Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-02-12 / 34. szám
4 JiYííunuÉii 19S5. februát 12. Az „Empire" minden más mulató és szinház plakátjait megszégyenítette azzal a hatalmas és ötletes plakáttal, melyet e napokban ragasztottak ki. Emeletes magasságban egy nagy falat bevonatott sötétkék papiral és tajta egy nagy fehér papiron vérvörös félember nagyságú betűvel „Rigó" celebréte des Derniers tziganes. A régi, már-már szunynadó hirü, romantikus regényhős hosSzu hallgatás után ismét megszólaltatta a hegedűjét, mely annyi egészen hamisítatlan íőurnoi szivet hozott forrongásba és lapok oldalakat szenteltek e gyönyörű meszaliansznak. Rigó csúnya, arca direkt mentes minden érdekességtől. Faja szine, szenvedélye, szemei mozgása, mosolya, meghajlása, játéka mindmind nem érdekes, nem temperamentumos tüzes és nem is művészi, nekünk, aki ismeri a magyar cigányt. Nekünk, aki tudja, hogy hogy egy körúti kávéházban is jól kell, hogy összeszedje a tudományát, ha érvényesülni akar Itt ? Egy hatalmas, ragyogó Ízléssel berendezett félig cirkusz, félig színházban három-három és félezer ember frenetikus tapsviharban tör ki egy közepes „Repülj fecském"-re. Itt fütyölni is tetszést jelent, meg a lábbal való dobogás is. Mintha mennydörögne, a füttytől meg kell siketülni és Rigó fölényes mosollyal fogadja az ünnepeitetést. mely bizony a mi szempontunkból azonban csak azért esett jól, mert tudjuk, hogy magyar. Bár e2t az ugy látszik „gyengéjét" sehol sem igyekszik feltüntetni. Mi az, hát külföldön a siker mámorában azt is el lehet felejteni, hogy magyarok vagyunk? Az Alhambrában fellép egy román táncosnő, aki mindenféle nemzeti táncokat mutat be, többek közöti a magyar csárdást is. Nem csinál semmit, csak táncol és mikor az orchesterből felcsendülnek a „Ritka buza, ritka árpa" hangjai, a háta mögé vetítik egy éles reflektor, hogy „Tsardás de Hongrois''. Nem ismerem, a szinlapon Mile Prenton néven szerepel és csak azt találom benne érdekesnek, hogy nem is magyar. Van itt még nagyon sok színésznő, táncosnő, meg igazi művészek, akiknek a művészetével nem kellene szégyelnie azt a nemzetet, melyet megtagad, de amelybe aztán visszajön kérkedni a külföldi sikerekkel. Mikor Mlle Prenton végzett a ,,Tsardás de Ho rgrois"-val, akkor kiderült, hogy mennyi magyar volt az Alhambrában. Messziről jöttek, órákig utaztak és sokan, mire hazakerültek, rájuk hajnalodott De azért jól esett nekik egy kissé könnyezni. Sírva vigadni. A román no magyar tánca egyébként sokkal jobb volt, mint a magyar cigány ma gyar játéka. V. G —BAA WI U II M W WI 'M BI HWI — 111 W M I RN — Senki Pál, Vietórisz József költői elbeszélése újból kapható az Ujságboltban. — Hylregyháza mérnöki kara az aktuális építészeti kérdésekről Nyíregyháza, február 11. Saját ttudósitónktól. | Az 1923. évi XVII. törvénycikk alapján megalakult Mérnöki Kamara nyíregyházi tagj jai e hó 10-én tartották meg az időről időre ' megtartani szokott értekezletüket és az azt követő közös vacsorájukat. Városunk társadalmának ezen magas képzettségű tagjai ezen összejövetelen a kari érdekek tárgyalásán kivül oly problémák és aktuális kérdések állandó tárgyalását és felszínen tartását határozták el, amelyeknek elbírálására és minden oldalról való megvilágítására egyedül a mérnökök hivatottak és amely problémák ép mivel városunk és megyénk megoldandó közérdekű műszaki kérdéseivel függnek össze, a nagyközönség érdeklődésére is joggal számithatnak. Ezért számolunk be ezen összejövetelről és reméljük, hogy rövidesen alkalmunk lesz a megoldásra váró összes műszaki és városfejlesztési kérdéseket mérnöki, valamint nemzet és közgazdasági szempontból elbírálva olvasó közönségünkkel közölni. Ily kérdések, amelyek az értekezleten felvetődtek a város rendezése, szépítése, annak egészséges tovább fejlesztése, stylusos házak építése, olcsó építkezések által a lakáskérdés megoldása, a vármegye úthálózatának fejlesztése, a vármegyének kisvasutakkal való behálózása, nagy villamos központ létesítése, amely nemcsak városunkat, hanem a vármegye többi községeit is olcsó energiával lenne hivatva ellátni stb. Értesüléseink szerint mérnökeink ezen vita-összejöveteleiket rendszeresíteni fogják, amely körülményt csak örömmel üdvözölhetjük, mert alkalmunk fog nyílni arra, hogy ezen elsősorban műszaki és közgazdasági kérdések az arra leghivatottabbak önzetlen kritikája alá vonva kerüljenek a nagyközönség elé. Mérnökeink, mint a megalakult Mérnöki Kamara nyíregyházi csoportja elhatározták, hogy mindazon nagyobbszabásu kérdésekben, melyeknek szakemberek által történő többol' tíalu bírálata csak az ügy előnyét szolgálhatja; mint erkölcsi testület fel fogja ajánlani szolgálatait az erre illetékes hatóságoknak. — v ertse M; rUi /o ;g»r»inüves znö február 19-iki hangversenyére jegyek Ferencinél kaphatók. Városi Színiig ICONRAD WEIDT Emil Jannings Werner Kraus A tantestületek negyedik közös értekezlete. Most, hogy kezdjük már megszokni a közös megbeszéléseket, most látjuk csak tisztán kidomborodni ennek az országban páratlanul álló intézménynek az iskola életére való nagy* befolyását. Valljuk meg egész őszintén, hogy multak-teltek az évek. dolgoztunk egymás közelében és mégsem ismertük egymást. Minde|g|yikünk a saját módszeres eljárásának csalhatallaiiságára esküszik és másoknak eredi, egyéni módszerei l egyes disciplinákban nem ismertük és a gyakran jelentkező nagyon ügyes tanítói fo(gjások nem mehettek ál a tanílói köztudatba. A szombati értekezleten Friedlánder Ráfáel bemutatta az egyszeregy tanításának egy olyan módját, melyet ő a második osztályban egyhuzamban töltött tízéves gyakorlata közben nagyon célravezetően alkalmazott. Mindnyájan visszaemlékezünk, hogy az egyszeregy hány keserű percet szerzett nekünk is, szüleinknek is. Hiába énekeltük reggelenként, ez a szajkómódon Való beemfézés csak olyanná tett bennünket, mint azt a bizonyos táncost, aki csak a sarokból kiindulva tudta a betanult tánclépéseket ellejteni. Friedlánder kfolégánk megismertetett bennünket egy olyan módszeres eljárással, amely amellett, hogy a gyermek értelmi tevékenységét állandóan foglalkoztatja, az egyszer-egy számrészeit nagyon elmésen rögzíti meg az emlékezet számára. Az előadás nyomán élénk vita indult meg és ekkor láttuk csak igazán, hogy mennyi mondanivalónk van egymásnak. A tárgyilagos hozzászólások mind njvósak voltak és a gyakorlati tanítás számára sok megszívlelendő tanácsot szolgáltattak. V Különös köszönet illeti meg Marczaly Kornél és Ferenczi István tanilókepzőintézeti tanárokat, akik ideális tanítói lelkületüket elhozták közénk. Reméljük, hogy a tanítóképző tanári testülete meg fogja találni a kapcsolatot a mi közös értekezleteinkkel, hogy ezáltal ezek valóságos pedagógiai szemináriummá váljanak. Nagyon üdvös dolognak tartanám, lia az értekezlet vezetősége a tantestületek bevonásával egy egész évre szóló tervezetet dolgozna ki, kijelölné az egyes előadókat is, igy az eddigi ötletszreüséjg helyett bizonyos rendszerességgel folyna az a szép munka, amely itl nálunk. Nyíregyházán megind ult Ncuinan A'bert. ház Mozgó <Sh O: CONRAI) WEIDT 1 P Emil Jannings Werner Kraus »
