Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-06 / 53. szám

1925. március 6. JLYIKSFLDÉII Dindal Március hó 4 5 szerda csütörtök Henry Rattaille világhírű drámája után fl botrány társadalmi dráma és a Fekete kapitány izgalmas kalandortörténet. Előadások kezdete 5, 7 és 9. Jön Jön Névtelen vár Jókai Mór regénye és SCARAMOUCHE Előadás Nyíregyházán a magyar fajról. Nyíregyháza, március 5. Saját tu­dósítónktól . Az érdeklődés homlokterében lé­vő faji kérdés áítalános érdeklő­dést keltett Vikár Bélának, a nagy­szerű tudósnak előadása iránt, ame lyet a Bessenyei Kör liceális szak­osztálya rendezett. Az ág. ev. fő­gimnázium nagytermében a kiváló tudós meghallgatására megjelent dr. Kállay Miklós főispán x Geduly Henrik ág .ev. püspök, Énekes Já­nos prépost kanonok, dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos pol­gármester, a hadsereg és a pol­gárság nagyszámú képviselője. Vikár Béla az antropologiai kuta­tásban támogató tudósokat mutatta be és sajnálattal szólott e nagyje­lentőségű tudomány mellőzéséről. Félő, hogy a külön magyar antro­pologiai tanszék is B-listára kerül. Meleg szavakban méltatta Lenhos­sék kutatásait, majd elmondotta, hogy mikor a hetvenes években Londonban egybegyűltek a világ legjelesebb antropológusai, Vám­béry Ármin és Henszlmann Imre képviselték a magyar antropoló­gusokat. Vámbéry előadást tartott a magyar ember antropológiájáról s az angol tudósok az ő előadása után megállapították, hogy Vám­béry Ármin adatainak tel­jesen mégfelel Henszlmann és Vámbéry koponyaalkata, habitusa. Vámbéry aki zsidó, Hanszlmann, aki német származású, összesúg­tak, mert az mégsem lehet, hogy ők a magyar fajt reprezentálják, de megnyugodtak, a londoniaknak iga zat adtak. Az ember habitusának kialakulására rendkívül jelentősek a milliő hatásai. Orvosaink jóL tud­ják, mondotta Vikár, hogy a gyermek külső, belső habitusának kialakulására milyen döntő hatá­sú az édesanya rhilliője. A Kárpá­tok által körülvett medencébe ke­rülő magyarság már idejövetele előtt az őshazában, vándorlása utján s itthon ezer éven át külön­böző fajokkal való keveredésen ment át. Tiszta magyar faj nincs, csak tipusok vannak s legalább ötvenezer típust találhatunk ma Ma gyarországon. Ma az antropologia mást nem mondhat, aki mást mond, az nem komoly. Vikár ve­tített képeire fordult ezután a fi­gyelem. Megjelent előttünk Len­hossek, Sátele Emil, Lönrott Illés, láttunk nyugati finneket, akiken a germán svéd hatás, keletieket, aki­ken orosz hatás látható, északiakat akik az ugor tipus legtisztább kép­viselői és a megjelent pödrött ba­juszu, szép fejek mellé valóban odaállíthatjuk pontos másaként a székely férfiakat. Vikár számos fo­golytáborban felvett képet muta­tott be. Ezek a felvételek az Esz­tergom melletti kenyérmezei fogoly táborban készültek, ahol antropo­lógiai néprajzi kutatás céljára szá­mos ural-altáji, tehát rokon né­pet képviselő foglyot gyűjtöttek egybe. Vikár különösen a kauká­zusi avar-rokon, hetita népekhez tartozó gruz, cserkesz és több más kaukázusi népet mutatott be, akik szintén rokonaink közé tartoznak. Ezzel kapcsolatban megvilágította a hun ivadék székelyek, az avar ivadék gugcsejiek, a tatár ivadék ma­tyók, a germán alán ivadék jászok, a török kunok kérdését és a du­nántuli és egyéb tájak magyarsá­gáról készült 'felvételekkel igazolta meggyőzően azt az elméletet, hogy Magyarországon tiszta faj nincs, csák tipusok vannak. Előadása után melegen ünnepel­ték az ezüstfehér hajú, szakállú szoborszerüen szép, magas kora el­lenére friss, ércesszavu tudóst, aki már 1889-ben járta Finn országot és hallgatta a vak finn énekes aja­jkáról a Kalevala mithikus sorait. APOLLO m wmniiMMifiw ni iffHii'iniiWimHi m 11 nir Mosjoukine Lissenkó legújabb filmje Spanyolvér filmregény a spanyol határról. Angol Híradó és A Holwody filmváros _ ms.% utoljára | Kezdete 7 és 9 órakor. | — A Junő francia divatalbum újból kapható az Ujságboltban. A filharmonikusok hangver­senyének műsora. Nyíregyháza, március 5. Saját tudósítónktól. A m. kir. Operaház zenekarából alakult budapesti Filharmóniai I ársaság március 16-án nagy zene­kari hangversenyt rendez ' Szent­györgyi László hegedűművész köz­reműködésével. A zenekart Tittel Bernát, a m. kir. Operaház karna­gya fogja vezetni. A hangverseny műsora a következő : 1. Wagner: »Tannháuser«-nyi­tany. 2. Wiener Leo : Farsang (Humo­I CSZK.) 3. Mendelssohn : HegedüverSeny A-moIl. op. 64. I. Allegro molto oppassionata. II. Andante. III. Al­legro non troppo. Allegro molto vivace. Előadja : Szentgyörgyi JLCLSZÍO. Szünet. 4. Beethoven : VI. Szimfónia — (Pastorale) F-dur, op. 68. I. Alleg­ro ma non troppo. II. Andante molto mosso. III. Allegro. Attacca. IV. Allegro. Allegretto. Az egyes zenedarabokról szóló leírást folytatólagosan közölni fog­juk. Jegyek a Ferenczy-féle könyv­kereskedésben kaphatók. |II!llllinill!lllllllllllll!l||||||l||||||||||||||!|||ff[||[||||(| | Tavaszi és nyári 1 DIVATLAPOK legaagiobb vála-ztékhai, kaphatok az = UJSÁGBOLTBAN. liiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiininiP volt. A krónika Kállay Miklós al­ispánról jegyzi fel, hogy 1815-ben egy átutazó színtársulatot magá­nál tartott, odaadta nekik a vár­megyeháza nagytermét és pénztá­rukat esténként 100 forintra egé­szítette ki. Ilyen vándor színtár­sulatok jártak át Kárpátfalvára, hol Jánosfővétele napján eljátszot­ták Dobozy és hitvese történetét kilenc képben, valóságos reinhardti rendezésben — száz töröknek és magyarnak öltözött hajdú staiist tálása mellett. Szabolcsban meleg pártolásra ta­lált a színészet. Dessewffy József szentmihályi, Vay Ábrahám berke­szi kastélya, Zoltán János alispán ; Bónis Samu udvarháza gyakorta látott színtársulatokat, tisztujitások pedig ánélkül el se lehettek. A kál­Iói bálokon, pócsi bucsun, mádi szüreten fel-feltüntek a komédiás szekér foltos ponyvái. Régi korhelyek. Jancsi ur korhely cimboráinak is élt néhány tipikus példányképe Szabolcsban. A tréfacsináló, kö­römpróbás ivók. Bizony sok em­ber alól mosta ki a feldűlt pohár­ból csepegő bor az ősi földet és tömött pénztárcák is cserértek gya­korta gazdát egy-egy éjszaki ülé­sen. Kiss Miska eleven képzelő erő­vel megrajzolt alakja nem idegen nekünk. Testierő, mely megbirkó­zott az elvadult bikával, lóhátra termett ivadéka legendás Tuhutum vezernek, deli legény, ki sikereket ért el a lányok, asszonyok körül: 1d ne ismert volna régi kúriákban ilyen embert? Nyolc óra szórakozás. De bőségesen voltak soraink kö­zött Jókai regényalakjainak abból a másik csoportjából is, kiknek alakja csupa fény, egyénisége folt nélkül való. A fiatal Kárpáthy Zol­tán szinte meghaladja az emberi mérték határait. Hat éves korában elmondja otthon a gyermekszobá­ban gyámapja megyegyűlési be­szédeit, személyes bátorságának he­roikus példáját mutatja a Duna jegének felrobbantásánál. Francia­országban Victor Hugó megdicséri írásait s mikor arra figyelmezte­tik, hogy a megfeszített munkával vesztébe rohan, mert a helyes élet­beosztás, a 8 óra imunka, 8 órai szórakozás és 8 órai alvás, azt a szállóige számba menő nagyszerű választ adja, hogy nyolc órát dol­gozik munkából, nyolcat szórako­zásból. Sok ilyen magyar kellene és Szabolcsban sok is volt min­dég. Agar ászát. Nem hiányzik Jókai fantáziájá­ból az a ragyogó képsorozat sem, melyet a nyírségi homokbuckák pompás sportja: az agarászat nyújt. Boldogult emlékű Kálnay Zoltán mondotta: hogy Szabolcs földje neveli azt a nyulat, mely olyan a nyulak közt, mint lovak között az arabs telivér. És a határtalan nyír­ségi homokbuckák bozótja egye­nesen arra volt teremtve, hogy a régi Elekek, Ibrányiak, Kállayak, Vayak lóháton száguldjanak végig frajta a repülő nyul és agár nyo­mában. Nem a humorista túlzása az, hogy Jancsi ur külön féderes hintón vitette maga után kedvenc agarát, mert egy-egy hires aga­rász: Recsky Bandi, Gencsy Fe­renc féltett agaraira^ ráköltötte egész vagyonát. Hires megyei tisztujitások. Az a hires választás sem légből kapott fantázia, mikor Keőcsere­phy tanácsos ur megbukik Kár­páthy Zoltánnal szemben. Ki ne hallott volna már az 1836. év ta­vaszán lefolyt tisztujitásról, mely­nek 11 halottja volt. Kállay Ger­gely, Kállay Péter és Patay Ist­ván álltak egymással szemben. A bottal, fokossal felfegyverzett kor­teshadak junius 13-án nekirontot­tak Kállay Péter házának, a kő­kerítést szétrombolták és a házat felprédálták. A következő napon pedig — akárcsak a Kárpáthy Zol­tánban — a Borbély Miksa veze­tése alatt álló Patay-pártiak nem engedték az ellenpártot az urná­Sjioz s igy Patay egyhangúlag első alispánná választatott. Régi szép idők követválasztási harcai hová lettetek? Régi megyei tisztujitások, ahol nem volt ellenvélemény, mert a fokos volt az ur. Az első örökváltság. Ez a régi szellem, egy évszá­zad patinával bevont erkölcsei élednek fel Jókai könyveiből. Be­hunyjuk szemünket és látjuk a végtelen vizeket, rengő nádast, kar­csú paripákat futni az agár után, régi hires férfiakat, akikről apá­ink oly sokat meséltek nekünk. Látjuk Kárpáthy Zoltán és Szent­irmay Rudolf alakját, akik első­nek szabadították fel jobbágyaikat a földesúri jogok alól. Mintha megdobbanna szivünk a büszkeségtől. Ez a föld a mi föl­dünk, ezek az emberek a mi em­bereink és ez a Iánglelkü iró, aki e képeket papírra vetette — ma­gyar föld szülötte. Jókai neve fel­röppen a horizontra, minden be­tűje lángolni kezd és hirdeti az egész világon a magyar néppel tör­tént igazságtalanságokat. A KÉMNŐ Sardou Viktorien slV£ n c£* A párisi Qaumont-gyár mestermüve Hétfőtől Apolló.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom