Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-31 / 25. szám

2 ^NYÜUTIDÉK 1925. január 31. Katonai ellenérzés. A katonai ellenőrzés odiózus ügyéről nyilatkozott a miniszterelnökség a nemzetgyűlés külügyi bizottságában. Nemrégiben jutott nyilvánosságra, hogy a népszövetség elutasította a magyar kormánynak az iránt való kérelmét, hogy a hatalmak képviselőiből alakított katonai kutató bizottságban helyet kapjon. Általában az egész katonai ellenőrzés, melyet a trianoni kény szerszerződés léptetett életbe, feleslegessé vált abban a pillanatban, amint eleget tettünk a békeszerződés katonai határozatainak. Különben is az ellenőrzés időhöz kötött volt a békeszerződés értelmében, de természetesen az antant ellenőrző-bizottság máig sem váltotta be igéretét, melyet még 1922-ben tett a magyar miniszterelnöknek az ellenőrzés meg szünéséről. Bethlen István gróf kormánya azóta is folyton sürgette ennek a felesleges szernek visszahívását, a nagykövetek tanácsa azonban két esztendővel ezelőtt meglepetésszerűen azt a javaslatot tette, hogy járuljon hozzá Magyarország egy úgynevezett garanciális bizottság létesítéséhez, amely hivatva lett volna az ellenőrző bizottságot felváltani. A kormány igen helyesen ehhez a módosításhoz nem járult hozzá, arra az álláspontra .helyezkedvén, hogy itt nem átszervezésről, hanem egy sértő összetételű és teljességgel felesleges ellenőrzési ténykedés megszüntetéséről időszerű nemzetközileg dönteni. A kisantant ezalatt folytonosan olyan követeléssel lépett fel, mely beleütközik a trianoni békeszerződésbe, hogy az ellenőrzésbe beleszólást nyerjen, jóllehet annak gyakorlását a békediktátum kizárólag a nagyhatalmakra ruházta. A katonai ellenőrzés ügyében csak nagysokára az elmúlt nyár folyamán történt olyasmi, mely reményt kelthetett mindenkiben afelől, hogy a győztesek ellenőrzése egy pártatlanabb fórum hatáskörébe utaltatik át, nevezetesen a népszövetség jogkörébe, amelynek csupán egy központban székelő szervezete foglalkozott volna az ellenőrzés továbbvitelével, mig sem a hatalmaknak, sem a népszövetségnek Magyarország területén külön ellenőrző testülete nem működhetett volna. Ekkor a szomszédos államok ismét képviseleti jogot követeltek maguknak a központi ellenőrző-bizottságban, mire Magyarország azt az előterjesztést tette, hogy erre az esetre Magyarországnak is képviselethez kell jutni, mert a nemzetek jogegyenlőségével áll ellentétben és a népszövetséget alapgondolatában rendíti meg, ha jogtalan kedvezményeket juttatnak a szomszéd államoknak. Terjedelmes tiltakozó emlékiratba foglalva álláspontunkat nyujtottuk át hivatalos jegyzékünket a népszövetségnek, melynek Rómában összeült tanácskozása udvariasan bár, de a polémia lehetőségét elvetve utasította el kormányunkat. A miniszterelnök kijelentette a nemzetgyűlés külügyi bizottságának, hogy a maga részéről az ügyet nem tekintheti ezzel lezártnak, hanem alkalmas időben ismét meg fogja tenni a szükséges lépéseket. A miniszterelnök megnyugtató kijelentéseihez nincs hozzátenni valónk, mert személye és kormányzati politikája iránt a legteljesebb bizalommal viseltetvén, meg vagyunk győződve arról, hogy a népszövetség vezetőivel és tagállamainak miniszterelnökeivel való személyes érintkezés során mindent el fog követni, hogy a katonaai ellenőrzés végleges megszüntetése vagy pedig a módosult és enyhébb formájú ellenőriztetés kérdésében Magyarország jogos igényei kielégíttessenek. Az ország közvéleménye e bizalom mellett azonban sürgetőleg követeli, hogy a kormány mielőbb tegye jjjeg ujabb erélyes közbelépését, mert a kutatás mai módja nemcsak a nemzet tekintélyét sérti mélységesen, hanem nyugalmát is felzaklatja. Jön Notredamei toronyőr Jön A Bessenyei Kör február 6-iki zenekari hangversenye. Szegheő János zongoraművész fellépte. Nyíregyháza, január 30. Saját tudósítónktól. A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör február 6-án pénteken este 8 órakor, a »Korona« nagytermében Szegheő János zongoraművész közreműködésével zenekari hangversenyt rendez. A Bessenyei Kör zenekara H°vách Árpád karnagy vezetésével teljesen felkészülten várja az idei szezonban való első fellépését, Szegheő János zongoraművész pedig, akit a nyíregyházi publikum már jól ismer, hatalmas programmal kedveskedik. Külön •érdekessége a műsornak Garay Gyula dr., aki művészi képességeit a Tartini-hegedüverseny szólójában fogja csillogtatni. Az est programmja, mely iránt óriási az érdeklődés, a következő. 1. Chopin : Szonáta, op. 35. B-moll. Grave — Doppio movimento — Scherzo ' Marche funebre — Presto. Előadja Szegheő ' János zongoraművész. 2. Tartini: Hegedűverseny, D-moll. Allegro — Grave — Presto. Előadja a Bessenyei Kör vonószenekara• A hegedűszólót Garay Gyula dr. játsza. — Szünet után : 3. Mozart: Zongoraverseny, D-moll- Allegro — Románcé — Rondö —i Allegro assai. Előadja a Bessenyei Kör zenekara. A zongoraszólót Szegheő János zongoraművész játsza. 4. Chopin: a) Berceuse, op. 57. Deszdur; b) Impromtu, op. 29. Asz-dur; c) Prelude, op. 28. B-moll; d) Nocturne, op. 15. Fisz-dur; e) Etude, op. 25. Gesz-dur; f) Scherzo, op. 39. Cisz-moll. Előadja Szegheő János zongoraművész. Karnagy : K°vách Árpád. Helyárak: 60000, 50000, állóhely 30000, páholy 250000 korona és az adók. Jegyek előre válthatók a Ferenczi-féle könyvkereskedésben. Bernhard Shaw írói arcképéhez. Dr. M'kecz Ödön l

lceumi előadásának bevezető része. IV. A cselekvő, az angollá változott Shaw cselekedeteket kiván, mindegy, hogy milyen lobogó alatt történnek, ha arra szolgálnak, hogy minél több embernek, minél emberibb életet adjanak. Nem ismeri a tőkearísz-okrácia jogosultságát, mert ez igazságtalan az emberben rejfö individuális értékekkel szemben. A legnagyobb bűn szerinte a szegénység. »Minden más — mondja Barbara őrnagy milliomos ágyugyárosa —erény ezzel a bűnnel szemben és minden más lealacsonyitás ezzel az eggyel összehasonlítva valódi lovagiasság. A szegénység egész városokat pusztít, rettenetes járványokat terjeszt s azoknak, akik érzik, látják vagy hallják, még a lelkét is megöli. Amit te véteknek nevezel, alig valami. Egy gyilkosság itt, egy lopás ott, egy ütés, egy káromlás — mi mindez. Ezek csak esetlegességei és betegségei az életnek. Londonban alig van 50 igazi gonosztettes, de milliói vannak a szegény embereknek, a piszkos embereknek, az elkárhozott embereknek, rosszul táplált, rosszul öltözött embereknek. Ezek erkölcsileg és fizikai módon megmérgeznek minket s megölik a társadalom boldogságát.« Shaw nem csupán a proletáriátus szegénységét látja, nem osztálykérdés a szegénység kérdése többé, hanem, amint mondtam, az ember természetfölötti, másszóval isteni méltóságának a kérdése. Azt mondja: »Szegény, de becsületes«, »tiszteletreméltó szegény« és hasonló frázisok éppen annyira elviselhetetlenek és erkölcstelenek, mintha azt mondanám, »iszákos, ámde szeretetreméltó« vagy »csaló, de igen jó asztali szónok« vagy »ragyogó betörő tehetség« vagy más efféle. Biztonság, ami minden civilizác.ónak előfeltétele, nem lehet ott, ahol a veszedelmek | legnagyobbika, a szegénység veszedelme, mindenkinek a feje felett lóg. Ez már az agitátor beszéde és tényleg Shaw-nak, kevés kivétellel minden irása, agitáció. De az az agitáció a polgári társadalomhoz szól s különösen a középosztályhoz. Shaw alapitója lesz a Fábián Társaságnak, amelyet vele együtt az akkori Anglia legtisztább fejű és szándékú szocialistái alapítottak, akik elváltak a szociáldemokrata párttól. Kivétel nélkül mind polgári származású emberek, akik abban látták a feladatukat, hogy minden pártba és szervezetbe, legyen az polgári, vagy munkáspárt, konzervatív vagy liberális, belevigyék a szociális munka-feladatok elvégzésének szükségességét. Községi és országos választásokon konzervatív, liberális és munkáspárti jelöltek mögött harcol ez a társaság, aszerint, hogy melyik jelölt nyújt több garanciát atekintetben, hogy támogatni fogja a fábiánusok reformtörekvéseit. A lakásépítéstől a bányák és vasutak kisajátításáig minden problémát megvitatnak, mellettük áll a sajtó egyrásze s bár külön állanak a XX. század első két évtizedében kifejlődő Labour Partytól, az- angol munkáspárttól, ennek a mult évben uralomra jutott s újból ellenzékbe került pártnak szellemi vezérkarát mégis ez a társaság alkotja. Bemard Shaw működésének a súlypontja erre a szociális tevékenységére esik de ez a rész, az, ami inkább érdekli Angliát, mint minket. A szegénység problémája, általánosan emberi s ebben a kérdésben Shaw az egész világnak beszél. A megoldás kérdése azonban gyakorlati kérdés s ebben a részében Shaw-nak a propagandisztikus munkája ránk már kevésbbé tartozik. Tél van Olaszországban is, nálunk is, az eszkimóknál még inkább. Nem igen lenne azonban helyénvaló, ha az olaszoknak a tél ellen való védekezés eszkimó metódusait ajánlanánk. A gazdagság és nyomorúság ethikai kérdései éppen ugy foglalkoztatni fogják az emberiséget, mint ahogy foglalkoztatja évszázadok óta a szabadság, az embernek a boldogsághoz, szeretethez, szóval ezekhez az emberfölötti tényezőkhöz való, majdnem azt mondhatnám transcendentális viszonya a költők, írók és gondolkodók légióját. A formákknak a kérdése azonban, a társadalmi intézmények egymáshoz való viszonya csak időleges és hely: körülmények által meghatározott probléma. Itt írás, és agitáció cselekvés csupán, amely belefolyik az emberiség cselekvésének, szóval történelmének ezer forrásból fakadó áramába. A Pesti Kabaré vendégjátéka !! az Apollóban,