Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-30 / 24. szám

1925. január ; 0 JSlYÍRYIDÉK eosbskb A országos Nyiregyháza, január 29.'Sajá ttu iósi­tónktól . Régen voll Nyíregyházán olyan nagy­arányú politikai jellegű .népgyűlés, mint amilyenben vasárnap lesz része a keresz­tény nemzeti politika kérdései iránt ér­deklődő közönségnek. De nemcsak ennek a zászlónak a hivei várják nagy érdeklő­déssel ezt a népgyűlést, hanem az ellentá­bor katonái is felfigyelnek az eseményre. Vasárnap délelőtt 11 órára van kitűz­ve a gyüiős ideje. Színhelye pedig a Bethlen-utcai Gazdák Otthonának hatal­mas nagy díszterme. Mi azonban azt hisz­szük, hogy ez a terem szűknek fog bizo­nyulni a résztvevők befogadására. A népgyűlés szónokainak legnagyobb része Budapestről jön. Igy SzViezs nyi Zol­tán dr. miniszteri tanácsos, akinek ked­ves egyéniségét, pompás szónoki tehetsé­gét még a Dvorcsák-féle választások ide­jéből ismeri és szereti a város közönsége, Hozhat-e megelégedést a szociálde­mokrácia".'' cim alatt fog politikai érte­kezést tartani és a keresztényszociálista nézőpontból feleletet adni erre a közér­deklődés homlokterében fekvő, sokszor vitatott, kérdésre. Eljön Záborszky István dr. budapesti főorvos is, aki a 'keresztényszocialista mozgalmak szintén országos hirü harcosa. A keresztény társadalom és a szociális kérdés» címmel fog előadást tartani . Megjelenik a népgyűlésen Hal»er Jó­zsef dr. nemzetgyűlési képviselő is, aki az ország Házában is egyik igen energi­kus előharcosa a keresztény politikának. A munka megbecsülése és a keresztény­szociálizmus» egybevető témáját fogja fejtegetni . A Keresztényszocialista Pátról és a a Párt mérvű vasarnapi lesz. nagy nép­jövőről Székely János v. államtitkár, a Keresztényszocialista Országos Szakszer­vezetek Szövetségének elnöke fog nagy­szabású előadási tartani. Nemcsak Nyíregyházán és Szabolcs­vármegyében nagy az érdeklődés e ritka népgyűlés iránt, de megmozdultak a test­véri öszszetartozandóság országos szervei is. Így természetesen és elsősorban a bu­dapesti Pártközpont, amely számos kikül­döttel fogja képviseltetni magát; de a mai napig bejelentetlek résztvevősüket 3 diósgyőri vasmunkások, a szegedi ke­resztényszocialista pártvezetőség, a deb­receni keresztényszocialista vagongyári munkások és még sokan mások. Vasárnap délután 3 órai kezdetlel pedig a Keresztény Munkás Otthon Kiss­tér 10. szám alatt) felavatása lesz. Amikor ez a pompás, meleg otthon át lett adva a forgalomnak ezelőtt néhány hétlel, je­leztük e lap hasábjain is, hogy a felavató ünnepély egy nagyobbszabásu pártnap ke­retében fog megtörténni. Most elérkezeti ennek is az ideje. Ez az Otthon nemesen egyszerű ,de mégis fényes berendezésével művészi freskóival, kitűnő büfféjével vár­fa a végleges felavatást. Ezl követőleg, este 8 órakor társas­vacsora lesz az otthonban, ahová szives szeretettel vár vendégül minden érdeklő­dőt a pártvezetőség # Péntek Szombat fflflX LINDER A szerelem, bolondja Yasá'iiap a Diadalban Egy festőművészről, aki néhány éve Nyíregyházán kiállítást rendezett. Fővárosi lap Kiss Kálmán festőművészről. Még mindenkinek emlékében él az a kiállítás ,amelyet Kiss Kálmán rendezett néhány évvel ezelőtt a városháza nagy­termében. A kiállítás, főleg művészi szem­pontból. nagy sikerrel zárult, anu annál értékesebb eredmény, mivel kiss Kálmán, ellentétben a mai költőkkel és. képzőmű­vészekkel, nem sok súlyt fektett a saját személyének adminisztrációjára. Hangta­lanul, minden reklám nélkül dolgozik Orlay utcai műtermében ez a kiváló mű­vész, aki pedig már sokszor keltett feltű­nést a pesti tárlatokon, tájképeivel és fi­gurális festményeivel. Az egyik fővárosi lap a napokban a következő sorokban méltatta Kiss Kálmán művészi múltjai: «Az a festő, akivef e sorokban foglal­kozunk, régi munkása a magyar művészet­nek. Kora ifjúságától jóformán nincs más eszméje, gondolata, mint a művészet. — A természet kedves, poétikus hangulatai fogták meg lelkét s mondhatjuk bátran, hogy festőink közül alig akad, aki ezeket a színes hangulatokat Szebben tudná meg­örökitenf Klasszikus nyomokon indult meg. a régi nagy tájképfestők: Markó. Te­lepy, Kelety hatottak reá. ő azonban nem vesztette el egyéniségét. — A modern impresszionistáktól is tanult. De csak azt vette ki belőlük, ami az ő lelkületével tói s nincs érzéke az iránt, vájjon nevetsé­ges-e valamelyik cselekedete, szentimentális és romantikus érzelmeiben, ám cselekedni biztos ösztöne után cselekszik s tudja, hogy Isten eszköze s a feladata a munka, cselek­vés, — a tett. A tétlen s álmodó intellektus világából ebbe a cselekvő országba jutott Shaw és mű­ködésének s munkáinak legnagyobb kultu­rális jelentősége, hogy egybe forrasztotta az angol és ir lélek kétféle elemeit. Hideg és tiszta tekintetével meglátta azokat az ellen­mondásokat, amelyek egy évszázados utili­tarizmus megszokásából az angol életbe rög­ződtek s amelyek mind jobban feszitették a társadalmat romboló erőket, puritán morali­tása könyörtelenül megtépázta a konvencio­nális hazugságok már amúgy is kopott kön­tösét s felébresztette a vágyat az iránt, hogy politikát, művészetet, társadalmat az erkölcs alapjára helyezzenek s a puszta szemlélődés, megértés és szellemi átélés helyébe a soha nem szűnő cselekvés, javulás és reform ál ás szükségességét tette. A nélkülözés és szükség 5 hosszú eszten­deje követte Shawnak Londonba való átköl­tözését, de ez az öt esztendő volt az, ami megadta életének a rugóit, a szülőföldjéről magával hozott képességekhez a célokat. Az ir ember befelé fordított energiái teljes ere­jükkel kifelé fordulnak, veleszületett tiszta értelme s kriticizmusa meglát és magába sziv minden valóságot s megszületik benne az, amit ő erkölcsi szenvedélynek mond s ami vezérmotivuma marad egész életének. A társadalmi igazságosságot keresi, mert kénytelen meglátni minden társadalmi viszás­ságot. A világfelfedezők mohóságával veti magát az uj problémákra, újonnan támadó reformátori akarata térre, munkára szomjas. Ez a korszak Shaw szocialistává való válásá­nak korszaka. Marxnak a tőkéről irt müve s különösen Henry George-nek »Szegénység és Haladás« cim alatt megjelent munkája megragadják ezt a szomjas lelket. Szocialis­ta vitatkozó körökben hallgatja a szónoko­kat s egy-két év alatt az eleinte ügyetlen s ijedt beszédű fiatalemberből a legélesebb dia<­lektikáju debatter lesz. A Marx-féle bűvölet azonban nem tart sokáig. Észreveszi a tőke éjs munka harcának Marx-féle elméletében mu­tatkozó ellenmondásokat s különösen annak 1 az elméletnek a hamisságát, amely minden értéket a munkából vezet le. Egy hirlapi vitában, amely 5 éven keresztül folyt a Marx féle értékelmélet és a Menger-féle határ­haszon-értékelmélet hivei között a vitába kí­méletlen argumentációval belépő Shaw már tuljutott a Marx-féle megállapításokon. Már nem a Marx-féle, mechanikus bizonyossággal bekövetkező nagy összeomlástól, várja a munkásság helyzetének a javulását, hanem a folytonos reformokban megnyilvánuló szo­ciális cselekedetektől. A szociális probléma neki már nem a proletariátus problémája, hanem általános, társadalmi, kulturális, nem­zeti, sőt polgári probléma. Az emberi méltó­ság, az emberiség céljának a kérdése. Marx valami természetes folyamattól várja a szo­ciális kérdés megoldását, szerinte a törté­nelmi szükségszerűség vaskövetkezetességgel vezet arra az útra, amely a dolgozók mind nagyobb nyomorán, a tőkének a gazdaság­nak mind kevesebb kézben való felhalmo­zódásán keresztül a forradalomhoz s a tőké­nek forradalmi uton a dolgozók részére való kisajátításához vezet. Shaw történelmi szük­ségszerűségeket is alig ismer, mert szerinte a természet semmiféle ethikai célt nem kö­vet. Morál és ethika csak az emberben van s másként a természetben nem valósul meg csak az emberi akaraton keresztül. I (Folytatjuk.) a fővárosi (Beketovv) cirkusz közkedvelt énekes bohóca legújabb kuplék­és a IU e mtos s zd áa^kka! személyesen fellép a Bestiák c. cirkusz-film keretében pénteken, szombaton 7 és 9 órakor az

Next

/
Oldalképek
Tartalom