Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-25 / 20. szám

2 JSÍYÍRYIDÉK1925. január 25. Mi az igazság Lédererrői ? A Lédereer-féle bestiális gyilkosság ügye Meskó Zoltán interpellálni vágyó honatya kedvéből a parlament elé került. Nyilvánvaló, hogy erre az interpellációra semmi szükség nem volt, mert nem hisszük, hogy akadna a társadalomban egyetlen ember is, aki ennek az állatias lelkű embernek gaztettét a legvékonyabb fonállal is összeköttetésbe próbálná vonni a nemzeti hadsereggel. Mindenesetre szomorú, hogy Léderer Gusztáv tagja lehetett a szivünkhöz nőtt hadseregünknek s mint csendőrfőhadnagy felhúzhatta azt az uniformist, amely az ország derék katonái viselnek. Tudnunk kell azonban, hogy az elmúlt pár esztendő jó érvényesülési lehetőséget biztosított a leggyanúsabb elemeknek is, amelyek azonban a konszolidáció következtében lassanként egymás után estek ki a rostán. Meskó Zoltán interpellációjára nyomban válaszolt T^siky Károly honvédelmi miniszter s kijelentette, hogy a vizsgálatot megindította annak tisztázására, hogyan kerülhetett Léderer Gusztáv a csendőrség tisztikarába. Egyebekben az ügy a biróság kezében van s abba politikumot belevinni, vagy amiatt a katonai társadalmat megítélni, amely a legnagyobb tiszteletet érdemli, nem szabad. Ez a Léderer Gusztáv annak idején, mint ellenforradalmár megjelent Szegeden és beosztották az egyik vadászzászlóaljba. A zászlóalj idők során átalakult és beolvadt a csendőrségbe s itt ragadt Léderer Gusztáv is. Annakidején a trianoni béke követelményei szerint a régi, kipróbált korosabb tiszteket el kellett bocsájtania az államnak s helyüket fiatalokkal kellett betölteni. Fiatal aktiv tisztben' hiány mutatkozott s igy került a sor arra, hogy a tartalékosok közül, mintegy háromszázat aktiváljanak. Ezek közé furakodott be Léderer Guszttáv is. Már most az a kérdés, hogy az a befurakodás, milyen körülmények között történt s egyáltalán terhel-e valakit felelősség amiatt, hogy nem gyakorolt megfelelő körültekintést a fiatal tiszt személyét illemen. Ez olyan pont, amelyet maga a honvédelmi miniszter is vizsgálat tárgyává kiván tenni s ki is jelentette, hogyha valakit e tekintetben felelősség terhel, elveszi méltó büntetését. Most már a dolog lényegére térve végtelen szomorú politikai tünet az, hogy amikor az ország nagy nemzeti problémák elintézése előtt áll — amilyen a költségvetés és a választójogi törvény megalkotása — A februári lakbérnegyed rohamos közeledésével fokozott mértékben fordul a figyelem a lakbérfizetés felé, amely az általános szegénység és pénztelenség idején nem kis gondot okoz a lakóknak, kiknek nagy része nem ismerve a miniszteri rendeletet, nem tudja kiszámítani az elsején esedékes lakáspénzét. Szerkesztőségünk a gyakrabban előforduló eseteket táblázatba foglalta, hogy ebből minden lakó könnyűszerrel megállapíthassa az elsején fizetendő lakbérét. A táblázat tisztára a higgadt társadalom csiklandoztatása céljára egyesek politikai kérdéssé tegyenek egy olyan ügyet is, amelynek egyedül illetékes fórumai : a rendőrség, az ügyészség, a biróság s aztán a börtön, a fegyház, vagy az akasztófa. hoz pótlólag még csak annyit óhajtunk megjegyezni, hogy a február hó 1-én fizetendő lakbért legegyszerűbben ugy számithatjuk ki, ha az 1917. év november hó 1-én érvényesen kikötve volt egész évi bért megszorozzuk 1147.50 kulcsszámmal. Ha például valakinek 1917. év november hó elsején 100 korona volt az egész évi lakáspénze, annak a ránk jövő február hó 1-én 114.750 koronát kell fizetni és igy tovább. A lakbérfizetés ideje február hó 1-től február hó 5-ig tart, de a miniszter előreláthatólag 10 napi haladékot fog engedélyezni a késedelmeskedőknek. 1917. évi alapbér Tfszta lakbér Üzemi pótlék Kincstári részesedés a tiszta lakbér 25 százaléka Fizetendő összesen egész negyed az alapbérnek 20 | 2 Kincstári részesedés a tiszta lakbér 25 százaléka Fizetendő összesen < V r e százaléka 17000 koronás szozószámmal Kincstári részesedés a tiszta lakbér 25 százaléka Fizetendő összesen 60 15 51000 5100 12750 68850 80 20 68000 6800 17000 91800 100 25 85000 8500 21250 114750 120 30 102000 10200 25500 137700 200 50 170000 17000 42500 229500 240 60 204000 20400 51000 275400 300 75 255000 25500 63750 344250 360 90 306000 30600 76500 413100 400 100 340000 34000 85000 459000 480 120 408000 40800 102000 550800 500 125 425000 42500 106250 573750 600 150 510000 51000 127500 688500 700 175 595000 59500 14Í750 803Í50 720 180 612000 61200 153000 826200 800 200 680000 68000 170000 918000 900 225 765000 [76500 191250 1032750 1000 250 850000 85000 212501) 1147500 12Ö0 300 1020000 102000 255000 1377000 1400 350 1190000 119000 297500 1606500 1600 400 1360000 136000 340000 1836000 1800 450 1530000 153000 382500 2065500 Mennyi lakbért fizetnek a nyíregyházi lakók febrnár elsején ? Emlékezés Kiss Józsefre. Irta és a Nyíregyházi !zr. Nőegylet K*ss József-es

fjén előadta : dr. Vietórisz József. — 11. Kiss József tehetsége a lírában mutatkozik nagyobbnak, jóllehet balladái és egyéb elbeszélőő költeményei tették ismeretessé a nevét. Balladái nem emelkednek Arany Jánosig, de nem is méltatlanok a mester tanítványához. Mindegyikben megvan a fejlődésre képes mag, amelyből drámai cselekmény sarjazhat ki: Ágota kisasszonyban a jussát nem engedő vén leány, aki a vármegyén követeli a Kőrös által elhasogatott kicsi kertjét; Simon Juditban a bukott nő, ki anyának született, s mégse nevelhet föl gyermeket, mert megölte a tiltott szerelem gyümölcsét; a Rab asszonyban a féltékeny hitves, ki vetélytársa helyett férjének lesz gyilkosa; Roboz Ágnesben a boldogtalan anya, kinek épp ugy, mint Gyulai Pókainéjának, halálra itélt két fia közül választania kell, melyiket mentse meg, s beleőrül a lehetetlen választásba; Gedővár asszonyában a kockán elvesztett feleség, aki álcázott párbajban titkos imádottjának kardjától vérzik el. Komor szakadékok mindenütt ugy ezekben, mint Kerekes Katicában, meg a Szép Batónéban is; csak Czobor Erzsike ineg a kincses Lázár leánya hajlik át derültebb világba. Arany balladáiban a drámai elem arányosan oszlik meg az elbeszélővel és a lírával; Kiss Józsefnél a feldolgozás módja a lirai elemet juttatja túlsúlyra. Ez az eljárás kétségtelenül egyéniségre törekvést mutat, aminthogy valószínű, hogy költőnk Kazinczyval inkább akart, ha talán gyengébb is, de eredeti, mint ha talán tökéletesebb is, de mégis csak utánzó lenni. Annyi bizonyos, hogy ismételten elkeseredéssel hárítja el magáról. a szolgai utánzás gyanúsító vádját, s utolsó versei egyikében is jgy nyilatkozik: »A sárga foltot annyira megszoktam, nem igen izgat, már fel sem veszem; pedig rám fogják : már csecsszopó koromban túlérzékeny volt a természetem, és azt is, hogy amim van, mind loptam. — haj, haj, segitni nem lehet ezen !« Talán éppen ebben találhatjuk meg annak a magyarázatát, miért nem lett hosszabbá mindig szívesen fogadott balladáinak sorozata, mely diadallal képviseli ballada-költészetünknek egy egész korszakát. A Mese a varrógépről sem tiszta epikum; inkább lirai regény, mint eseményes elbeszélés. Mily egyszerű a szegény varróleány története, kinek titokban imádott ideálja nem őt kéri meg, hanem a húgát. S mily meghatóvá teszi mégis az,egészen átömlő lirai hangulat, mely ellenállhatatlanul ragad magával az élet nagy mélységein keresztül. S nem ugyanezt tapasztaljuk-e Jehova hősének, a vén Jóbnak történetében, akinek három fia közül az egyik kikeresztelkedik, a másik istentagadóvá lesz, a harmadik a szabadságharcban esik el, egyetlen leánya pedig megszökött egy vándorszinész-társasággal ?! Valóban többet találunk ebben is a költő lelkéből, mint a mese gazdagságából. Balladáinak rendszerint jól kiszemelt tárgya és művészi szerkeszete egyfelől, másfelől pedig erősen népies, zengzetes ritmusa és nyelve a nemes hagyományok hü követőjének állítja elénk Kiss Józsefet. Egyéb elbeszélő költeményeiben már inkább a modern témák, fordulatok és előadásmód eszközeit alkalmazza nagy szerencsével, még nagyobb hatással. Ez a változatosság, melynek forrásai ifjú korában szerzett népismereti élményeire és soha nem szünetelő tanulmányaira vezetnek vissza, elevenné, színessé, frissé teszi költészetét, de viszont ujabb okul szolgál ujabb meg ujabb kifogásokra. A modernek szenvelgő népieskedést vetnek szemére, a konzervatívok sajnálják, hogy végkép szakit a népiessel. Mennyivel természetesebb lett vol| na, ha irónk eljárásában bírálói a költő sza1 badságjogát állapították volna meg s hatal| masan fejlett müérzékét vették volna észre ! Csoda-e, hogy szomorú tapasztalatai után csakhamar bucsut mond epikai költészeI Róna Fényképészeti Szalon Hyirogyháza, Zrinyi-llona-utoa 5. szám. Ordasa 6 drb. művészi levelező lap 80.000 és 100.000 K. Menyasszonyi fényképek 3 drb. a legmodernebb kivitelben 300 000 K. A művészi fotografálás brilliáns munkája 3 drb 300.000 K Cabinet fényképek 3 drb 200.000 K. Gyermekfelvételek ugyanegy árban. Igazolvány fényképek 3 óra alatt 35.000 K. 3 drb ként. &