Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-06 / 4. szám

J'^YÍRVIDEK l'Jáa jauuir ő. áz alkotmány ellen. A nagyközönségnek még élénk emlékezetében vaii a Háznak az a határozata, amelylyel bizonyos képviselőket 25 ülésnapra kizárt a parlamentből. A közvélemény azt várta, hogy a kizárt képviselők előbb-utóbb jobb belátásra térnek. Ebben az irányban indultak is meg kísérletek, sajnos azonban, mindezideig eredménytelenül. Most pedig Szilágyi Lajos legutóbbi nyilatkozatából pláne azt lehet megállapítani, hogy a passzivitás gondolata még nagyobb erőre kapott néhány radikális ellenzéki képviselők lelkében s most az a terv foglalkoztatja őket, hogy ebbe a nemzetgyűlésbe egyáltalán nem térnek vissza. Szilágyi kijelenti, hogy nem akarják magukat alávetni a többségi akairatnak s inkább a nagy nyilvánosság elé menekülve, egyrészt népgyűléseken, másrészt a sajtóban »veszik fel a'küzdelmet az abszolutizmus ellen«. Senki sem örült azoknak a szomorú eseményeknek, amelyek a kizárásokat szükségessé tették és senki sem örül ennek a makacs passzivitásnak, amely végeredményben mégis csak az ország kárára van s egyenesen alkotmányellenes tette a kizárt képviselőknek. Szilágyi Lajos azt hangoztatja, hogy ők nem akarják magukat alávetni a többségi akaratnak, viselkedésük viszont azt bizonyítja, hogy ők nagyon szívesen alávetnék a többséget az ő rideg kisebbsegi akaratuknak. Elvégre alkotmányos államban félünk s a kizárási határozat az alkotmányosság szabályai szerint hozatott meg, amire a kizárt képviselők tisztára forradalmi lépéssel felelnek s a kormány abszolutizmusáról beszélnek, holott igazában ők viselkednek ugy, hogy a törvényeket semmibe sem veszik. Különben lehet, hogy ez az egész viselkedés csak egy nagyon ügyes taktikai lépés. Már régóta vádolják a kormányt diktatúrával, de a tények állandóan megcáfolták ezeket a vádakat és sem az ország népe, sem a külföld nem volt hajlandó elhinni nekik, hogy itt a kormány olyan lepeseket tesz, amelyek ellentétben állanának az érvényben lévő törvényekkel. Hogy ezt nem hitték el nekik, az teljesen helyes je, hiszen Magyarországon a legszigorúbb törvényes rezsim alatt élünk s az ellenzék csak azért terjesztett valótlan híreket, hogy ezzel kormányt píóbáljon buktatni. Fáradozásait siker nem koronázta. Most egy merész lépéssel felhasználva á kizáratás tényét, egyszerűen végleg ki akar vonulni a parlamentből. Ennek következménye az lenne, hogy a jelen pillanatban Magyarországon egy olyan parlament kormányozna, amelynek nincs ellenzéke. Igy az ellenzék makacsságával minden valószínűség szerint 'egyszerűen rá akarja tukmálni a kormányra a diktatúra látszatát s magát minden felelősség alól kivonva a bekövetkezendő események ódiumát tisztán a kormány nyakába akarja varrni. Reméljük, hogy az ország népe átlát ezen á taktikán s az esetleg bekövetkező nehézségekért nem a kormányt, Ijanem éppen ellenkezőleg, azokat fogja felelőssé tenni, akik ily ügyes fogással akartak minden felelősség alól kibújni s mig az alkotmányosság bajnokaiul tüntetik fel magukat, cselekedeteikben igazi forradalmárok. — A Die Darae legújabb száma kapható az Ujságboltban. , Nyíregyháza kereskedőinek és iparosainak érdekképviselete a pénzügyminiszterhez fordult a postacsomagok forgalmi ügyében. A pénzügyminisztérium 159.844—1924. számú rendeletével november 29-től kezdődőleg ug

v rendelkezett, hogy a posta- és utas forgalomban behozott áruk forgalmi adóját az áruért fizetett vám 25 százalékában kell megállapítani és a vámmal együtt befizetni. Egyideig a rendelet azon kifejezését, hogy »mindenkor« igy kell a forgalmiadót leróni, a vámközvetitő postahivatalok ugy értelmezték, hogy számlaérték alapján a 3 százalékos lerovás november 29-től kezdődőleg nem lehetséges, azonban a pénzügyminisztérium intern rendeletére a régi bifurkált rendszert újra visszaállították. Gyakorlatban a helyzet azonban ugy alakult, hogy igen ritka az az eset, amikor a forgalmiadó ezen utóbb emiitett módon kerül lerovásra, hanem az esetek túlnyomó részében a forgalmiadó a vám 25 százaléka. A csomagok ugyanis nem érkeznek be egyidőben. Tegyük fel a legjobb esetet, hogy a megrendelő kereskedő megkapja a számlát négy csomag textiláruról. A számla már a kezében van, akkor, amikor a számlán jelzett 4 csomag áruból 3 csomag meg is érkezett és vámkezelés alá került. Hiába mutatja be ebben az esetben a kereskedő a 4 "csomagról szóló számlát, az általános forgalmiadó mégis csak a három csomag vámjának 25 százalékában vettetik ki, egyszerűen azért, mert a vámhivatal máskép kivetni azt nem is tudja. A 3 százalékos kivetés esetében ugyanis a V. Ú. 50-ik §-a értelmében a forgalmiadó alapját képezi az áru árán kívül a behozatalkor fizetendő vám stb. is, már pedig a negyedik csomag a vámkezelés időpontjáig nem érkezvén meg, a vámhivatal annak vámját megmondani nem képes, igy tehát számla alapján három százalékosan a példákban említett 4 csomag után az általános forgatmiadót, bár a számla már a fél kezében volt, kivetni és leróni egyáltalában nem lehet. De nemcsak emiatt lehetetlen a mai rendszer, hanem azért is, mert a nagyon is túlterhelt vámközvetitő hivatalok küíöflben sincsenek abban a helyzetben, hogy a csomagok sima és gyors vámkezelését biztositsák. A közelmúlt hónapokban a kereskedők ezt különösen tapasztalták. A számla alapján való lerovás pedig annyi irásbeliséggel jár, hogy a vámkezelést még inkább megnehezítené. Végül a számla alapján való lerovás azért is nehézségekbe ütközik, mert a számla csak a legritkább esetekben van a vámkezelés időpontjában az imporfeur birtokában. Mindezen okok a mai rendszer megváltoztatása, illetve egységesítése mellett szólnak. A kamara tehát kérte azt, hogy ezt a kérdést megtárgyalás végett utalja a pénzügyminiszter a 7-én kezdődő értekezletek elibe. A kamara javaslata ott az vóína, hogy az általános forgalmiadót kivétel nélkül minden esetben a behozatali vám egy bizonyos százalékában (8—10) állapítsák meg. A mai 25 százalék ugyanis, tekintettel arra, hogy az uj vámtarifa felemelt tételei január elsején teljes egészében életbeléptek, rendkívül magas. Ugy a vámhivatalokra, mint az érdekeltségre nézve ennek a kérdésnek megoldása igen megnyugtató volna. Borzalmas rablógyiikosság karácsony éjszakáján. Középkori avult bírósági aktákban olvashatunk néha félelmetes történeteket, varázslókról, néző, vagy látó emberekről, bosszorkányokról és más, az ördögökkel cimboráló elvetemedett alakokról, akik a derék és jólelkű embereeknek kárt okoznak, sorsukat ördögi praktikával megrontják. A boszorkányok már kimúltak a törvénykönyvekből, de a nép fantáziája továbbra is jó Jtálaj mindenféle ravasz kuruzslónak és látó embernek, akik kihasználva a tömegek tudatlanságát, igen sokszor vissza is élnek az emberi tudatlanságon és babonás hajlamokon épülő hatalmukkal. A kolozsmegyei Hida községet karácsony óta tartja borzalomban ilyen rémtörténet, amelynek hőse, egy az egész megyében ismert »néző ember«, Kovrig Máté. Ha valamiféle paraszti embernek meghalt a hozzátartozója, csak Kovrig Mátéhoz fordult, aki egyedül szállította a megbízható híreket a megboldogult lelkének túlvilági állapotáról. Hetekkel ezelőtt özv. Bodola Imréné, egy asztalosmesternek özvegye is hozzáfordult hírekért, amire a jós a következő rémes üzenetet hozta az asszonynak a túlvilágról : »Az asztalos azt üzeni, hogy karácsony éjszakáján saját személyében fog elmondani mindent«. Másszóval ez annyit jelent, hogy Bodoláné karácsony éjszakáján meghal és miután a lélek halhatatlan, az özvegy találkozni fog elhunyt ura szellemével. Bodolánénak, aki egészséges asszony, négy hétig rettenetes volt az élete, végre eljött a karácsony este, amelyet ismerőseivel töltött el egy idegen házban, ahonnan jóval éjfél után tért haza megnyugodva, hogy a jóslat nem vált be. j Másnap a szomszédok holtan találták meg a lakásában az özvegyet. A nézőember jóslata nagyszerűen bevált és a falubeliek rettegve beszéltek a hírhedt kuruzslóról. Az esetet a rendőrség is különösnek találta és a helyszíni vizsgálat a szobában dulakodás nyomait állapította meg, azonkívül a szerencsétlen özvegy nyakán fojtogatás jeleit találták. A szóbeszéd ' a kuruzslóhoz vezette a csendőröket, aki először semmit sem akart tudni a bűntényről, sőt tanukra hivatkozott, hogv épp ő jóslota meg a következő tragédiát. A házkutatás során azonban a meggyiikolt .asszonynak az istálló szalmája alatt 27.000 lei készpénzét, karikagyűrűjét és más értékes holmiait találták meg az özvegy kendőjébe csomagolva. JKA £ Jf 0 Z a Gróf Monté Chisto főszereplője játsza a főszerepet a BLfl

NChETTEBEN az Apollóban.