Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-06 / 29. szám

JSíYÍRJflDÉK 1925. február 5. A mimkásvédelem. Irta : §iántó 'Menyhért miniszteri tanácsos, a Társadalmi Muzeum igazgatója. A XIX-ik század egyik jellegzetes ténye volt az ipari fejlődés. A munkásosztály életmódja háztartási berendezése és egész gondolatvilága mindinkább eltávozott a munkaadóktól. A töke és munka közti ellentét kiélesedett. — Ezt az ellentétet Ovven, a munkások humánus nevelésével, életmódjuk javításival, erkölcsi és anyagi javaik gyarapításával igyekezett kiegyenlíteni. — A munkásvédelem eszméjének példaadó apostola volt. A munkásvédelmi eszközöknek két nagy csoportját külömböztetjük meg: a kötelező és az önkéntes munkásvédelmet. A kettőnek nincsenek éles határai, hanem egymásba átmennek. Önként vállalt munkásvédelmi intézkedések egynémelyikét kötelezővé és a törvényhozás általánossá teszi. A munkásvédelem fő feladata : a keresetképtelenség idején való ellátás• Ez a keresetképtelenség előállhat betegség, baleset, vagy munkanélküliség folytán. ! 1 ! 1 A legmegdöbbentőbb hatása van a baleseteknek. Ennek volt következménye Engel Doifus mülhauseni gyárosnak kezdeményezése, aki a baleset elhárító gépszerkesztés érdekében sikeresen működött. Az ipari betegségek kártétele azonban még ennél is nagyobb. Ugyanilyen káros és életröviditő hatása van a munkások egészségtelen életviszonyaiból eredő népbetegségeknek. — Eziek leküzdésének egyik módszere a jelenlegi főprobléma : a lakásügy. A baleset és betegség esetére való biztosítás után a mai időkben a legaktuálásabb ü munkanélküliség esetére való biztositás, mely az európai államok nagyobb részében már megoldást nyert. — Nálunk Papp Géza dr., a Népjóléti Minisztérium államtitkára bízatott meg a munkanélküliség elleni biztositás törvénytervezetének elkészítésével, aki e célból az osztrák viszonyokat tanulmányozta, ahol ez a kérdés törvényileg szabályoztatott. Minden reményünk meg van ahhoz, hogy még ez év első felében a nemzetgyűlés törvénybe iktatja fizt a fontos javaslatot, mely a mai nehéz idők egyik legégetőbb és legnehezebb kérdését, a mindinkább terjedő munkanélküliséget hivatott gyógyítani. A munkásvédelmi törvények létesítése különben ujabban nemzetközi megegyezéssel történik. Svájc már 1889-ben hívott össze ilyen nemzetközi értekezletet. A párisi 1900. évi világkiállítás alkalmával tartott nemzetközi értekezletből kifolyólag alakult meg í a Törvényes Munkásvédelem Nemzetközi Egyesülete. Székhelye volt Basel. Ez a szervezet tovább fejlődött a háború után alakult Népszövetségben, melynek egyik, ezzel a kérdéssel foglalkozó szerve lett: a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal. Ennek az intézménynek eddigi tevékenysége a legszebb reményekre jogosit. Arra a kérdésre, hogy ki viseli a munkásvédelem költségeit, azt lehet felelni, hogy kezdetben a munkaadó, de ez csakhamar megtérül a termelés nagyobb produktivitásában. Ennek történeti példája a rabszolgaság lés a jobbágyság megszűnése következtében előállott gazdasági helyzet. — A munkásvédelem a társadalmi békének is leghathatósabb eszköze. APOLLÓ Eszterházy Ágnes grófnő Hurj IMtks Szombatos Vasárnap Hétfőn filmregény 8 felvonásban És a fényes műsor, Előadások kezdete: Hétköznap 7 és 9 órakor. Tasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. A Magyar Távirati Iroda és a nyiregyházi rádió. Az elmúlt héten egyes fővárosi lapok részint a Kapitol mozgó rádió hangversenyei, részint a rádió koncesszió kérdése miatt szokatlanul éles, a valóságnak meg nem felelő cikkekben lámadták a M. T. I-t. hogy ily módon ugy a nagyközönség, mint az illetékes felsőbb hatóságok előtt diszkreditálják. A M. T. I. igazgatósága mindazon lapok ellen, amelyek ebben a támadásban részt vettek, megtette a törvényes lépéseket és a bűnvádi eljárás megindítását kérelmezte ellenük. Akik olvasták a M. T. I. vezetőségének e tárgyban közzétett nyilatkozatát, teljesen tisztán látják az ügyet és megértik, hogy a nagy hangon szenzációvá felfújt hirek nem egyebek, mint rosszindulatú és az igazsággal teljesen ellentétben álló közlemények. A M. T. I. i&ohaseem kérte az engedély nélkül, vagy esetleg engedéllyel felállított rádiófelvevő készülékek elkobzását, mert hiszen ezekhez sem^m köze sincsen a Távirati Irodának. Ellenben azok ellen, akik a maguk készülékén a MT. I. híranyagát veszik fel, teljes joggal léphet fel a M. T. I. és ezek ellen minden esetl>en meg is teszi a feljelentést. A M. T. I. híranyaga nem .Mindenkinek jelzésű híranyag, tehát nem közpréda, hanem drága pénzen beszerzett, tehát magántulajdont képező anyag, amelyet a szer zői jogról és a távirati titokról szóló rendelkezések egyaránt védenek, ugy, hogy ennek a híranyagnak bármilyen módon való felhasználása tilos és büntetendő cselekményt képez . olcsó áron vásárolhatja bútorait Hallatlan Suhanesz Lajos bútorgyáros kárpitos és butor-árucsarnokában Bethlen-u. 5. Telefon 319. Krúdy Gyuia: Ady Endre éjszakái című írását közli a Nyugat legújabb száma. Kapható az Ujságboltban. Rákosi-Album. Irta Kugler 'Mihály. Vannak pillanatok az életben, melyek megörökitésre érdemesek, ugy nemzetek, mint családok és egyesek történetében és kivált, ha a közérdek körüli érdemekben mutatkoznak az ilyen pillanatok, méltán nyujthatjuk az elismerés pálmáját annak, aki azoknak központjában áll, Rákosi Jenő pedig egy egész magyar világnak a központja. Mióta ő a 80-ik évét betöltötte, szünetlenül sereglenek körülötte az ő tisztelői és megragadnak minden alkalmat, hogy élte alkonyán Őrömet szerezzenek neki. Úgyszólván szakadatlan láncban sorakoznak az ünneplések és ő az Istennek különös kegyeltje, mert még óletéöen hullanak az ő lábaihoz, — az elismerés és hála virágkoszorui, mig másoknál csak a koporsó fedelén rakodnak azok le. Sopron város is szerencsés volt a nagy hazafit iskolás éveinek megörökitéséül egy emléktáblával ünnepelni, és ennek kiegészítéséül egy Albumban bocsáttatik közre mindaz, ami Rákosi Jenő életében nagy és kedves; az ünnepeltet jellemző vonásokat megtaláljuk az életrajzban, az irói és a 80 éves jubileumban, az acsádi és soproni emlékünnepélyeken és számos érdekes kép fogja az albumot disziteni, igy tehát lehetetlenné válik az, hogy századok multán Rákosi Jenő Shakespeare sorsára jusson, akinek életéről annyira homályos adatok maradtak fenn, hogy kétségbe vonják azt is, hogy a világhírű drámákat ő irta volna. Igy a Rákosi-album nemcsak a szeretet és elismerés tollával Íródott, hanem Klio is vezette örök idők számára az irók kezeit. A legközelebb megjelenő munka előhirnökeül szolgáljanak e sorok, melyek egyes szemelvényeket mutatnak be, oly arckép gyanánt, melynek létesítéséhez nem egy, hanem a festők sokasága járult hozzá egy-egy ecsetvonással és egyúttal virágszálak is az egyes lapok, melyek Összefoglalva, koszorút fonnak Rákosi ősz fejére. Igy egyik leghivatottabb ösmerője, Csajthay Ferenc azt irta aZ albumba, hogy közkérdésekben senki sem állapította meg a diagnózist oly biztosan, mint Rákosi Jenő, és a magyarságot csak az a nemzeti és keresztény politika foglalhatja össze és vezetheti "ki a válságból, melyet Rákosi Jenő hirdetett egész életén át. Östor József dr., ki a soproni ünnepélyen a diszbeszédet tartotta, azt mondotta, hogy ha Rákosi hatalmas szellemének bármely megnyilvánulását nézzük, mindegyikében megtaláljuk a gyémánt magot: a magyarságot; mindent csak a magyarságért! csak ezért, és azért az ő magyar szellemét politikai irányok skatulyájába beleszorítani nem lehet. Rabel László, a jeles író szerint, Rákosi eleinte csak Soproné volt, de Budapesten olyan nagyra nőtt, hogy az egész nemzet vallja őt a magáénak, mert a magyar hitet, a magyar büszkeséget ő prédikálta a legbübájosabb költői nyelven, mert a próféták lelke lakozik benne. Thirring Gusztávné dr.-né írja: az anyai ágon frank, apai ágon német származású Rákosi-család legkiválóbb tagjait, "Jenőt, Viktort és Szidit a magyar föld varázsereje a legizzóbb magyarjainkká asszimilálta, akik egész életüket a magyar nemzet fejlődésére és boldogulására forditották, Jenő pedig, mint a hazaszeretet ragyogó megtestesítője, küzdött Nyugatmagyarország megmentéseért is. Borsodi Vilmos író az amerikai magyarok részéről ünnepli Rákosi Jenőt egy lelkes cikkben. Csatkai Endre, az életrajzíró, Rákosi Jenőt a 'írtunka fejedelmének nevezi, és ha ő nemzetünk hajóján nem is a vezérlő kapitány, mégis ő az, akinek biztos szeme meglátja a messze tenger ismeretlen szinét, az örvényt, a zátonyt, előre jelzi hazánk minden ellenségét és biztos és háboritlan az utazásunk, ha az ő őrszeme virraszt. Berecz Dezső dr. titkár az ő cikkében azt irja róla: ha magas alakját, hófehér haját megpillantjuk, akkor azt mondjuk, hogy milyen fürge, mozgékony öreg ember; azonban, ha beszélni halljuk, vagy ha írásait olvassuk, akkor csak azt csudáljuk, hogy milyen korán megöregedett ez a "fiatalember. | [ • j j J ÍT.' [ i i&H