Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-14 / 36. szám

1925. február 14. JSÍYÍRYIDÉK 3 2. Határozza el a nemzetgyűlés, hogy aZ örökhaszonbérlet utján biztosított tőke alapján egy hosszú lejáratú külföldi törlesztése s termelési kölcsönkötvényeinek kibocsátása érdekében a szükséges lépéseket megteszi. 3. Határozza el a nemzetgyűlés, hogy ezen külföldi torlesztéses termelési kölcsönt egész összegében a magyar mezőgazdaság s mezőgazdasági ipar szolgálatába állítja. A hajmeresztő bravúrok sorozata ! ! Péntektől Vasárnapig mint ITIÍSTER RÁDIÓ Idegfeszítő jelenetek ! Előadások kezdete: Hétköznap 7 és 9 órakor. Vasárnap 3, 5, 7 és 9 kor Nyíregyházán rohamosan nő az uj ipart kérők száma. Nyíregyházán az utóbbi hetekben feltűnően sokan kértek uj iparengedélyt. Az uj ipart váltók és a megszűnt iparosok a következők : Uj iparok: Fabula Mihály cukorka, déli gyümölcs és hideg felvágott árusítása; Palotay István, teherszállító autóval való fuvarozás; Brandics József, teherszállító taligás; Pável Lajos, rőfös és vegyes áruk piaci árusítása; Palitz István, személyszállító taligás ; Lippa András, teherszállító taligás; Takács János, teherszállító taligás; Wiesner Mária, korcsma; Szőke Barnabás, gépjavító műhely; Hudák András teherszállító taligás;Neuwirth Náthán, cukorka, haZai és déli gyümölcs utcai árusítása; Jucsák Mihály, kész ruha piaci árusítása; Kocsis Julianna nő szabó; Schvartz Lajos mészáros; özv. Szabó Dánielné szíjgyártó; Ambrusz József, Török Mihály, Gyurján András, Vrska Pál, Hibján Mihály^ Bojtos György, ifj. Szemők János teherszállító taligások; Schvartz Gábor fogműves ; Nagy János egyfogatú bérkocsis; Boros Endre szatócs; Altér Bernát, ásványvíz kereskedés; Arnstein Aladár sajtóterméklek bizományi árusítása; Csillag Jenő élelmiszer és általános árubizományi üzlet; Gráczik Anna fűszer és vegyes rövidáru árusítása; özv. Rácz Jánosné vegyes élelmiszer piaci árusítása; Kozma István perec sütés és árusítás. Megszűnt iparok: Csizmarik János, perec sütés és árusítás; Nagy József cukorka és sütemény utcai árusítása; Palitz István teherszállító taligás; Wiesner Adölfné korcsma; Demeter László és Szőke Barna gépjavító műhely; Buday Gyula férfi szabó; Páskó Ferencné, sertés kereskedés; Bartos János kettősfogatu bérkocsis; Fiedler Gyula és Lajos vendéglő és szálloda, Jais János tímár; Csillag Jenő és Glücksthal Jenő termény és táltalános árubizományi üzlet; Gráczik Anna fehér és festett vászon árusítás; Mohácsi Sándorné, ócskaruha piaci árusítása; Altmann Zsigmond és Krámer Jenő rőfös divatáru és posztó kereskedés; Povazsanyecz András egyfogatú bérkocsis; Fülöp András szíjgyártó; Gartner Jenő műszerész; Czerula And rás .teherszállító taligás. Két héten belül minden köztisztviselő kap kölcsönt. Kibővítik a Pénzintézeti Központ köztisztviselői kölcsönosztályát. Leszállítják a kölcsönök kamatát? 85 milliárdot folyósítottak eddig 45 ezer köztisztviselőnek. iEddig 17 százalékos kamalbázsison folyósították a kölcsönöket. Két évvel ezelőtt azonban még 27 százalék volt a Kamat. Mosl azonban — információink szerint — tárgyalások folynak a pénzügyminisztériumban a 17 százalékos kamatbázis ujabb mérséklése do] gában. A tárgyalások során még végleges megállapodás nem történt, ugy, hogy egyelőre még nem határozták el, milyen mértékben mérséklik a kamatot, de rövidesen megtörténik már a döntés. Eddig összesen 85 milliárd koronát kaptak a köztisztviselők, 45 ezer közalkalmazott között oszlik meg ez az Összeg, amely azonban csak az elmúlt fél esztendőben növekedelt oly rohamosan. 1921. junius 30-áig ugyanis mindössze 19 milliárdra rúgott a kiutalt kölcsönök összege. Juniustól januárig már 70 milliárd volt. Januártól a mai napig 85 milliárd koronára emelkedett. A kölcsönt kérők nagy számából következtetve azonban előreláthatólag rövid időn belül a kölcsön összege eléri .a 100 milliárd koronát Még 1918-ban határozta el a pénzügyi, kormány, hogy a köztisztviselőket egy nagyobb arányú kölcsön akcióval segíti meg. A kölcsönakció azonban csak az elmúlt esztendőben indult meg szelesiebb alapokon s csak azóta jut valamennyi köztisztviselők számára a kölcsönből. Legutóbb a pénzügyminiszter a kölcsönakcióba bekapcsolta a vármegyei tisztviselőket, a katonatiszteket és a csendőrséget is, ugy. hogy most már Valamennyi " köztisztviselő részesülhet a kölcsönben. Az akció ujabb kiépítésé szükségessé tette a Pénzintézeti Központ illetékes osztályának — amely a kölcsönakció lebonyolításával foglalkozik — kibővítését is. Néhány héttel ezelőtt ez is meg történt ugy, hogy most már közel 100 tisztviselő dolgozik a kölcsönosztályon. Sikerüli az összes restanciákat feldolgozni és ma már minden lisztviselő, aki kölcsönért folyamodik, két héten belül meg is kapja a kölcsönt, amely tudvalevően a nős közalkalmazottak számára 2 havi, a nőtleneknek pedig egy havi fizetését teszi. Az előbbiek három év alatt, az utóbbiak két év alatt törlesztik a kölcsönt. Egy szabolcsi Író az Alföld gazdasági jövőjéről. Nyíregyháza, február 13. A Nyirvidék tudósítójától. Az »Alföld gazdasági jövője« cimen jelent meg a mult ősz folyamán dr. gesztelyi Nagy László, a Duna—Tiszaközi Mezőgazdásági Kamara igazgatója — szabolcsi ember Lövőpetriből — tollából egy igen érdekes szakmunka, mely tartalmi gazdagsága, aktualitása, de kiváló előadásával is sokszorosan méltóvá vált arra, hogy a közügyekkel is foglalkozó magyar gazdatársadalom napi olvasmányát képezze. j Résziemről ugy voltam vele, hogy le sem tettem addig, amig át nem olvastam, anynyira érdekelt. Dr. Cettler Jenő egyetemi tanár a könyvhöz irt előszávában azt mondja: »Ennek a munkának nemcsak a teljességi az érdeme, hanem az is, hogy toldozó-foldozó, az uj utaktól fázó gazdasági politika helyébe egy nagy munkaprogramot emel a nemzet közvéleménye elé, kellő nyomatékkal követelvén annak végrehajtását.« ! Ennél rövidebben és találóbban aligha lehetne jellemezni e 100 oldalas szakmunkát. Mert egyébként minden sora, minden szava annyi sokat tartalmaz, hogy részletekbe merülve, a gondolatok magyarázata több munkát adna, mfint az egész könyv elolvasása avagy talán végrehajtása. Egyébként a mü 4 fejezetre oszlik. Dr. Cettler előszava után a szerző »Bevezetésiében vázolja a csonka ország gazdasági helyzetét. Aztán kimutatja azt, hogy csakis a mezőgazdasági ipar és kereskedelem öszszefogó ernyedetlen, céltudatos munkája lehet az, ami megmentheti Csonka-Magyarországot az életnek. Az I. fejezet a mezőgazdasági növénytermelés és az Alföld állattenyésztése, a II. fejezet az alföldi ipar, a III. az Alföld kereskedelme számára mutatja meg; a Nagyalföld fogyatékossága mellett is ama kimondhatatlan értékeket képviselő természeti kincseit, melyek ügyes, szakszerű kihasználással a jövő Magyarország gazdaPéntektől Mr. Rádió Vasárnapig Mr. Rádió