Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-02-05 / 28. szám
1425. február 5. JSÍYÍRVIDÉK oltóparancsnok vezetése alatt a Kisvárdai Önkéntes Tűzoltó-Egyesület, Pipcsák János főbíró vezetése alatt a községi képviselőtestület, Kürthy Ferenc dombrádi főjegyző vezetése alatt a járási jegyzői kar és Nozdroviczky László főszolgabíró vezetése alatt a szolgabírói hivatal. Az üdvözlő beszédek. A küldöttségek vezetői valamennyien alaposan átgondolt és szerkezetileg gondosan felépített beszédekben üdvözölték a főispánt, aki valamennyi beszédre tartalmas es meglepően találó válaszokat adott. Nem sablonos feleletek voltak ezek, hanem mindegyik válaszbeszédnek olyan invenciózus, olyan ötletes volt a magva és olyan koncepciózus és poentirozott a szerkezete, hogy nemcsak a küldöttségeket frappirozta, hanem az egész ünnepséget végighallgató notabilitások is a legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak arról a szellemi tornáról, amely mintegy három óra hosszat tartott. Készakarva használtuk a szellemi torna kifejezést, mert a válaszbeszédek egytől-egyig rögtönzöttek voltak és valóban beszédes bizonyítékai a főispán immár általánosan ismert elokvenciájának. A gazdabál. A küldöttségek üdvözléseinek befejeztével dr. Kállay Miklós főispán néhány látogatást tett, majd kevéssel 6 óra után kíséretével együtt a nagyvendéglő feldíszített tánctermébe ment, ahol Ébner Jenő községi főjegyző üdvözölte tartalmas beszédben, amire a főispán hosszasabban válaszolt és megnyitotta a gazdaifjuság aznapra rendezett táncmulatságát. A két beszéd után a fiatalok táncraperdültek s a főispán kíséretével együtt sokáig elgyönyörködött a fiatalok mulatságán. A bankett. Este fél 9 órakor a nagyvendéglő utcai helyiségeiben 150 teritékes bankett volt. Az első felköszöntőt Nozdroviczky László főszolgabiró mondotta a kormányzóra, majd Pethő József esperes-kanonok köszöntötte fel Kállay főispánt, aki a következőkben válaszolt : A főispán beszéde. Igen tisztelt Uraim ! Üdvözletet kaptam Pethő főtisztelendő ur és Kisvárda nagyrabecsült közönsége részéről. Köszönöm az üdvözletet, mert ebben a barátság zálogát látom. A magyar emberek mindig baráti kézszorítással közeledtek egymáshoz, s a magyar történelmi eseményeknek is ez a főmotívum a jellegzetességük. Amikor ez a maroknyi nép elhelyezkedett az uj hazában, az egész világ ellenséges érzülete vette őket körül. Tömegük nem volt olyan érős és hatalmas, hogy a fenyegető veszedelmekkel meg tudjanak birkózni. Államalkotó tehetségüknek kellett tudatraébredni, hogy ezer éven keresztül fenntartsák Magyarországot. Belátták, hogy olyan államot kelt alkolniok, amelyben minden nép ési minden vallás megtalálja a maga boldogulását. Ez az igazi magyar világnézet. — Nem a győzelmes háborúk tették a magyar nemzetet nagygyá ós nem a veszteségek rettenetes súlyának nagysága miatt nem pusztultak el, hanem a magyar államalkotó és asszimiláló képesség volt az, amely a magyar nemzetei ezer éven keresztül fenntartotta. A magyar faj csak ugy reprezentálhatott, ha segítségül hívott más elemeket, amelyektől nem követelt nyelvtudást, nem követelte ősei szokásának elhagyását, hanem csak annyit, hogy százszázalékos magyarok legyenek, mint a honfoglalók. Ez a magyar történelem drámájának vezérmotivuma és ennek a közös eszmének u plattformján létesíthetünk alapot az eljövendő munkára. Nincs nagyobb luxus, mint azt kutatni. hogy kinek milyen a származása. — Az embereket aszerint kell megítélni, hogy ki milyen részt vesz a nemzeti munkában. De ebben az egyben kérlelhetetlennek kell lennünk. Csak egységes és közös eszmevilág vihet előre bennünket. A feladatoknak egész láncolata előtt állunk, amelyeknek megold hatására társadalmi békét kell teremtenünk. Óriási felfordulások küszöbét léptük át és kezdetén állunk a gazdasági rekonstrukciónak. Ha figyelmesen szemléljük a gazdasági élet tüneményeit. örömmel kell megállapítanunk, hogy a helyzet távolról sem olyan rossz, mint azt a próféták jósolták. A gazdasági bajokból való kievickélés, nek egyetlen lehetősége van és ez a konzervativizmus,. — A legrégibb intézmények. üzletek és vállalatok ösztönszerűleg ragaszkodnak konzervatív elveikhez es ennek köszönhetik fennmaradásukat. Talán éppen ebben a városban, amelyben olyan élénk kereskedelmi és gazdasági élet van, fölösleges hangsúlyoznom a konzervativizmus jelentőségét. Most, hogy itl vagyunk a kisgazdabálon, önkéntelenül eszembe ötlik a magyar földmivelő egészséges maradisága s önkéntelenül adódik az a föltevés,, hogy a magyar jövőt ennek a társadalmi osztálynak biztos alapjára kell építeni. 1 A magyar gazdasági élet egyik problémája a tisztviselőkérdés. A magyar tísztviselőosztály más pozíciót tölt be a nemzeti életben, mint más országban és éppen ezért a magyar tisztviselő sorsát más szemmel kell nézni. A magyar tisztviselő úgyszólván egyedüli reprezentánsa a müveit középosztálynak. Éppen ezért nem szabad tisztán kenyérkereső pályának tekinteni. A magyar kuliura fejlődésének zászlaja a magyar 1 tisztviselő kezében van, neki tehát nem szabad elcsüggednie. Ennek az osztálynak hivatottsága, hogy többet kelf adnia munkájából az államnak, mint amennyire kötelezve van, mint amennyire fizetik. — Viszont a nemzetnek kötelessége, hogy a legelső adandó alkalommal a lisztviselőknek segítségére siessen. A nemzeti élet struktúrájának okszerű felépítésében a fő elv a társadalmi tagozódások kiegyenlítése. Nagy szegénység" és nagy gazdagság egymás meilett szociális nyugtalanságot vált ki s ugyanez a törvény áll a szellemi javak birtoklásának eltolódására is. Az alsó és felső tömegek műveltségének színvonalai között nem szabad nagy különbségnek lenni. Mindnyájunk sorsa egy a nemzet sorsával. Aki ezt az elvet vallja, íaz lehetetlen. hogy ne legyen jó magyar ember. — Lehel valaki demokrata, lehet szociálisla és liberális, ezek csak frázisok: ahol becsület, tisztesség és munka van, ott van az igazság. A besZéd hatása. A gyönyörűen felépített, gondolatos, beszéd után percekig tartó tapsban és éljenzésben tört ki a hallgatóság és meleg szeretettel ünnepelte a főispánt. Ezután több pohárköszöntő hangzott el. Kovács Lajos ref. esperes az alispánra és a vármegye tisztviselői karára, Tóth János gör. kath. lelkész a kerület közszeretetben álló, népszem képviselőjére Mózer Ernőre, dr. Zelenka Lajos kir. törvényszéki elnök Kisvárda község vezetőségére, képviselőtestületére és polgárságára, Mózer Ernő nemzetgyűlési képviselő pedig Nozdro- i viczky László főszolgabíróra ürítik poharaikat. Utánuk Mikecz István alispán emelkedik szólásra és megköszöni Kovács esperes elismerő szavait, amelyekben Kisvárda egész közönségének szeretetét érzi. ()t évig dolgozott ebben a községben s igy alkalma volt azt alaposan megismerni. — Szomorúan látja, hogy a szeretet még mindig nem hatotta ál az embereket és hogy Kisvárda az utóbbi időben nem csak hogy nem fejlődött, hanem hanyatlott. Visszautasítja azt a föltevést, hogy Nyiregyháza város a kisvárdai törekvéseknek szárnyát akarja szegni. Az ilyen, beállítás a tények félreismerésén alapulhat. Mindig lelkes támogatója volt Kisvárdának és az is fog maradni. Értsék ezt meg jól a kisvárdaiak ós igyekezzenek községükei fejleszteni. Kisvárda közönségére üriti poharát. A többi pohárköszöntök, A zajos tetszéssel fogadott felszólalás után dr. sasi Szabó László a községi jegyzőkre, Virányi Sándor vármegyei főjegyző a szabolcsi tanítókra, Kürthy Ferenc dombrádi főjegyző a lelkészekre, Bencs Mihály ipartestületi elnök a nyiregyházi vendégekre ürítették poharaikat Csonka Gedeon helybeli iparos talpraesett verses köszöntőt mondott Mózer Ernő képviselőre. — Nagy feltűnést keltett Szánthó Gábor dombrádi kisgazda hatásos felköszön tője Nozdroviczky László főszolgabíróra. ; A jól sikerült bankett a legvidámabb hangulatban a reggeli órákig tartott, amikor a vendégek lassan oszolni kezdtek. Itt emiitjük meg, hogy a község köztiszteletben álló volt főbírája, Kastaly Ferenc tb. főszolgabíró betegsége miatt nem vehetett részt az ünnepségen, amelynek nagyszerű megrendezésében Nozdroviczky László főszolgabírót, dr. Rézler Gélbor és dr. Bedő Lajos szolgabirákat és Ébner Jenő községi főjegyzőt illeti az oroszlánrész. Az ünnepségeken jeien voll Harsányi László főispáni titkár is, aki már a hajnali vonattal Kisvárdára utazott és csak másnap reggel tért vissza Nyíregyházára A pausal fogyasztók figyelmébe ajánlom, hogy yillamos pausál foglalatokat és égőket jutányosán átcserélem, úgyszintén pausálról árammérőre való átszerelési munkálatokat szakszerűen vegzem. pg^^g L aj Q S villanyszerelő és vállalkozó. Műhely: Zrínyi Ilona-utca 3 glIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIM LEGÚJABB D IVATLAPOK j | kaphatók az UJSÁGBOLTBAN. | Jön Petrovich Szvetíszláv a Városi Színház Mozgóba
