Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-20 / 41. szám

Nyíregyháza, 1925. február 20 * Péntek XLVI. évfolyam. * 41. szára JMyíryidék Etöflzatés! érak htiylMn ta vlaékwi í Kére 80000 K. N»«y*dévra 00006 K. és IsiÉééhmk 20%> engedmény. Alakította JÓBA ELEK F«azarkaut5) Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Falalfts uwktuU : VERTSE K. ANDOK. Szarkaaztftség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 0. SZAM. 180. Postaohaqua Kéziratokat nam adunk viasza. A nemzetgyűlés mai ülését lókai emlékének szentelte. A kormány megvásárolja a Londonban levő Ehrenfeld kódexet. A kódexet lókai nevéről nevezik el. A nemzetgyűlés kiadja Jókai parlamenti beszédeit. Budapest, február 19. Magyar Távirati Iroda. A nemzetgyűlés tegnapi ülésén elhatá­rozta, hogy a mai ülést Jókai emlékének fogja szentelni. E határozatának megfelelően a mai napon ünnepélyes díszülés volta Ház­ban, melyen a felkért szónokok méltatták Jókai működésének fontosságát. Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke foglalkozott elsőnek Jókai emlékével. Visz­szapillant a mult század első évtizedeire s ugy látja, hogy messze kiragyogó üstökösök vetítik fényüket sivár jelenünkbe. 1825. év a nagy termő esztendő. Háromszáz éves le­targiájából éled a nemzielt s a közélet külön­böző fórumain lelkes harc indul a magyarság megtartásáért. Ez az év adja nekünk Jókai M'ójr|t s ezzel az évvel kezdődik az a virágzása a magyar életnek, amilyenre Mátyás óta, sem azután nem volt példa a magyar történelem­ben. Foglalkozik ezután Jókaival, mint politikussal. 1871-től csaknem négy évti­zeden keresztül tagja volt Jókai a ma­gyar országgyűléseknek. Képviselői kö­telességét a leghívebben teljesítette. Alig volt valami fontosabb kérdés, melyhez hozzá ne szólt volna. Beszédeit pedig a parlament falai között is a tisztaság és költői lendület jellemezték. Élénk képze­lőtehetsége és ragyogó nyelve olyan szó­nokká avatták, mint akit mindenkor szí­vesen haligattak meg. Jutalmat a nemes politikai működésért alig kapott, ha csak nem jutalma e a nemzet részéről az, hogy hálával áll meg emléke előtt s jutalma a Gondviselés részéről az, hogy akkor vet­te el az Isten az élők sorából, amikor még meg sem álmodhatta, hogy milyen sors vár erre az általa hőn szeretet nemzetre. Halála után 14 óv telt eí csupán, ami­kor az általa bálványozásig szerelet szü­lővárosát, Komáromot a hatalmasságoka legigazságtalanabb békekötéssel ellensége­inknek Ítélték oda. . I. Megemlékezik Jókainak a magyar nyelv kicsinositására irányuló törekvései­ről is. Szebben nála nem beszéltek ma­gyarul és nem irt azóta sem senki sem. Az ünneplő si emléke előtt hódolattal megálló nemzet nem 1 áldozhat szebben az ő emlékének, mintha Jókai nyomdokait akarja követni . Nem állithat szebb emléket a nem­zet Jókai emlékének, mintha egyik leg­régibb magyar nyelvemlékünket, a jelenleg Londonban levő Ehrenfeld kódexet a nemzet megvásárolja s Jókai nevéről ne­vezi el. Ezért indítványt terjeszt a Ház elé. Indítványozza, hogy 1. határozza el a nemzetgyűlés 1, hogy az Ehrenfeld kódexet megvásárol­ja s Tokai nevéről nevezi,el, s a Széchenyi könyvtárban helyezi el megőrzés vé­gett, egyben utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a kódex megvásárlására való összeget teremtse elő, 2. határozza el a nemzetgyűlés, hogy Jókainak országgyűlési beszédéit ki­adja. Tekintettel arra, hogy Jókai müvei iránt mindenkor nagy érdeklődés nyilvá­nult meg a társadalom részéről, bizo­nyosra vehető, hogy a kiadással járó költ­ségek meg fognak térülni . A nemzetgyűlés a Házelnök indítvá­nyait lelkesedéssel egyhangúlag 'elfo­gadta. Utána Klebelsberg Kunó -kultuszminisz­ter emlékezik meg Jókairól. A magyar nép érzelemvilágának legnagyobb pedagógusa volt Jókai. Nyelvé/zek, előadásának lendü­lete magával ragadott olyanokat is, akiknek műveltségi fokuk nem volt a közepesnél ma­gasabb. Ugy látja, hogy az emlékezések ko­rában ismét feltámadnak a nagyok, Jókai, Petőfi, Vörösmarty, Madách lelke ismét itt él közöttünk, hogy mint egykor ébresztgették a nemzetet, bizonyságot tegyenek most is Magyarország igazáról. Pékár Gyula arról beszél, hogy Jókait a nemzet egyeteme politikai és rang különb­ség nélkül ünnepli. Rámutat a magyar költői lélek varázsára, mely képes volt politikát is csinálni. Nálunk a politika sohasem volt költészet, ellenben a költészet sokszor irányi totta a politikai életet, amikor a politika már feladta a harcot. Ezt a működést látja Petőfi és Jókai költészetében is. E két nem­zeti nagyságunk működését egymástól elvá­lasztani alig lehet, i | [ | j Pékár Gyula beszedte lapzártakór tart. A honvédelmi miniszter távozásáról szóló hirek valótlanok. Budapest, február 19. Magyar Hirlap. | Illetékes helyen a honvédelmi miniszter • távozásáról szóló hírekkel kapcsolatban a következőket jelentették ki a Magyar Hirlap munkatársa előtt. A leghatározottabban megcáfoljuk azo­kat a híreket, mintha Csáky Károly gróf a honvédelmi tárca éléről eltávozna. Csáky Károly nemcsak a miniszterelnök, hanem az | egész kormány teljes bizalmát birja s egész i működése folyamán a legkisebb ok sem me­rült fel olyan, mely a kormányból való tá­vozását vonta volna maga után. Tény az, hogy Álgya Papp Sándor tá­bornok, aki József főherceg oldalán teljesí­tett szolgálatot, helyét elhagyta s a honvé­delmi miniiszterium egyik csoportjának fő­nökévé neveztetett ki államtitkári minőség­ben. Minden olyan hir azonban, hogy Csáky Károly helyére Álgya Papp Sándör tábornok kerül s a minisztériumba való beosztása en­nek a látszatát kelti, nem egyéb minden ala­pot nélkülöző mendemondánál. =•= A Magyar Nemzeti Reneszánsz Társaságot feloszlatták. Budapest, február 19. Magyar Hirlap. Rakovszky belügyminiszter ma reg­gel értesítette a főváros polgármesterét, hogy a Magyar Nemzeti Reneszánsz Tár­saság végleges feloszlását elrendefte. =•= A felvidéki reformátusok helyzete Budapest, február 19. Magyar Távirati Iroda. A cseh kormány mindent megtesz, hogy a Felvidéken lót református sze­niorátust alakítsanak. A Felvidéken mind­össze 8935 ref. vallású tót van. Kétség­telen, hogy a kérdés a reformátusok létkér désével van összefüggésben s ezért a magyarság legnagyobb ellenállásával fog találkozni a terv keresztülvitele. =•= Terjed a fizetésképtelenség. Budapest, február 19. Magyar Távirati Iroda. Szinte lavinaszerűen terjed a fizetés­képtelenség Magyarországon. Eddig 270 csődöt és 340 kényszeregyezséget jelen­tettek be ebben az évben . ==•= TŐZSDE. Budapest, február 19. Magyar Távirati Iroda. , ^ Zürichi Zárlat. Páris 2715, London 2476, Newyork 520.5, Brüsszel 2615, Milánó 2130 Hollandia 208.55, Berlin 123 és hétnyolcad, Bécs 73.40, Szófia 377.5, Prága 1542.5, Varsó 100, Budapest 72, Belgrád 850, Bukarest 262.5. Ternténypiac. Az irányzat nyitáskor ba­rátságos volt, később ellanyhult. A buza 2500 a rozs és tengeri 7500 koronával olcsóbbo­dott. Hivatalos árak; Buza tiszavidéki 76 kg. 582.5—585, egyéb 580—582.5, 77 kg. tisza­vidéki 590—595, egyéb 582.5—587.5, 78 kg. tiszavidéki 590—595, egyéb 587.5—592.5, — rozs 485—490, takarmányárpa 400—420, sör­árpa 480—500, köles 300—305, zab.430— 440, tengeri 270—275, korpa 240—242.5. Valuták. Angol font 344—347000, Cseh­korona 2129—2149, Dinár 1150—1162, Dol­lár kisebb 71950, nagyobb 72500 áru 72680, Frank 3772-3796, Hollandi forint 28773-28935, Lei 366-368, Léva 527. ­Líra 2948-2980, Márka 1706, Osztrák korona 102.10—10270, Belga frank 3610—3642, Svájci frank 13832—13986. — Svéd korona 19468, Lengyel márka 13830 -&P834. S nte k" a Városi Szinház Mozgóba l^i 1 Péntektől a DIADALBA Vasárnapig JACKIE COOGAN A FLANDRIAI FIU I HAROLD LLOYD Dr. Jack Egyes szám ára 2000 korona

Next

/
Oldalképek
Tartalom