Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-14 / 60. szám

J^YÍBIÍIDÉK 1925. március 14. áz adóprés kifogástalan működésével nem lehet az országot talpra állítani. A pénzügyi szanálással kapcsolatban meg kell Inditani a gazdasági élet szanálását. Ajtay Józtcf dr. közigazgatási biró njiiatkozata. Nyíregyháza, március 13. Saját tudósítónktól . A külföldi kölcsön felvételével kapcsolatos szanálás, bár helyreál­lította az államháztartás egyensú­lyát s bár pénzünk külföldi ár­foiyamáhak megrögzitését is előse­giiette, gazdasági életünket tagad­hatatlanul nagy válságba sodorta. Bajban van á magyar kereskede­lem, az ipar, a mezőgazdaság és a munkanélküliek száma mindinkább növekszik. Fzeknek a súlyos problémáknak megvilágitása céljából kérdést in­téztünk Ajtay József dr. közigaz­gatási bíróhoz, jelenlegi gazdasági eletünk egyik legkiválóbb pénzügyi szakértőjéhez, aki munkatársunk előtt a következő nyilatkozatot tette: Szilárd az a meggyőződésem, hogy mindazok tévedtek, akik ;i pénzügyi kibontakozás egyedül le­hetséges módját a külföldi köl­csön felvételében látták. Ez a cso­daszernek kikiáltott orvosság gúzs­ba kötötte pénzügyi szabad ren­delkezési, jogunkat s helytelen fel­használásával csak még jobban megtermelte gazdasági életünket A réán ; diktált kibontakozási terv ridegen csak a pénzügyi szem pontokat tartotta szem előtt és a dolgoknak csak mechanikus ren­dezését tűzte ki célul, az újjáépí­tés gazdasági és organikus mód­szereit, mefy a legfontosabb, mel­lőzte. Az adóprés kifogástalan mű­ködtetésével nem lehet az orszá­got talpra állítani. Én a «spórolás» és «leépi­tés» elvét, mint állami »tevékeny­séget« perhorrescálom. A kor­mányzatnak a termelő munkában, a befektetésekben s általában a gazdasági élet fellendítésében kell előljárnia és nem az oktalan és mindent elpusztító leépítési és ta­karékossági jelszavak hangsúlyo­zásában. A pénzügyi szanálással kap­csolatban és azzal párhuzamosan meg kell inditani sürgősen a gaz­dasági élet szanálását. A gazdasági élet a szoros ösz­szefüggések világa, hol egyik vál­ság nem maradhat elszigetelten, hanem végigrezdül az egész szer­nezeten s igy a szabadsára hagyott gazdasági válságoktól a gyógyu­lást várni és remélni lehet. Ma már a középosztály, a fo­gasztók, a tőzsde, az építőipar, a hitel, a mezőgazdaság és a keres­kedelem válsága egymásra hátva és egymást fokozva egzisztenciák romjaival jelzik és jajkiálltásokkal harsogják, hogy kizárólag finánc­programmal Magyarország újjáépí­tését végrehajtani nem lehet! A kormánynak a gazdasági érdekeltségek meghallgatásával sür­gősen el kell készítenie ázt a gaz­dáság pénzügyi programinját, il­letőleg tervezetét, melyet a nép­szövetséggel is el kell fogadtatnia. Nincs semmi kétségem " abban, hogy a népszövetség kellő felvi­lágosítás után egy ilyen gazdá­ság-pérízügyi programmot ma­gáévá tett volna s ezzel sok min­dent elkerülhettünk volna. Mikecz István alispán tájékoztatja a közigaz­gatási bizottságot a Szabolcsvármegyéhen tör­tént kivándorlási csalásokról. A budapesti államrendőrségen szerzett hamis útlevelekkel vitték ki a szabolcsiakat Kuba-szigetére. A közigazgatási bizottság ülése. Nyíregyháza, március 13. Saját tudósítónktól. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága csütörtökön délelőtt 9 órakor tartotta rendes havi ülését, amelyen Mikecz István alispán je­lentést tett a vármegye közigaz­gatásának mult havi állapotáról. A jelentés, amely foglalkozik a vármegyénkben leleplezett nagy ki­vándorlási visszaélésekről is, a kö­vetkező: Közigazgatásunk mult havi hely­zetéről a következőket jelentem: törvényhatósági bizottságunk a mult év december hó 23-án tar­tott rendkívüli közgyűlésünk óta összegyűlt ügyek elintézése végett folyó hó 10-én rendkívüli közgyű­lést tartott, amelyen több nagy fontosságú, az összes törvényha­tóságokat érintő kérdésben való ál­lásfoglalás mellett a törvényható­sági bizottság hatáskörébe tarto­zó összes ügyek elintézést nyertek. Kivándorlásra való csábítás Szabolcsban. Tájékoztatni kívánom a tek. köz­igazgatási bizottságot arról a ki­terjedt, kivándorlásra való csíbi­tás által elkövetett bűncselekmény­ről, amely Budapestről indult ki, s amelynek szálai az ország majd­nem minden vidékre, közöttük vármegyénkre is kiterjedtek. A nyíregyházi m. kir. államrendőr­ség a máriapócsi m. kir. csendőr­őrsparancsnokság által szolgálta­tott első adatok alapján széleskö­rű, Budapestre is kiterjedő nyo­mozást, majd a nyíregyházi kir. törvényszék vizsgálobírája a nyír­bátori járási főszolgabíró hatasos támogatásával vizsgálatot folyta­tott ez ügyben, amelynek folyamán megállapítást nyert,' hogy várme­gyénk területéről igen sok. az ügy­nökök csábításainak felült, több­nyire földmives munkás vándorolt m ZIGOTO RAJBAN Vígjáték világattrakció 7 felvonásban, Főszerepben ZtuŰTO. fNI Péntek, szombat, yasama p m Diadalban. ki az elmúlt év augusztus hava óta Franciaországon át Kuba szigetére, < ahol elenyésző csekély kivétellel va­lamennyien a kedvezőtlen éghajlati viszonyok s munkanélküliség, el­képzelhetetlen szenvedések, éhín­ség és a legrettenetesebb nyomor áldozataivá váltak. A súlyos viszontagságok után hazatért néhány egyéntől szerzett adatok alapján a nyomozó hatósá­gok kiderítették, hogy az elcsábí­tott embereket a lelketlen ügynö­kök, — akik közül többen már a nyíregyház ikir. törvényszék fog­házában várják a megérdemelt megtorlást — a budapesti m. kir. áliamrendőrségnél hamis utoii szerzett útlevelekkel szállították ki Franciaországba s onnan KuBa szi­getére, ahol aztán őket teljesen ma­gtikra hagyták. A nyíregyházi m. kir. államrend­őrség megkeresésére a nyomozás első stádiumában sürgős utasítást adtam az összes járási főszolga­bíróknak, hogy ez ügyben a leg­messzebbmenő támogatást nyújt­sák a nyomozó ha'tóságoknak s minden rendelkezésükre álló vagy tudomásukra jutó adatot bocsássa­nak azok rendelkezésére. Kórházaink súlyos helyzete. Mult havi jelentésemben mái­részletesen beszámoltam közkór­házaink tarthatatlan állapotáról, amelv azóta sem változott; igi ugyan, hogy személyes közbejárá­somra a nyíregyházi Erzsébet-kór­ház részére 120, a kisvárdai kór­ház részére pedig 80 millió koro­na ujbol kiutaltatott, de ezen ösz­szegék csak a legsürgősebb tarto­zások részbeni fedezésére, nem pe­dig a kórliázak súlyos helyzeté­nek orvoslására voltak elegendők. A törvényhatósági bizottságnak március hó 10-én tartott rendkí­vüli közgyűlésében részletesen fel­tártam a kórházak eme állapotát, amelyről a törvényhatóság meg­döbbenéssel vett tudomást és fel­iratot intézett a népjóléti minisz­ter úrhoz, amelyben kérte a kórhá­zak feletti szabad rendelkezés és az ápolási dijak megállapítási ja­gának a törvényhatóság részére visszaadását, hogy igy saját erejé­ből gondoskodhassék a kórházak fenntartásáról. Kérte egyszersmind, hogy a kórházak fenntartására, a tényleges szükségletnek megfelelő, havi átalányt utaljon ki, engem pedig felhatalmazott, hogy elkerül­hetetlen szükség esetén a kórházi választmány hozzájárulásával a kórházak üzemét átmenetileg meg­szüntethessem. E legvégső eszközre való hivat­kozással talán sikerülni fog a tart­hatatlan helyzet megszüntetését elö­- segítő kormányintézkedést kiesz­közölni. A vármegye 205 főiskolai ta­nulót segélyez. A főiskolai segélyező bizottság folyó évi január hó .5-én tartott .ülésében 188 főiskolai hallgató és középiskolai tanulót talált segé­lyezésre érdemesnek. A későbben beérkező kérvények elbírálására pe­dig engem hatalmazott fel azzal, hogy ha a kérelmező a tanulmá­nyi követelményeknek megfelel, se­gélyét áz első félévi keretekben to­vábbra is folyósíthassam. Ezen fel­hatalmazás alapján utólag még 18 hallgatót vettem fel a segélyezettek (közé s igy számuk ma 206. A segélyezettek tanulmányi hely szerinti megoszlása a következő: Budapesten segélyeztetik 99, Deb­recenben 79, Pécsett 4, Miskolcon 3, Sopronban 3, Egerben közigaz­gatási tanfolyamon 7, Szombathe­lyen 4, középiskolás 7. " A havi segélyekre 84,735.000 korona szükséges, mely összegbe azonban nincs beszámítva a deb­receni kollégiumban 26 tanuló után negyedévenként fizetendő 28 millió 818.000 korona ellátási dij. Szesztay Zoltán és sasi Szabó László kitüntetése. Bejelentem a tek. közigazgatási bizottságnak, hogy a kormányzó ur őfőméltósága bizottságunk két tagját, dr. Szesztay Zoltán várme­gyei tiszti főügyészt és dr. sasi Szabó László ügyvéd, tb, vm. tiszti főügyészt a kormányfőtanácsosi cimmel kitüntetni méltóztatott s ezzel a közügyek önzetlen és ered­ményes szolgálatában szerzett igaz érdemeket részesített méltó elisme­résben. Személyi változások. Vármegyénk erdészeti ügyeinek vezetésében változás állott be az 1923: XVIII. tc. fokozatos végre­hajtásával, amennyiben a földmi­vélésügyi miniszter ur a nyíregy­házi m. kir. erdőfelügyelőségét megszüntetvén, annak hatáskörét a debreceni erdöigazgatóságra ru­házta át s MátusevicTi Péter fő­erdőtanácsost, a 'megszüntetett fel­ügyelőség vezetőjét Kecskemétre helyezvén át, a debreceni erdő­igazgatóság vezetésével Földváry Miksa főerdotanácsost bizta meg. A főispán ur őméltósága Pöp­pel Sándor a tiszai járásba, és dr. Bedeő Lajos a kisvárdai járásba beosztott szolgabirókat a közszol­gálat érdekében tett előterjeszté­semre kölcsönösen áthelyezte. Uj gyógyszertár a vármegyé­ben. Végül bejelentem, hogy a m. kir. népjóléti és munkaügyi mi­niszter ur a törvényhatósági bi­zottságnak a mult év október hó 14-én tartott közgyűléséből tett felterjesztéáére 9608 -1925. I. b. Szánni rendeletével Nyiradöny köz­ségben önálló gyógyszertár felál­lítását engedélyezte s a személyes üzleti jogosítvány pálvázat utján való betöltésének jogát a tek. köz­igazgatási bizottságra ruházta. A rendelet alapján a pályázat kiírása iránt intézkedni fogok. Az alispáni jelentés után a tiszti jelentések következtek, amelyek­nek adataira még visszatérünk. '•m Hirdessen ha házat, főidet, birtokot venni vagy eladni akar, ha foglalkozást vagy alkalmazot­tat keres és min­denféle üzleti ügyeket h JÍIBWDÉKBEN". J U M O a legelegánsabb áj leg­tartalmasabb tavaszi fs nyári di v at a lbu m második kiadása kapható az Ujságboltban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom