Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-07 / 54. szám

jSíYüonDÉK 1925. mlrcitis 7. A nyíregyházi kereskedők és iparosok csatlakoztak a debreceni gyűlésen a szövetkezetek és hatósági üzemek ellen hozott határozatához. Március 22-én országos tiltakozó gyűlés lesz. Nyíregyháza, március 6. Saját ta dósitónktól . Debrecenből jelentik: A debreceni kereskedelmi és ipari érdekképviseletek szövetségének felhívása folytán a kereskedők és iparosok szerda délután 4 órakor népes gyűlést tartottak a Kereskedő Társulat dísztermében. — A gyűlésen meghallgatták az érdekképviseleti szövetség eddigi munkájának eredményéről szóló bejelentéseket és elhatározták, hogy március 22-én tartják meg Budapes tén azt az országos naggyülest, • amelynek keretében tiltakozni fognak a szövetkezetek és hatósági üzemek túltengése ellen. A szerda délutáni gyűlést dr. Szabó Mihály, az érdekképviseleti szövetség alelnöke nyitotta meg. — Miután üdvözölte a nagy- számban megjelent kereskedőket és iparosokat Nagy józsef, a szövetség ügyvezető igazgatója beszámolt a szövetség eddigi működéséről. — A március 4-iki nagygyűlés határozatához az ország minden részéből bejelentették csatlakozásukat a kereskedelmi és ipari érdekképviseletek. összeköttetésbe léptek az OMKE vezetőségével és megállapodtak abban, hogy az országos nagygyűlést az OMKE jubileumával egyidőben, március 22-én délután 3 órakor tartják meg a budapesti kereskedelmi és iparkamara dísztermében és a nagygyűlés határozatát másnap, 23-án d. e. adják át Bethlen miniszterelnöknek. A nagygyűlés egyhangúlag tudomásul vette a budapesti országos gyűlés idejére vonatkozó bejelentést. Balkányi Kálmán a szövetkezetek tultengéséről Balkányi Kálmán dr., az OMKE igazgatója emelkedett ezután szólásra. Az OMKE nevében mindenben hozzájárul a gyűlés határozatához, mert szükséges, hogy a kereskedők és iparosok együttesen tiltakozzanak ,a szövetkezetek túltengése ellen. A szövetkezetek tultengésének, a részükre kiutalt állami támogatásnak egy jó eredménye volt: a kereskedők és iparosok végre egymásra találtak és közös erővel küzdenek érdekeikért. A debreceni kereskedők és iparosok mozgalma hálás talajra talált az országban és rövidesen együtt lesz a küzdelemben az ország valamennyi kereskedője és iparosa. A szövetkezeti eszme ellen nincs j kifogásunk, mi békében tudtunk i volna élni a szövetkezetekkel, ha ! azok legitim uton haladtak volna, a háború után azonban azok az emberek, akik a szövetkezetek élére álltak, tulmentek a határon, az eszmén és nyerészkedési nagyvállalattá tették a szövetkezeteket. Nem maradt meg a szövetkezet altruista feladata mellett, hanem az állami pénzek és adókedvezmények sikeres felhasználásával napről-napra törik a kereskedőket és iparosokat. Kezdetben még altruista- alapon álltak a szövetkezetek és kizárólag a szövetkezeti tagoknak adták áruikat, de ma már kint van a tábla a szövetkezet ajtaján: «Itt mindenki vásárolhat.» Mi nem félünk a szövetkezetektől, felveszszük velük a versenyt, ha azok legális uton haladnakj de nem vehetjük fel velük a versenyt, ha nincsenek meg az egyenlő verseny feltételei. Az egyenlőtlen versenyben felőrlődnek a kereskedők és iparosok, már pedig a tönkrement emberek serege nem használ az államnak. A szövetkezeteknek korlátok közé szorítását nemcsak a kereskedők és iparosok érdeke kívánja, hanem a szanálásra szoruló ország egyetemes érdeke is. Nem lehet 'tönkretenni az adózó kereskedőket és iparosokat, mert akkor nem tudják fizetni az adójukat. Pedig az adókat ujabb és ujabb módszerrel egyre csak sajtolják belőlük, bizonyságául annak, hogy mennyire szüksége van az államnak a kereskedő és iparos adójára . A 22-én Budapesten tartandó gyűléséén minél többen jelenjenek rtieg, hogy a tömeges megjelenéssel is kifejezzék tiltakozásukat a szövetkezetek káros túltengése ellen.. Az egész ország hálás lesz azért, hogy a debreceni iparosok és kereskedők megtalálták az együttműködés lehetőségét és igy példát adtak arra, hogy hogyan "kell felvenni egységes "fronton a küzdelmet a szövetkezetekkel. Békés Lajos elnök indítványára kimondták, hogy az országos gyűlés előadójául küldjék ki dr. Szabó Mihály alelnököt és Nagy József igazgatót. A nyíregyháziak csatlakozása Baruch Arthur nyíregyházi kereskedő a nyíregyházi kereskedők és iparosok üdvözletét tolmácsolta és kijelentette, hogy a nyíregyháziak mindenben hozzájárulnak a gyűlés határozatához . M. Csata Wagner „Tannháaser" nyitánya. A filharmonikusok március 16-iki hangversenyének 1. száma. Wagner egyik legnépszerűbb romantikus operájának, a »Tannháuser«-nek nyitányát Liszt igen találóan igy határozta meg : »Költemény ugyanarról a tárgyról, amiről az opera szók. Ez a nyitány valóban összesűrítve adja mindazt, amiről az operában szó van. Az a kétféle világnézet, amely a hős konfliktusát előidézi, kifejezésre jut a nyitányban is, csak itt nem kerülnek drámai összeütközésbe, egymástól különállóan mutatják azt a nagy szakadékot, amely közöttünk tátong. A zarándokok áhítatos éneke nyitja meg a nyitányt, majd hirtelen rózsásan derengő illat száll fel, ujjongó hangok hallatszanak, buja tánc ritmusa perdül : a Vénuszhegy varázsa ez, megjelenik Tannháuser, a szerelem dalnoka is. Azután diadalmasan ujjongó, szerelmes dal csendül és himnuszára megjelenik maga Vénusz is, kinek ölelő karjai között keresi üdvét, miközben vad bacchanália viharzik kö rii lőttünk. Csakhamar éjszaka borul a jelenetre. Lázas, epedő, kéjes szavak hangzanak, majd derengeni kezd ismét és a távolból újra felcsendül a zarándokének. Mennél közelebb jön, annál vidámabban susog a levegő : maga a Vénuszhegy ujjong. Mikor pedig teljes erővel harsan fel az ájtatos ének, teljes pompájában bontakozik ki az ujjongás is : a Vénuszhegy boldog, hogy megszabadult az átoktól. Angol versek a La rontaine Társaság műsorán. Nyíregyháza, március C. Saját tudósítónktól. Nyíregyházán is megalakult a La Fontaine Társaság helyi csoportja s az alakuló üléssel kapcsolatos műsorban általános figyelmet és elismerést keltettek az angol számok. Az angol nyelvnek Nyíregyházán Gál István tanár a leghivatottabb müvelője. ő köré se-' reglenek azok, akik a hatalmas világbirodalom nyelvét, irodalmát ; kedvvel, sikerrel tanulják. Gál István a La Fontaine Társaság műsorán angol nyelven adott elő néhány költeményt Carpenter, Rochetti és Herrich müveiből. A megjelent közönség gyönyörködve hallgatta az előadót, amikor felolvasta az angol versek pompás magyar fordításait. A fordító, akit lelkesen megtapsoltak, lapunk főszerkesztője, dr. Sasi Szabó László kormányfőtanácsos. Sasi Szabó dr. alapos ismerője és nagy kedvelője az angol Íróknak, akiknek érzés és gondolatkincsét a magyar nyelv szines foglalatában juttatja kifejezésre. Ritmikai és nyelvi készsége, költői veleérző ereje lehetővé teszi a költemény tartalmi és formai értékeinek teljes épségben tartását. Fordításai közül különösen megkapta a közönséget Carpenter-nek egyik verse, amelynek soraiban, Jnint a tengeri hajók vitorláiban a hullámokat korbácsoló szél, a hajós nép önérzete és büszkesége feszül. »Ahol én születtem« c. Carpenter versét, amely az eredetinek sorközépi rímeit is ugy muzsikálja, mint az angol verssorokból hangzik, mai számunkban közöljük. Nyiregyháza város Jókairól nevezi el polgári fiúiskoláját. Mit határozott a lókai emlékével foglalkozó városi közgyűlés? Ötven aranykorona pályadíj a nyíregyházi középiskolák ifjúsága részére. Nyiregyháza, március 6. Saját tudósítónktól . Ma délután magasan lobogott fel az áldozati tüz Nyiregyháza város képviselőtestületének Jókait ünneplő impozáns közgyűlésén. A város képviselőtestülete tovább ment a méltatásnál, a hódolat ünneplésben való kifejezésre juttatásánál. Az ünnepi közgyűlés jelentős határozatokat hozott, amelyekkel megörökíti Jókai nevét a város históriájának lapjain is. Az ünnepi határozatokat Szohor Pál főjegyzőnek lendülettel megirt javaslata alapján egyhangú lelkesedéssel hozta az ünnepi közgyűlés. Szohor Pál indítványa a következő volt: Tekintetes Képviselőtestület! Az előrelátó ember férfikorában, — amig testi és szellemi képességeinek teljes birtokában van — tőkét szokott gyűjteni öregségére, hogy eltávozván földi életből: hátrahagyott családja ne jusson koldus kenyérre. A legszebb emberi hivatás gondoskodni gyermekeinkről — elegyengetni utjökat az apa szeretetével és lemondásával. A magyar nemzet férifkorát abban a negyedfélszáz esztendőben élte, mely -a Mohi puszta vérpatakjának partján kezdődik és halad egyenes vonalban Szarejevó felé. Lelketlen gyújtogatok felégették a férfikorát élő nemzet feje felől ezer éves ősi kúriáját, melyet Árpád épített fel kardjával és Szent István államférfiúi bölcsességével. A tűzvész után csak egy kis mellékszárnya maradt meg az ősi kúriának. Idegyüjtöttük össze a mult hagyományait, a tiszteletreméltó ősök emlékét, melyet a nemzet férfikorában gyűjtött, hogy a gyászbaborult utódok ne jussanak koldus kenyérre. A magyar égbolton egymás után gyullnak ki lobogó fáklyák, melyeknek fénye átrepül a' trianoni határon. Sziik ez a kis csonka ország annak a ragyogásnak, melyet Vas Gereben, Madách, Petőfi és Jókai neve szántanak bele a magyar éjszakába. Belevág a fény Európa sorsát intéző nagy urak szemébe és bűnbánóan hajtják fe fejüket. Mert ki tudna nyitott szemmel napba tekinteni? Nyiregyhaza város közönsége el küldi gyermeki háláját a kerepesi temető sírjában élő Jókaihoz. — Olyan örökséget hagyott reánk, mélyet a tékozló fiu se tudna elprédálni: ránk hagyta a magyar mesét. Az élettelen' papírlapok közül születésének száz esztendős évfordulóján előjönnek a magyar történelem és a magyar nép legendás szépségű alakjai, hogy bátorítsák csüggedő lelkünket. Meséinek olvasásán felcsillan .a gyermek szeme, nemzetépítő munkára sarkalja a a férfit és boldog örömbe ringat minket az öregkor határán. Korszakalkotó munkásságát meg örökítendő indítványozom, hogy a képviselőtestület írja jegyzőkönyvébe Jókai nevét, műveit és életét s munkásságát tárgyaló irodalomtörténeti értekezéseket szerezze meg könyvtára számára. Hogy emléke el ne halványulják, nevezze el a város közönsége által alapított ts fenntartott polgári fiúiskolát Nyíregyháza város Jókai polgári fiúiskolájának. Végül az ifjúság lelkét foglalkoztatandó, tűzzön ki valamenynyi nyíregyházi középiskola ifjúsága részére 50—50 aranykorona pályadijat olyan értekezésre,- melynek tárgya a Magyar Nábob és Kárpáti Zoltán méltatása különös tekintettel Nyiregyháza és Szabolcsvármegye száz év előtti viszonyaira. Az értékes cselekvésre indító hatá-„ rozat méltó Nyiregyháza város ha-' gyományos magyar szelleméhez. Alice Terry és Ramon Novarro