Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-06 / 29. szám

JiYimWÉK A pénzügyminiszter a vidéki pénziigyigazgatosápka! a kisemberek kíméletére utasította. Pénzügyigazgatói értekezlet a pénzügyminisztériumban. Nyíregyháza, február 5. A Nyirvidék tudósítójától. A pénzügyminiszter a vidéki pénzügyigazgatóságok vezetőit január 29-ére értekezletre hivta egybe. Köztudomásu, hogy a pénzügyigazgató,siágjok Jielső élelében, adminisztrációjában a szanálási rendelet értelmében olyan változások történtek. amelyek szükségessé teszik, hogy az ország különböző részein fekvő pétizügyigazgatóságok bizonyos elvi szempontokból egyöntetű megállapodásra jussanak. Ezenkívül a közönségre nézve rendkívül megnyugtató, hogy olyan kérdések xs szóba kerültek, amelyek alkalmasak (ebeinek arra, hogy az állam adóztató politikájában is meglássák az emberies gondolkozást. A pénzügyigazgatósági értekezleten ugyanis szóba került, hogy különösen a városi polgárság ofyan hatalmas adóterheket kény telén vállalni, ami 'terején felül való éis igy igen könnyen sokan olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy az állam rendíti meg a folyton kíméletlen adóztatással exiistenciájukat, holott arra kellene törekedni, hogy az .adófizetők adózó képessége későbbi időkre is megóvassék. Erre. vonatkozólag a pénzügyminiszter megnyugtató kijelentésleket tett és a pénzügyigazgatóknak figyelmébe ajánlotta, hogy minden olyan esetben, amikor az adó valakinek a megélhetéséi: veszélyezteti — különösen a kisembereknél — a lehető legnagyobb méltányosságot tanúsítsák. A kisemberek kíméletéről van tehát (szó. azokról a kisegzisztenciákról, akik ma egyébre iseni dolgoznak, mint adóra. Remélni lehet tehát, hogy rövidesen sor kerül ezekután mindazokra a revíziókra, amelye kel a kisiparosság már hónapok óta isiürget, különösen a forgalmi adó egyezségek leszállítására. — A pénzügyigazgatói értekezletről a következő információt adta egy jelenvolt pénzügyigazgatósági tisztviselő: Az elmúlt hét csütörtökjén Bud János dr. pénzügyminiszter elnöklete alatt Budapesten pénzügyigazgatói értekezlet volt. Ezen az értekezleten a pénzügyi hatóságok vezetői, a pénzügyminisztérium illetékes ügyosztályai részérőf utasítást nyertek a pénzügyi közigazgatás egyöntetű irányítására. A tanácskozásokat az egyes adónemek keretében az adózásokkal való méltányos elbánás elve hatotta át és különösen a kisemberek kíméletére hivatott fel a figyelem. "Az általános kereseti adó kezelésének megváltoztatásáról, továbbá a pénzügyi közigazgatás átszervezéséről ez alkalommal még nem volt szó. A hadirokkantak nemzeti szövetsége a magyar rokkantkérdés törvényhozási rendezését sürgeti. Csák Boldizsárnak

t a Szövetség főtitkárának nyilatkozata. A világháborút követő idők egyik legsúlyosabb problémája a hadirokkantaknak, a háborúban elesettek özvegyeinek és árváknak helyzete s megélhetésüknek az állam részéről való biztosítása. Törvényhozási uton a magyar hadigondozás az 1875-ben hozott rokkantellátási törvénnyel rendeztetett s igy kétségtelen, hogy ez az éppen félévszázad előtt hozott törvény a világháborút követő mai időkben már nem időszerű. Miután a nemzetgyűlésen is kifejezésre jutott az a kívánság, hogy a rokkantkérdés további rendezése ne halasztassék, hanem a kormány megfelelő javaslatot nyújtson be a Házban, felkerestük ez ügyben a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Nemzeti Szövetségét, ahol Csák Boldizsár főtitkár a következő információt adta : — Birjuk a magyar nemzetgyűlés többségének az irányú igéretét, hogy mindent elkövetnek annak érdekében, miszerint az uj rokkantellátási törvényjavaslat a Ház elé kerüljön és még ez évben letárgyaltassék. — Ez ügyben mi, mint a hadigondozottak társadalmi egyesülete, mindenütt eljártunk s tudomásunk van róla, Tíogy a népjóléti minisztérium már munkába is vette a tö r v é ny te rvezetet. — A mi kívánságunk elsősorban az, hogy a meghozandó törvény a 100 százalékos rokkantnak a létminimumot biztosítsa. Nyilvántartásunk szerint 2341 100 százalékos rokkant van Csonkamagyarországon, melyekből 81 tiszt, 2260 pedig altiszt és közlegény. A mai állapot szerint egy 100vszázalékos rokkant tisztnek havi illetménye 480.000 korona, altisztté 360.000 korona, közlegényé pedig 240.000 korona- Ez tarthatatlan állapot. Ezeknek, akik egészségüket és teljes munkaképességüket vesztették el az ország védelmében, — megélhetésüket biztosítani kell. — Ennek arányában volna a 75, 50 és 25 százalékos rokkantak illetménye megállapítandó. — További kérésünk volt az, hogy a törvény biztosítsa az állami jogosítványok kiadásánál a hadigondozottak elsőbbségi jo(gát s a vállalatok köteleztessenek arra, hogy munkásaiknak bizonyos százalékát hadigondozottakból vegyék. — El akarjuk érni azt, hogy a törvény általában is kimondja, hogy a hadigondozottak az állami nyugdijasokkal egy tekintet alá esnek. — A törvényhozásnak figyelembe kell vennie, hogy nemcsak a győző, de még a háborút vesztett államok között is Magyarországon a legrosszabb a hadirokkantak helyzete. « CIG/0.RETTAPAPIP ÉS HÜVELY ;« f'^.ifflEiaiSSBBaHSF^KW'J^^ — Meghívó. A Nyíregyházi Bőripari Sport Egyesület február 8-án (határozatképtelenség esetén febr. 15-én) délután 2 órai kezdettel az Ipartestület helyiségében tartja I. évi közgyűlését, melyre az egyesület t. tagjait meghívja az elnökség. — Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 1. Fő-r titkári jelentés. 4. Tisztikar megválasztása. 5. Esetleges indítványok. — Makulatúra olcsón kapható az Ujságboltban. 1925, február 6. o o í 0 •w ALOM A BOLDOGSAGROL