Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-12 / 58. szám

192S. március 12. V- ^fcCt^MBa^^Cir^.- I HW.WM ^ I MS UM Városi Mozgó (Mindennap rádiókoncert.) A borzalmak vonata. (Beszélő sugarak.) Egy mesterdetektiv rejtelmes ka­landja 7 fejezetben. « Előadják: szerdán és csütörtökön <t Városi Színház-Mozgóban 7 és 9 érakor. Tegnap már részletesen megem­lékeztünk erről a pompás filmről, amely az amerikai fogalmakat is meghaladó rejtelmes és kalandos történet. A főszerepet Marié Pré­vosi és Ray Griffith játszák, s ez a körülmény is már előre biztosít­ja a darab sikerét. * A Városi Szinház-Mozgó legkö­zelebbi műsora a legszenzációsabb fjhneseménveket tartalmazza. A kö­zönség érdeklődése is mind élén­kebbé válik a Városi Mozgó iránt. Ugy kezdenek hozzámelegedni ehez az intim helyiséghez, amely emel­lett kényelmes, tágas, levegős. A hirtelen zordra fordult idő sem okozhat gondot, mert a nagysze­rűen működő légfütési berendezés kellemes otthonná varázsolja a Vá­. rosi Mozgó helyiségét. * Pénteken, szombaton és vasárnap a Hat nap', cimü 9 felvonásos re­gény kerül vászonra, amelyet Eli­nor Gjyn irt. A darabról, amely­nek főszerepeit Corinne Griffith éi Frank Mayo játszák, holnapi szá­munkban részletesen megetnlék­szünk. Diadal Mozgó. Jaj, ezek a gyerekek! Burleszk vígjáték 5 felvonásban, és Dynti, az árvák apja. Három kis árva kölyök. Falusi ko­média 6 felvonásban. Főszerepben : A szeplős Dynti. » Előadják : szerdán és csütörtö­kön 5, 7 és 9 órakor a Diadal­Mozgóban. A ma esti műsor, amelyről egyébként tegnapi szántunkban részletesen megemlékeztünk, olyan mint egy kedves kabaré-előadás. Van benne burleszk, amely az ol­dalnyilalásig megnevetteti á közön­séget, s van benne falusi életkép, amely a nevetés és sirás csillogó könnyeiből van összerakva. Egy­szóval aki végignézi a ma esti és holnapi műsort, az egy kellemes kabaréest impressziójával távozha­tik a Diadal-Mozgóból. * A péntek, szombat, vasárnapi műsor tisztán a humor jegyében indul meg, amennyiben a Zigotó bajban cimü 7 felvonásos vígjá­ték világattrakciót mutatják be. Amit csak lehet produkálni ebben a műfajban, azt Zigoto mind meg­cselekszi és 7 felvonáson keresztül tartja felkorbácsolva az emberek nevető idegeit. Annyi bizonyos, hogy humor szempontjából a pén­tek—vasárnapi műsora a Diadal­nak győzhetetlenül veri az e heti filmmüsorokat. A viszontlátásra Zigotó-nál, akinek bajbajutásáról holnapi számunkban bőven meg­emlékszünk. — A/. UHU, a nagyszerű Ull­steín folyóirat friss száma megje­lent, ára 22000 korona. Kapható HZ Ujságboltban. JSÍYÍÍÖÍIDÉK 1 Szabolcs? ^rmegyei Gazdasági Egyesür 1 hivatalos közleményei. Burgonyatermelési tanfolyam Nyíregyházán. A Mezőgazdasági Kamarával és anyagi támogatásával a legfonto­sabb burgonyatermelési szakisme­retek terjesztése érdekéből 1 hetes tanfolyamot rendezünk Nyíregyhá­zán a törvényszék emeleti helyisé­gében. Szakelőadók lesznek ilau­ser János és Dr. Gulyás Antal gaz­dasági akadémiai tanárok. Az elő­adások folyó hó 23-tól 28-áig (vá­sárnap kivételével) minden nap délután 4 órától 6 óráig tartanak. — Részvételi dij személyenként 30.000 korona. Indokolt esetben ezen dij lefizetésétől is eltekintünk. Felhívjuk az érdeklődőket, hogy a tanfolyamon való részvételüket mielőbb jelentsék be egyesületünk titkári hivatalában (Nagytakarék­palota.) Kedvezményes féláru utazási iga­zolványokat a március 21—23-án megtartandó budapesti tenyész- és haszonállatvásárra megszerzi egye­sületünk. Akik ilyen igazolványokat igényelnek, forduljanak egyesüle­i tünk titkári hivataláliQz. Az igazol­ványokért személyenként 8000 ko rona és a postaköltség fizetendő. • Tanulmányi kirándulást • rende­zünk f. hó 18-án (szerdán) Nap­korra. A kirándulás célja, hogy a műit évben jég által elvert cca 1200 hold szőlő feljavítása érdekében fo­ganatosítandó munkálatokat m.eg beszéljük és természetben bemutat va megismerjük. A kirándulást ve­zeti Ve licit István a debreceni gaz­dasági akadémia ny. kertészeti fő­felügyelője. Indulás 18-án reggei 7 óra 15 perckor Nyiregyháza vasúti állomásról. Minden gazda társat szívesen látunk! Traktorok bemutatása Nyireg} házán. Folyó hó 28-án 3 trakto.r szántott Nyíregyházán a régi vá sártéren. Mind a három amerikai gyártmány, vagyis a legjobb már­ka: a Decring és Mc. Cormile, úgyszintén a Fordson. Előbbi ket­tő 3 vasú, utóbbi két vasit ekével dolgozott. A cél az volt, hogy meg­ismerjük e három szerkezetet közös munkában t i ennek alapján véle­ményt alkothassunk magunknak arról, hogy viszonyaink között me­lyik a megfelelőbb. A bemutatót tulajdonképpen agilis gépnagyke­reskedőnk, Lichtmann-Lukács Vil­mos (Nyíregyháza) kezdeményezte, aki már előbb is több ízben bemu­tatta 20 lóerős Deering petróleum traktorját szántás közben és maga által konstnnlt igen célszerű Sack-féle ekéjével igazán szép és kiadós szántásokat végzett. Végle­ges véleményt azonban ezen eké­ről nem mondhatunk, mivel kötöt­tebb talajon még nem láttuk szán­tani és maga is még változtatni akar szerkezetén. Ami az ő Deerink traktorát és a Dénes etéti Társaság (Budapest) által bemutatott Mc. Cormik traktort illeti, különbség közöttük nincsen, mivel azök egy és ugyanazon gyártmány és csak eladási árukban és a cégek garan­cia adásában van különbség. A Mc Cormik traktor Cormik-ekével szántott, melyfiek munkáját kötöt­tebb talajon rövid időn belül f*r juk látni Komoron, elnökünk bir­tokán. A nyíregyházi lazább tala­jon nem bírta a versenyt Lukács Vilmos ekéjével, azonban kötöttebb talajon esetleg más lesz az eree mény. Megjegyezzük, hogy á Mc Cormik traktornak is van Sack-féle ekéje, melyet még nem volt mó­dunkban megismerni. Jelenleg te­hát végleges véleményt nem nyil­váníthatunk e két traktor ekéiről. A kedvezőtlen időjárás miatt a traktorok versenye és petroleumfo­gyasztásuk ellenőrzése is elma­radt, rriélyet más alkalommal óhaj­tunk végeztetni, hogy jelen nem levő gazdatársainkat megbízható módon informálhassuk. A Fordson traktor 2 vasú eké­vel igen fürgén és könnyen szán tótt, általános tetszést keltett köny­nyti munkájával, azonban vélemé­nyünk szerint nagy erő kifejtésére állította be gépjét, ami viszont na­gyobb petroleuinfogyasztással jár. A gyorsaság és könnyűsége elő­nyös laza talajon, azonban munka­teljesítménye nem több, mint az előbbi traktoroké, mert hiszen más­félszer annyi utat kell megtegyen, 2 vasú ekéjével, mint a 3 vasú Deering és Mc Cormik. Pet­roleum fogyasztása pedig nagyobb. Nagyobb birtokon, ahol nehe­zebb és huzamosabb munkát lehető [olcsón kell teljesíteni, a másik két traktor, mig kisebb és laza talajú birtokon már áránál fogva is élő­nyösebb lehet a Fordson. A másik két traktor szerkezete kopás ese­tén azonban könnyebben kicserél­hető. Ezen tényt a Fordson képvi­selője, Molnár Béla is el kell is­merje, aki ázonban arra hivatkozik, hogy a szerkezet anyaga garantálja ájínak tartósságát. Vármegyénkben állítása szerint mintegy 25 "Fordson traktor van üzemben, melyek kö­zött többet magunk is Ismerünk, azonban tartósságáról végleges vé­leményt csak a birtokosaiktól be­szerzendő ínformációk után fogunk tudni mondani. Korai tehát a »Nyirvidék« már­cius 4-iki számábán megjelent bi­frálat a traktorok munkájáról, mely közleményre ki kell jelentenünk, hogy nem tőlünk származik. Papp Géza. e. titkár. Világszenzáció! Szombattól az Apollóban. Közgyűlésünkről. Az egyesü­let 1924. évi működése. Február 28-án tartotta meg' egyesületünk igazgató-választmányi ülését és rendes közgyűlését. Sza­lánczy Bertalan m. kir. gazdasági főtanácsos, egyesületi elnök elnök­lete alatt. A gyűlésen jelen vol­tak dr. Jármy Menyhért alelnök, dr. Rácz Lajos, a mezőgazdasági kamara igazgatója, a választmányi tagok nagy része és több egyesületi tag. Elnök nagyhatású beszéddel nyitja meg a gyűlést és bejelenti, hogy egyesületünk Szikszay Sán­dor elhunyt egyesületi titkár temet­kezési költségeire 2,000.000 koro­nát, úgyszintén a január hónap­ban Nyíregyházán rendezett ba­romi ikiállitás rendező-bizottságá­nak jutalomdijakra 750.000 koro­nát adományozott. Balogh Gyula [ á számvizsgáló-bizottság elnöke bemutatja az egyesület" 1924. évi .zárószámadásait, melyek szerint az egyesület tiszta vagyona 73 millió 239.911 korona, úgyszintén bemu­tatja az egyesület kereskedelmi iro­dája zárószámadásait is, amely a megfelelőleirások után 15,310.800 korona nyereséget mutat, melyből az egyesület jutaléka cca 9 millió korona. Jelenti, hogy a kereske­delmi iroda azért nem tudott na­gyobb eredményt felmutatni, mert a gazdaközönség alig vette igény­be szolgálatait. Dr. Rácz Lajos ka­marai igazgató bejelenti, hogy a burgonya ankéton elhangzott' kí­vánságnak megfelelően a kormár utján a burgonya kedvezménye­sebb díjtételű vasúti szállítását ki­eszközölte és a szükséghez képest később még további kedvezmény helyeztetett kilátásba. Azonkívül ki­látásban van a burgonyának kül­föld részéről való nagyobb tö­megben való átvétele," miért is szükségesnek tartja, hogy a me­gyében elhelyezésre váró burgo­nyakészletek sürgősen összeirassa­nák. Titkár felolvassa az egyesület 1924. évi működéséről irt jelen­tést. Az egyesületnek ez a hatvan­ötödik évi 'jelentése. Az egyesület nagy múltra tekinthet vissza, so­kat és eredményesen munkálko­dott, azonban a világháború for­gataga és az azt követő rendkí­vüli értékdevalváció az egyesület vagyonát is a semmivel egyenlő­vé tette, ehhez járult még egyesü­leti titkár hosszas betegeskedése, maid annak elhunyta után beál­lott tifkárváltozás, amelyek miatt az egyesületi működés csak sze­rény keretek között mozoghatott. Az egyesületnek vagyona nem lé­vén, kereskedelmi iroda felállítá­sával óhajtott súlyos anyagi hely­zetén segíteni, mélyet Fíoffer Ber talan kereskedelmi igazgató szak­avatott vezetésére bizott és igy majdnem egy évig összes admi­nisztrációs kiadásait sikerült az iroda jövedelméből fedezni. Eb­ben az időben 1500—10.000 kf rona közötti tagdíj volt az egye­sületi tagoknak előírva, azonban még ezen csekély összegeket se fi­zette a tagok háromnegyed része. E válságos helyzetben a tagdija­kat a tagok birtoka nagyságához mérten rozs alapon állapította meg az egyesület, melyet a tagok egy­harmad része elfogadván, anyagi helyzetében javulás állott be majd a centáriális kiállításon ren­dezett lóversenyből mintegy 15 millió korona nyereségre tévén szert, időszerűnek látta az egyesü­let, hogy Papp Géza okleveles gazda személyében állandó tű­kárt alkalmazzon, aki állandóan az egyesületi ügyekkel foglalkozik és így- remélhető, hogy az egyesület közérdekű tevékenysége nagyobb­mértékben fokozódni fog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom