Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-04 / 27. szám

1925. február 4. JSÍYÜUflDÉK ofto Eeresztényszociállsta népgyűlés Nyiregyházán. Nyíregyháza, február 3. A Nyirvidék tudósítójától. nyíregyházi keresztényszocialista párt működésének rövid múltra tekinthető történetében kimagasló időpontot fog jelölni 1925. február elseje. E napon egy egész napot igénylő programm keretében mutatta be a párt azt a munkát, amelyet meg akar valósítani. Délelőtt 11 órai kezdettel a Oazda-Otthonöan propaganda népgyűlés, délután a keresztény munkás otthon felavatása, este pedig társas vacsora volt. Az egyes mozzanatokról a következő tudósítást vettük. N[épgyűlés a Gazda-Otthonban Délelőtt fél 11 órára volt hirdetve a népgyűlés, de tekintettel a különböző felekezetek templomaiban levő istentiszteletekre, csak 11 órakor vette kezdetét a gyűlés. Ekkor azonban zsúfolásig megtelt már a gazdaotthon hatalmas nagyterme. Ha a népgyűlés résztvevőinek képét öss^e akarnók állítani, szinte leküzdhetetlen feladatot kísérelnénk meg, mert a párt vehetőin s az illusztris előadókon kivül az értelmiség, nagy- és kisbirtokos, kereskedő, iparos, ipari, gazdasági és egyéb segédmunkás, férfiak, nők, meglett férfiak és a munkás élet első lépéseit járó ifjak, egyszóval Nyíregyháza város keresztény társadalma teljességének képviselete jelen volt a népgyűlésen. És hogy milyen volt a gyűlés hangulata, azt semmi sem jellemezheti jobban, mint az a tény, hogy a teljes két órán át tartó fejtegetéseket feszült figyelem s egyegy beszéd végén, de közben is, zugó általános elismerés kisérte. Tizenegy órakor nyitja meg a népgyűlést Lakatos Lajos elnök. Üdvözlő szavai után felkéri Dr. ZáborsZky István budapesti főorvost, a keresztényszocialista mozgalmak országos nevű irányitóját, hogy tartsa" meg előadását. f | I | | _ I A főorvos nyugodt mérséklettel, a logikai okfejtés világosságánál mutatja be általánosságban a munkásmozgalmak történetét. Hosszabb időt szentel a marxi ideológia kialakulásának ismertetésére, majd mikor ennek csődjét kimutatta, rávezette hallgatóit a keresztény társadalomnak szociális feladataira. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Dr- SZviezsényi Zoltán miniszteri tanácsos emelkedett szólásra. Megállapítja, hogy sokan foglalkoznak a szocializmussal, anélkül, hogy tudnák, mi annak a belső tartalma. Nagy hibának tartja, hogy az ember jelszavak után indul s a lelkiismeretlen vezetők mellett nekimegy a falnak. Szocializmus mindig Volt s a haladás folytán csak a formája változik. A szociáldemokrácia és keresztényszocializmus is csupán keretet képez, belső tartalmuk, világnézetük adja működésűk értékét. Élesen állást foglal a szociáldemokraták izgatásaival szemben. Izgatni pedig csak a lelkiismeretlen emberek szoktak, foglalkozik a marxi gondolat zsinórmértékével: a tőke és a tömeg hatalmával. Állitja a szociáldemokrata felfogással szemben, hogy a tőke lehet rossz ugyan, ha nem szolgálja az emberiség egyetemes jólétét, de jó, ha a jónak szolgálatába állítják. Védelembe veszi az egyházi vagyont, mely a nemzeti kulturának egy évezreden át erős támasza volt. Rámutat arra az évtizedeken át tartó munkára, melyből egy-egy gyár, vagy más nagy tőke tevődik össze s figyelmeztet rá, hogy könnyű az évtizedek munkájának gyümölcsét elpusztítani, de nehéz újjáteremteni. — Nem lehet a szociáldemokráciát megvalósítani, mert a marxi felfogás szerint az orvos, vagy a mérnök munkája egy fél kg. hússal lemérhető, egy másik foglalptozásbelí ember munkája pedig egy kg. r/zzsel egyenértékű- Ez a materialista világnézet ideálja. Hogy a szociáldemokraták vnágnézete nem életképes, azt igazolja a bécsi Hammerféle kenyérgyár csődjével. Ellenben a krisztusi szocializmus ragyogó példáját látja Löwen város emberszerető népének tetteiben, í akik szeretettel fogadták a közéjük érkező magyar gyermekeket, pedig magyar ágyúgolyók is részt vettek a város elpusztításában. Szűnni nem akaró taps követi beszédét s még ennek hatása érezhető, amikor szójtásra emelkedik Dr. Haller József nemzetgyűlési képviselő. Az emberiség sorsát egymástól eltávolodó két vonallal példázza. Az lenne hivatásunk, hogy egymás mellett haladjunk s ehelyett útjaink keresztezik egymást s az útkeresztezés után mind távolabb jutunk egymástól. Az egymás útjainak keresztezései szülik az igazságtalanságokat s éz képes arra, hogy rombadöntse az egész világot. Az igazságtalanságot nem ugy kell orvosolni, mint ahogy a szociáldemokraták teszik, hogy rombadöntik a világot, mert akkor ugy járnak, mint Sámson, hogy a társadalom épületének oszlopai agyonzúznak mindenkit, ellenben meg kell keresni az igazságtalanságok okát s az emberiség útját közös mederbe kell terelni, az igazság medrébe. Igazság csak egyféle van, ez a keresztény szeretet igazsága. A keresztényszocializmus ennek az igazságnak az uralmát, a szociáldemokrácia ellenben csak egy fajta uralmát akarja biztosítani. A gyűlés utolsó szónoka Dr. Székely János államtitkár volt. Egy közbeszólónak azon szavaihoz fűzi mondanivalóit, hogy »Krisztusnak nem kellett vagyon«. Tudja hogy a közbeszólás éle az egyházi vagyon ellen irányul. Sejti, hogy a szociáldemokrácia frázistárából szedte fel a közbeszóló e tudományát. Csak annyit kíván felvilágosításul közölni különösen a közbeszólóval, hogy Tomory érsek, a vagyonos főpap elesett Mohácsnál, csepeli Weisz Manfréd ellenben nem a világháborúban halt hősi halált. A szociáldemokraták ellen fordul s kérdi hogy ha ők a vagyoni egyenlőség hívei, ugy miért van az, hogy Kabók Lajos szocialista képviselő 25 millió korona havi fizetést huz a pártkasszából, amikor ezer és ezer proletárnak még kenyérre sem jut. Követeli, hogy a munkás megkapja a maga tisztességes megélhetésére szükséges bérét s ne történhessék meg, hogy amíg a gazda verejtéke termeli a búzát, siberek árulják minden munka nélkül 650.000 korronás áron. Ennek letörésére a szövetkezeti eszme felkarolását ajánlja. A magyar nemzet most éli leggyászosabb napjait. Azok tombolnak jólétben, akik kicsavarták kezéből a fegyvert, melyet azután a mellének feszitettek. Egy kis allegóriával fejezi be szavait, melyben az összetartásra buzdított. A népgyűlés résztvevői nevében Lakatos Lajos mondott köszönetet a szónokoknak s a Szózat eléneklése után a népgyűlés véget ért. Fisciihof Gyula szabadliceáiisi előadása a tudományos grafológiáról. Nyíregyháza, február 3. Saját tudósítónktól. Szombaton este 6 órakor a Kossuth Lajos reálgimnázium díszterme színültig megtelt Az egyéb liceális eló'adásokról megszokott szorgalmas látogatókon kivül nagy számban voltak képviselve a tudományos grafológia kérdései iránt hivatásszerjjleg érdekló'dó' szakemberek. Birók, ügyvédek, rendőrségi, pénz ügyi és pénzintézeti tisztviselők, valamint pszichológiával foglalkozó pedagógusok. Feltűnően sok nő volt a jelenlévők között. Feszült figyelem közepette kezdte meg előadását Fischhof Qyula, a szegedi kir. törvényszék hites írásszakértője, aki az e téren végzett kutatásai és felmutatott uj tudományos igazságai révén ma már a külföldön is előnyösen ismert szakférfiú. Előadása első részében szembehelyezkedik azzal a téves felfogással, amely az utóbbi időben napvilágot látott egyes budapesti napilapokban a grafológiáról. Hivatkozik a külfö'd tekintélyes lapjaira, amelyekben külön rovatban művelik ezt a — ma még zsenge tudományt. Majd rátér a grafológia lényegére Lélektani és élettani alapon kimutatja, hogy az irás kivetitődése az agyban született képeknek, mely az agy- és kézidegek szoros összefüggése folytán nyernek fizikai megnyilvánulást. Ebbői folyólag a lélek szubjektív tulajdonságai, mint amilyen a rendszeretet, a pedantéria, izlés, a rendetlenség, idegesség, kor, bőbeszédüségre és szűkszavúságra való hajlam, a hangulat, temperamentum, valamint egyéb, fel sem sorolható jó és rossz tulajdonságok. E belső sajátosságokon kivül pedig a külső környezet idevonatkozó hatását fejtegette. A belső és külső befolyások egybevetéséből kimutatja, hogy beszelhetünk külön &z első nap műsora: A Pesti Kabaré 1 vendégjátéka az Apollóban. i második nap miissra: 1 A POFON Bohózat. Irta Újvári Fereno Villamos bázassáii Vigopera. Irta Harmath Imro A Pesti Kabaré 1 vendégjátéka az Apollóban. NOTESZ | Szép Ernő tavaszi játéka g Patent iroda 1 Bohózat. Politikus hordárokj Kettős 1 Tanácsos úr j I jó ember y Zágony István komédiája 1 Szólék, duettek, táncok, aktualitások. Február csütörtök Február 0 péntek fellepnek | Virágh Jenő Sándor Stefi Újvári Ferencz Várnai Vilmos Erdős László karmester, zeneszerző. Fogadja 1 részvétem Komédia Mihályi litvántól Krondorfi Harmath Imrétől Teljesen uj szólö műsor. 1 Előadások kezdete j 7 és V) órakor. Színházi helyárak. Előadások kezdete 7 és 9 órakor.