Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-03-11 / 57. szám
ÜYIRIRIDÉK Nyíregyháza, március 10. Saját tudósítónktól. Már említettük egy ízben, hogy özv. Podobák Józsefné meggyilkolásának ügyében a rendőri nyomozás során szükségessé vált a Serház-utcai nyitott kut medrének átvizsgálása, mert valószínű volt a föltevés, hogy a menekülő gyilkos, vagy gyilkosok, a bűncselekmény elkövetésénél használt eszközt a kútba való bedobással igyekeztek eltüntetni. Ebben az ügyben szombaton délelőtt rendőri helyszíni szemlét tartottak és hozzáértő szakemberekkel alaposan átvizsgáltatták a kut medrét. A kutatás azonban semmi eredménnyel nem járt, mert olyan tárgyat nem találtak, amelynek valami köze lett volna a gyilkossághoz. A rendőrség részéről.a gyilkossággal kapcsolatban a következők közlésére kértek bennünket: Bár a rendőrség bűnügyi osztálya a nyomozás első percétől kezdve tisztában volt azzal, hogy az özv. Podobák Józsefné házában lakó Kovics János 12. honvéd gyalogezredben egészségügyi törzsőrmesternek semmi köze sincs a gyilkossághoz, mégis szükségesnek látszik ezt a kérdést a nyilvánosság előtt tisztázni, miután felelőtlen egyének könnyelmű híresztelése a Kovics János nevét is beszennyezte az alaptalan gyanúsítással. A rendőrség kötelességszerűen minden irányba kiterjesztette a nyomozás szálait, s így megállapította azt, hogy Kovics készítette Beethoven hatodik szimfóniája. A filharmonikusok 16-iki hangversenyének befejező száma. Ha azt kérdezzük, melyik Beethovennek a legszebb szimfóniája, nem találunk más választ, minthogy mindegyik a legszebb. A Pastorale is ezek közül való. Ezen hangulatokkal teli, fenséges zenei költemény, amely a beethoveni formák klasszicizmusa mellett is valóságos programm-szimfónia. Az első tétel »Megérkezés a szabadba«, »Derüs érzelmek ébredése«. Erdőzsongás, virágillat árad felénk ebtől a zenéből, amely egyre szebbnél szebb ujabb tajakat varázsol elénk. Az a Beethoven szólal meg itt, aki Malfatty Teréziának irta: »Gyermek módjára örülök annak, özv. Podobáknénak azt a szerződést, amely szerint 16 millió korona vételárnak kellett volna az öregasszony kezeihez befolynia, ezzel szemben a szerződés szerint is csak 2 millió korona előleget kapott Podobákné, mig a többivel adós maradt a vevő. Lélektanilag tehát megokolt, hogy az, akinek erről tudomása van, ha már gyilkolni akar, előbb megvárja a 14 millió koronát is és csak azután gyilkol. Azt is megállapította a rendőrség, hogy Kovics János nevére nem Íratott semmit Podobákné. Ha tehát még igaz volna is az a szóbeszéd, hogy Kovics Jánosnak ingatlant akar ajándékozni Podobákné, akinek Magyarországon senkije sincs, akkor Kovics bizonyára be is várta volna, amig a telekkönyvi átírás megtörténik. Hogy azonban Kovics Jánosnak tiszta a lelkiismerete, bizonyítja, hogy önmaga kérte, nagyon helyesen, maga ellen a nyomozás lefolytatását és a házkutatás megtartását. A rendőrség a legnagyobb alapossággal kutatta át Kovics lakását és hallgatta ki az egész háznépet, természetesen az előre is látott eredmény nélkül. Kovics János törzsőrmester neve igy ártatlanul került ki abból a pletykahadjáratból, amelyet aSerliáz-utcában és környékén lakó vénasszonyok és fecsegő férfiak indi tottak suttyomban ellene. Kovics János becsületes neve tehát továbbra is tisztán áll mindenki előtt, mint ahogyan azelőtt. hogy megint falura mehetek. Milyen boldog vagyok, hogy újra bokrok, erdők, virágok, füvek, sziklák között bolyonghatok. Senki se szeretheti ugy 'a falut, mint én — hiszen az erdők, a fák, a sziklák azt visszhangozzák, amit az ember akar«. A második tétel cime: »A pataknáU Az egész tételen át majdnem szünet nélkül halljuk a patak vizének csobogását. A harmadik tétel két részből áll. A Scherzo helyén egy bájos darab áll, amely a falusi nép ártatlan mulatozását festi. Hirtelen vihar támad. Meszsziről hangzik a mennydörgés, de mindközelebb jön, majd óriási erővel tör ki a zivatar. Zug, dörög az ég, csapkod a villám, amelyet megdöbbentő hangfestéssel érzékit meg Beethoven csodálatos zenekara. De amilyen gyorsan jött, távozik is a vihar: az ég ismét kiderül és szent békesség honol a földön. A negyedik tételben az egyszerű pásztor primitív sípja dicséri az Egek Urát, áhítatos, gyengéd fohásszal. »HálateIt érzései; a vihar után«, mondja Beethoven programmja és ez az egyszerű megjelölés többet mond minden magyarázatnál. A Pastorale szimfónia már a süket Beethoven müve es tudva ezt, önkénytelenül eszébe jutnak az embernek a heiligenstadti végrendelet megható sorai: »...Milyen megalázó volt, mikor ott állt mellettem valaki és hallotta a távoli fuvolaszót, én pedig nem hallottam semmit.« E fájdalmas panasszal kapcsolatban Romáin Rolland a következőket írja: ismeretes, hogy a Pastorale szimfónia 2-ik tételének végén a zenekarban megszólal a csalogány, a kakuk és fürj éneke; de egyébként is mondhatjuk, hogy a szimfóniák teljesen átszövik a természet hangjait. Az esztétikusok sokat vitatkoztak arról a kérdésről, vájjon helyesek-e vagy sem az utánzó zenének efajta kísérletei, senki sem gondolt arra, hogy Beethoven nem utánzott semmit, mert hiszen nem is hallott semmit, ujjá teremtett a lelkében egy világot, amely az ő számára meghalt. Ez teszi annyira meghatóvá a madarak megszólaltatását. Hogy megint hallhassa e hangokat, csak egy módja volt rá, ben.sejében énekeltette a madarakat*. 1925 március 11. Ma este lesz a Vertse Márta hangversenye. Nyíregyháza, március 10. Sa ;, ;t tudósítónktól. A Vertse Márta zongoraművésznő hangversenye ma este 9 órakor lesz a »Korona« nagytermében. A hangverseny műsorát a közönség tájékoztatására újból itt közöljük: 1. Bach J. S.: Toccata és Fuga D-moll. 2. Beethoven L.: Sonata op. 78. Fisz-dur Adagio cantabile — Allegro ma non troppo — Allegro vi~ vace — Vivo). Szünet. 3. Sjögren E. : Eroticon. 1. Allegro — Adante— Presto. II. Allegretto. III. Vivace. IV. Adantino. (Magyarországon előszöri 4. Rubinstein A.: Románc, op. 44. (Die Nacht.) 5. Dohnányi E.: Capriccio, op. 2. H-moll. Eredménytelen volt a Serház-utcai kút megvizsgálása. Kovics János törzsőrmester lakásán, saját kérelmére, házkutatást tartottak. A rendőrség igazoló nyilatkozatot adott ki Kovicsról. Reinitznak a többszörös rablógyilkosnak cinkostársát Nyiregyházáról Miskolcra szállították. Reimannt Nyíregyházán hat heti fogházra Ítélték ós büntetésének kitöltése után elszállították. Nyíregyháza, március 10. Saját tudósítónktól. Reimann Miklóst, akinek elfogatásáról annakidején részletesen beszámolt a Nyirvidék, a hajdúböszörményi államrendőrség tartóztatta le és kisérte a nyíregyházi kir. ügyészségre, ahol csempészésben való részesség miatt nyomozólevelet bocsátott).K ki ellene. Reimann elfogatása után megérkezett Nyíregyházára a miskolci államrendőrség megkeresése, amelyben kéri a kir. ügyészséget, hogy Reimannt ügyének letárgyalása és büntetésének kitöltése után szállítsa át Miskolcra, ahol a Reinitzféle gyilkosságban való részesség gyanúja miatt fogják kihallgatni. Reimannnak a csempészésben való résztvétele nem lehetett valami súlyos bűncselekmény, mert emiatt Nyíregyházán mindössze hat heti fogházat kapott, amit le is irit, illetve, amelyet a letartóztatása óta lefolyt fogsági idő beszámításával kitöltöttnek vettek. Igy sor került a súlyos bűnrészességgel gyanúsított Reimann Miklós elszállítására. Reimannt a nyíregyházi kir. ügyészség fogházőrei kisérték át Miskolcra, ahol a kir. államrendőrség vette át, hogy kiderítse, miféle viszonyban volt a tömeggyilkossal. Reimann Miklós a nyomozás eddigi adatai szerint esztendőkön keresztül üzlettársa volt Reinitz Jakabnak, akivel Sátoraljaújhelyen ismerkedett meg közel tiz évvel ezelőtt. Ettől az időponttól kezdve állandó kísérője volt Reinitz Jakabnak. Társa volt a szatmári szappangyárban és együtt csempészték a valutát esztendőkön keresztül. Reimannak különösen nagy szerepe volt Reinitz csalásaiban, ö hajtotta fel az üzletfeleket, akiket azután a legraffináltabb módon fosztottak ki. A gyilkosságokban való bünrészességét, illetve azt, hogy föltétlenül tudomással birt a gyilkosságokról, az eddigi nyomozás kétségbevonhatatlanul megállapította. Az Ungvár közelében meggyilkolt Nusbacher Károly kassai kereskedőt egy prágai szállodában Reimann Miklós mutatta be Reinitz Jakabnak, ő hozta össze vele Grossz Hermannt, aki Kolozsvár környékén tünt el s ugyancsak tudomással kellett bírnia a recegepiskolti gyilkosságról is. Rozmaring Jenő meggyilkolásának időpontjában ugyanis Reimann a község környékén tartózkodott és Reinit/ vallomása szerint, fiát Debrecenbe vitte át. Az eddig inyomozás szerint különösen súlyosan terhelő adat Reimann ellen az, hogy Klein Ignác néven megjelent Nusbacher lakásán és a meggyilkolt feleségének olyan értelmű üzenetet adott ál Nusbachertől, hogy férje Amerikába utazott. Ezekből bizonyosra vehető, hogy Reimann részes volt Reinitz bűncselekményeiben és elősegítette azok elkövetését. A péntek: kihallgatás során a rendőrség egyelőre csak Reimann előéletét igyekezett tisztázni. Reimann 27 éves, órásmesterséget tanult, de mesterségét évek óta nem folytatja. Különböző üzleteket bonyolított le, a legtöbbet Reinitz Jakabbal együttesen. Állandó lakás pal évek óta nem bír, legtöbbször Hajdúböszörményből indult csempész-utra, most is, amikor elfogták. Előéletére vonatkozó kérdésekre elmondotta, hogy csalásért és szokolhamisitásért több izben büntet-e volt. Ugyancsak 30 napi elzárásra ítélte a budapesti főkapitányság hamis ríév használatáért; Reimann ugyanis 1920. nyarán Budapesten Klein Ignác néven szerepelt és ugyanezt a nevet használta akkor (Js, amikor a meggyilkolt Nusbacher feleségénél járt. Reimann ezenkívül egy 30 ezer szokolos csalással is gyanúsítják. Reimann Lázár nevére ugyanis a Teitel-bank bankházában Kassán fölvett 30 ezer szokolt és megszökött. Reimann elfogatásáról Buchalla Sándor dr. miskolci rendőrfőkapitány már értesítette a kassai rendőrséget és egyidejűleg közölte, hogy a nyomozás érdekében célra vezetőnek találná, ha Reimann Miklóst Hidasnémetiben szembesítenék Reinitz Jakabbal. Vertse Márta zongoraművésznő hangversenye ma este a Koronában fél 9 órakor. CSATA mindent legyőz! -m
