termékenyítő, életerejével és szellemi képességeinek értékes zálogával. Örömét fejezte ki a Kormányzó afelett, hogy a "Nemzetek Szövetsége is méltányolta a magyar nép törekvéseit és békés munkáját s elismerésének az elmúlt év folyamán kifejezését adta erkölcsi támogatásával és segitő kezével, amellyel gazdasági életünk konszolidációja érdekében egyengette az utat. A diplomáciai kar tisztelgése nemcsak a hagyományos nemzetközi udvariasság kifejezésének tekinthető, hanem kétségtelen jele annak is, hogy immáron Magyarország rokonszenvei ébresztett a külállamok legtöbbjében. De még inkább a kormányzó ünnepélyes válasza tette ezt az aktust az egész ország számára figyelemreméltó eseménnyé, mert hz államfő szavain keresztül az egész ország és az osztatlan nemzet elhatározását vehette tudomásul a világ. Békés szándékaink, becsületes törekvéseink a nemzetek köI zösségében való együttes munkálkodás te> kintetében hozzájárulnak ahhoz a harmóniához, amely a népek lelkét kell, hogy egyeI sitse a most megkezdett uj esztendőben. A „Szeressük" Asztaltársaság szombati estélye művészi eseményszámba megy. Vendégszereplók: W. Hammersíadí János zongoraművész, Bsnkö Margit színműmésznő, Abod Imre egyházi karnagy és Sóiyom Győző színművész. Krómy Károly dr. elnöki megnyitói mond, Vertse K. Andor humoros felolvasást tari, Wálíer Géza dr. konferál. január 8 Saját tudósiNyi iegy háza, tónktól . ' Már csak egy nap választ el bennünket a Szeressük Asztaltársaság szombati estjétől, de már most megállapíthatjuk, hogy az estély művészi eseményszámba fog menni. A Szeressük Asztaltársaságnak v-z. az első nagyszabású estélye, am iy műsora után ítélve, egyszeriben az elsők közölt foglal helyet Nyíregyháza idei szezonjának naptárában. ' A vendégszereplők közül első helyen kell endi lenünk W. flUminerstádt János zongora és orgonaművészt, a debreceni Városi Zenede kiváló tanárát, aki több ízben szerepelt nagv sikerrel Nyíregyházán. Benke Margit színművésznő, Heltai színtársulatának kiváló drámai művésznője, j szavalni fog. .Vbod Imre egyházi 'karhagy ' a dombrádi református egyház messze föiI dön hire.s kántora magyar nótákat í'qg előadni, a saját maga által vezényelt pi1 gányzenekar kísérete melleit. Sólyom Győző, a debreceni Csokonai Színház ünnepelt énekes bonvivánja operaáriákat éne kel és irredenta költeményeket szaval. A vendégszereplőkön kívül Krómy Károly dr., az asztaltársaság illusztris elnöke 'megnyitó beszedet mond. Yerís? K. Andor humoros felolvasásban figurázza la az asztaltársaság karakterisztikus tagjait, WaHer Géza dr. pedig a tőle már megszokott ötletességgel fog konferálni. Egyszóval az est nagyszerű élvezetet fog nyújtani a jelenlévőknek Nemcsoda tehát, ha a szombati est iránt olyan nagy az érdeklődés, amilyent ritkán tapasztaltunk még Nyíregyházán. Belépődíj nincs, az estélyen csak a kör tagjai jelenhetnek meg az állatuk esetleg meghívott vendégekkel, felmutatott meghívóikkal. Önkéntes adományokat természetesen elfogadnak, hiszen az asztaltársaság is csak ugy folytathatja jótékonysági tevékenységét, ha pénze van hozzá. I Az asztaltársaság minden dobszó és hangzatos reklám nélkül jótékonykodik, egyszóval az igazi, nemes" jótékonyságot gyakorolja. Árva gyermekeket nevel' karácsonkor, húsvétkor ajándékokkal lepi meg Kosztot keresek a fiamnak! Irta : Palóc. II. Mint aki rosszul szellőzött szobából hirtelen ózoudus, tsizta levegőre jut, olyan mélyet, hosszút lélegzett Tenkő Bandi, amint széjjelnézett. Finomság, műveltség, lélek rajzolódott ki mindenen, ahová csak néztek. Az udvarba mélyen benyúló ház előtt oszlopos tornác húzódott végig. Repkénnyel befuttatva. Két oszlop között gótikus ivalakban volt a lomb kivágva, hogy az oda szolgáló ablakból ne vegye el a világosságot és a napsugarat. Az ivek csúcsából virág ámpolnák függtek, bennük égő piros porcsin és habosan leomló asparagus. Az udvar sötétzöld gyepében piros salviák és muskátlik mosolyognak kecses alakú ágyaikból az emberre. Amott egy csodaszép ezüstfenyőcsoport alatt pirosra festett körti bútorok kínálkoznak pihenésre. Amint a kis kapu kinyílott, egy fiatal asszony a tornácon kiöntötte kötőjéből a zöldbabot, s komolyan, de barátságosan eléjük ment. Barna hajú, meleg szemű aszszonyka volt, a fejét rendesen féloldalt tartotta, ami bizonyos kérdő kifejezést adott egész lényének. — Kosztot keresek a fiamnak, — mondta az apa bemutatkozás után. — Én meg kosztost, — mosolygott aa assszonyka. Az Apollóban — Azt hiszem, akkor egymásra találtunk, — mondta újból az apa. Erre az aszszonyka egy ici-picit elpirult, de Tenkő ezt nem vehette észre, mert egyszer csak megszólalt a fia határozott hangon: — Apukám, én itt maradok! Összenevetett a két felnőtt egyetértő jólelkű kacagással... Közben leültek, beszélgettek, az apa megkérdi mennyi a kosztpénz egy hónapra. Színleg sokalja, magában pedig elismeri, hogy háromszor annyit is adna. — Igaz, hogy csak jófizető fiukat vállalok, akik mellett hasznom van. Az igazgató ur pompásan tudja megválogatni a nekem való fiukat. — Talán ismerőse? Nagybátyám s annál több: jóakaróin. Ezt a kis házat a kosztosok szerezték nekem. — Meg a két keze munkája. —. Igaz, hogy megdolgozom érte, mert cselédet nem tartok, de néke-m Ki munka gyönyörűség. Mindig csak egész kis fiukat fogadok, mint Uraságod Bandija. Ezek paríroznak. Meg aztán nagyon szeretem a gyerekekeet. Nagyon, de nagyon! — Soha sem volt gyermeke? — Egy volt. Meghalt pici korában. Egy darabig csendben ültek. Mindegyik a maga szomorú emlékére gondolt. — Néni" kérem, hogy hívják a kutyát? Fölrezzent az asszonyka... — Plútó, fiacskám. Plútó. AAAttilUll* 'SlLlí. !, —t És hogy hívjam a nénit? Irma néninek, édes fiam, Irma néninek. — És hogy fogják hivni a többi fiukat, akik itt lesznek? — Lacinak és Pistának. — Szoktak ők az Ipolyban fürödni? — Csak, ha én is kimegyek velük. A Plútó is jöhet velünk, ugy-e Irma néni? — csevegett föltartóztathatatlanul a kis kosztos és közben megnézett minden virágot, minden tárgyat, ami csak a szemeügyébe akadt. — Sőt nélküle ki sem mennénk. A múltkor is Pistát ő húzta ki a vízből, mikor az örvény majdnem elkapta. Erről persze sokat kellett beszélnie a néninek. Egyáltalában annyira belemelegedtek a beszédbe, hogy észre sem vették az idő múlását. — Gyerünk, fiam, emelkedett fel az apa. — Jóska 4ár a Balassában, Zsófi néninek is mondtam, hogy délre otthon leszünk. Estefelé majd az igás szekéren bejössz a holmiddal együtt. — Apukám, azt hiszem, jobb lenne, ha én itt maradnék. — Micsoda, itt maradni! És miért, te gyerek? — Félek, hogy elfoglalják a helyemet. De már erre nagyot kacagott az apa, sőt a néni is, Bandika is, a Plútó is, a fü között a virágok és a falon a játszadozó napsugarak. Az Apollóban w COLIB