Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-06 / 4. szám

J'^YÍRVIDEK l'Jáa jauuir ő. áz alkotmány ellen. A nagyközönségnek még élénk emléke­zetében vaii a Háznak az a határozata, amely­lyel bizonyos képviselőket 25 ülésnapra ki­zárt a parlamentből. A közvélemény azt vár­ta, hogy a kizárt képviselők előbb-utóbb jobb belátásra térnek. Ebben az irányban indultak is meg kísérletek, sajnos azonban, mindezideig eredménytelenül. Most pedig Szilágyi Lajos legutóbbi nyilatkozatából plá­ne azt lehet megállapítani, hogy a passzi­vitás gondolata még nagyobb erőre kapott néhány radikális ellenzéki képviselők lelké­ben s most az a terv foglalkoztatja őket, hogy ebbe a nemzetgyűlésbe egyáltalán nem térnek vissza. Szilágyi kijelenti, hogy nem akarják magukat alávetni a többségi aka­iratnak s inkább a nagy nyilvánosság elé me­nekülve, egyrészt népgyűléseken, másrészt a sajtóban »veszik fel a'küzdelmet az abszo­lutizmus ellen«. Senki sem örült azoknak a szomorú ese­ményeknek, amelyek a kizárásokat szüksé­gessé tették és senki sem örül ennek a ma­kacs passzivitásnak, amely végeredményben mégis csak az ország kárára van s egyene­sen alkotmányellenes tette a kizárt képvise­lőknek. Szilágyi Lajos azt hangoztatja, hogy ők nem akarják magukat alávetni a több­ségi akaratnak, viselkedésük viszont azt bi­zonyítja, hogy ők nagyon szívesen alávet­nék a többséget az ő rideg kisebbsegi aka­ratuknak. Elvégre alkotmányos államban félünk s a kizárási határozat az alkotmányos­ság szabályai szerint hozatott meg, amire a kizárt képviselők tisztára forradalmi lé­péssel felelnek s a kormány abszolutizmu­sáról beszélnek, holott igazában ők viselked­nek ugy, hogy a törvényeket semmibe sem veszik. Különben lehet, hogy ez az egész viselkedés csak egy nagyon ügyes taktikai lépés. Már régóta vádolják a kormányt dik­tatúrával, de a tények állandóan megcá­folták ezeket a vádakat és sem az ország népe, sem a külföld nem volt hajlandó el­hinni nekik, hogy itt a kormány olyan lepe­seket tesz, amelyek ellentétben állanának az érvényben lévő törvényekkel. Hogy ezt nem hitték el nekik, az teljesen helyes je, hiszen Magyarországon a legszigorúbb törvényes rezsim alatt élünk s az ellenzék csak azért terjesztett valótlan híreket, hogy ezzel kor­mányt píóbáljon buktatni. Fáradozásait si­ker nem koronázta. Most egy merész lépés­sel felhasználva á kizáratás tényét, egysze­rűen végleg ki akar vonulni a parlamentből. Ennek következménye az lenne, hogy a je­len pillanatban Magyarországon egy olyan parlament kormányozna, amelynek nincs el­lenzéke. Igy az ellenzék makacsságával min­den valószínűség szerint 'egyszerűen rá akarja tukmálni a kormányra a diktatúra látszatát s magát minden felelősség alól ki­vonva a bekövetkezendő események ódiu­mát tisztán a kormány nyakába akarja varrni. Reméljük, hogy az ország népe átlát ezen á taktikán s az esetleg bekövetkező nehézségekért nem a kormányt, Ijanem éppen ellenkezőleg, azokat fogja felelőssé tenni, akik ily ügyes fogással akartak minden fele­lősség alól kibújni s mig az alkotmányosság bajnokaiul tüntetik fel magukat, cselekede­teikben igazi forradalmárok. — A Die Darae legújabb száma kap­ható az Ujságboltban. , Nyíregyháza kereskedőinek és iparosainak érdekképviselete a pénzügyminiszterhez fordult a postacsomagok forgalmi ügyében. A pénzügyminisztérium 159.844—1924. számú rendeletével november 29-től kezdő­dőleg ug v rendelkezett, hogy a posta- és utas forgalomban behozott áruk forgalmi adóját az áruért fizetett vám 25 százalékában kell megállapítani és a vámmal együtt be­fizetni. Egyideig a rendelet azon kifejezését, hogy »mindenkor« igy kell a forgalmiadót leróni, a vámközvetitő postahivatalok ugy értelmezték, hogy számlaérték alapján a 3 százalékos lerovás november 29-től kezdő­dőleg nem lehetséges, azonban a pénzügy­minisztérium intern rendeletére a régi bi­furkált rendszert újra visszaállították. Gyakorlatban a helyzet azonban ugy alakult, hogy igen ritka az az eset, amikor a forgalmiadó ezen utóbb emiitett módon kerül lerovásra, hanem az esetek túlnyomó részében a forgalmiadó a vám 25 száza­léka. A csomagok ugyanis nem érkeznek be egyidőben. Tegyük fel a legjobb esetet, hogy a megrendelő kereskedő megkapja a szám­lát négy csomag textiláruról. A számla már a kezében van, akkor, amikor a számlán jel­zett 4 csomag áruból 3 csomag meg is ér­kezett és vámkezelés alá került. Hiába mu­tatja be ebben az esetben a kereskedő a 4 "csomagról szóló számlát, az általános for­galmiadó mégis csak a három csomag vám­jának 25 százalékában vettetik ki, egysze­rűen azért, mert a vámhivatal máskép ki­vetni azt nem is tudja. A 3 százalékos ki­vetés esetében ugyanis a V. Ú. 50-ik §-a ér­telmében a forgalmiadó alapját képezi az áru árán kívül a behozatalkor fizetendő vám stb. is, már pedig a negyedik csomag a vámkezelés időpontjáig nem érkezvén meg, a vámhivatal annak vámját megmondani nem képes, igy tehát számla alapján három szá­zalékosan a példákban említett 4 csomag után az általános forgatmiadót, bár a szám­la már a fél kezében volt, kivetni és leróni egyáltalában nem lehet. De nemcsak emiatt lehetetlen a mai rendszer, hanem azért is, mert a nagyon is túlterhelt vámközvetitő hivatalok küíöfl­ben sincsenek abban a helyzetben, hogy a csomagok sima és gyors vámkezelését biz­tositsák. A közelmúlt hónapokban a keres­kedők ezt különösen tapasztalták. A számla alapján való lerovás pedig annyi irásbeli­séggel jár, hogy a vámkezelést még inkább megnehezítené. Végül a számla alapján való lerovás azért is nehézségekbe ütközik, mert a számla csak a legritkább esetekben van a vámkeze­lés időpontjában az imporfeur birtokában. Mindezen okok a mai rendszer meg­változtatása, illetve egységesítése mellett szólnak. A kamara tehát kérte azt, hogy ezt a kérdést megtárgyalás végett utalja a pénzügyminiszter a 7-én kezdődő értekezle­tek elibe. A kamara javaslata ott az vóína, hogy az általános forgalmiadót kivétel nél­kül minden esetben a behozatali vám egy bizonyos százalékában (8—10) állapítsák meg. A mai 25 százalék ugyanis, tekintettel arra, hogy az uj vámtarifa felemelt tételei január elsején teljes egészében életbeléptek, rendkívül magas. Ugy a vámhivatalokra, mint az érdekeltségre nézve ennek a kérdés­nek megoldása igen megnyugtató volna. Borzalmas rablógyiikosság karácsony éjszakáján. Középkori avult bírósági aktákban olvas­hatunk néha félelmetes történeteket, varázs­lókról, néző, vagy látó emberekről, bosszor­kányokról és más, az ördögökkel cimboráló elvetemedett alakokról, akik a derék és jó­lelkű embereeknek kárt okoznak, sorsukat ördögi praktikával megrontják. A boszor­kányok már kimúltak a törvénykönyvekből, de a nép fantáziája továbbra is jó Jtálaj mindenféle ravasz kuruzslónak és látó em­bernek, akik kihasználva a tömegek tudat­lanságát, igen sokszor vissza is élnek az emberi tudatlanságon és babonás hajlamo­kon épülő hatalmukkal. A kolozsmegyei Hida községet kará­csony óta tartja borzalomban ilyen rém­történet, amelynek hőse, egy az egész megyé­ben ismert »néző ember«, Kovrig Máté. Ha valamiféle paraszti embernek meghalt a hoz­zátartozója, csak Kovrig Mátéhoz fordult, aki egyedül szállította a megbízható híreket a megboldo­gult lelkének túlvilági állapotáról. Hetekkel ezelőtt özv. Bodola Imréné, egy asztalosmesternek özvegye is hozzáfor­dult hírekért, amire a jós a következő ré­mes üzenetet hozta az asszonynak a túl­világról : »Az asztalos azt üzeni, hogy ka­rácsony éjszakáján saját személyé­ben fog elmondani mindent«. Másszóval ez annyit jelent, hogy Bodoláné karácsony éjszakáján meghal és miután a lélek halhatatlan, az özvegy találkozni fog elhunyt ura szellemével. Bodolánénak, aki egészséges asszony, négy hétig rettenetes volt az élete, végre eljött a karácsony este, amelyet ismerőseivel töltött el egy idegen házban, ahonnan jóval éjfél után tért haza megnyugodva, hogy a jóslat nem vált be. j Másnap a szomszédok holtan talál­ták meg a lakásában az özvegyet. A nézőember jóslata nagyszerűen bevált és a falubeliek rettegve beszéltek a hírhedt kuruzslóról. Az esetet a rendőrség is különösnek ta­lálta és a helyszíni vizsgálat a szobában du­lakodás nyomait állapította meg, azonkívül a szerencsétlen özvegy nyakán fojtogatás jeleit találták. A szóbeszéd ' a kuruzslóhoz vezette a csendőrö­ket, aki először semmit sem akart tudni a bűn­tényről, sőt tanukra hivatkozott, hogv épp ő jóslota meg a következő tragédiát. A házkutatás során azonban a meg­gyiikolt .asszonynak az istálló szalmája alatt 27.000 lei készpénzét, karikagyűrűjét és más értékes holmiait találták meg az özvegy ken­dőjébe csomagolva. JKA £ Jf 0 Z a Gróf Monté Chisto főszereplője játsza a főszerepet a BLfl NChETTEBEN az Apollóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom