Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-01-03 / 2. szám
JMYÍRYIDÉK 192S január 3 Nyíregyháza iijéve. Nyíregyházán ezen az uj éven is megtörténtek a szokásos hivatalos köszöntök. Ezek a megnyilatkozások korántsem maradnak a külsőség keretei között. Nem udvarias szólamok hangoztatásában merülnek ki csupán. A jókívánság szívből •eredő szavai az őszinteség melegségével hangzanak el, de mögéjük sorakoznak azok az elvi jelentőségű kijelentések, amelyek az élet hullámveréséi tükrözik és következtetésekre adnak alapot. Egyik újévtől a másikig egy esztendő telik el. A romokból szivós "munkával épülő Magyárörszág egy esztendeje. A spontán szávakban. amelyekben a vezető férfiak köszöntőt mondanak, vagy arra válaszolnak ha csak egy-két felvillanással is, kifejezésre juttatják: fokozódott-e hivatottakban a hit, á' magyar jövő reménysége, kifejezésre juttatjak. mi volt az elmúlt esztendő eredménye, mi lesz a következő évben a cselekvésre, irányításra hivatottak vezető gondolata. Szabolcsvármegye főispánja a polgármester üdvözlő szavaira adott válaszában hangsúlyozta, hogy Nyíregyháza ma országos probléma. Példái ad a súlyos viszonyok között is elérhető fejlődésre s különösen figyelemre méltó, mikor az efniiilt idő nagy éréseredményeként mejj|állapitotta. hogy ebben a városban béke. van itt. szerétik egymást az emberek és ez a társadalmi béke további fejlődésre jogosító legértékesebb eredmény. A vármegyei tisztikar üdvözlésére adott válaszában is arra mutatott rá, hogy SzaÍM> 1 csvárillbgyd ina példaként áll az ország közvéleménye előtt s ebben a köztisztviselői kar nagy értékei működtek közre. Az ügyvédi kamara küldöttsége is megjelent a főispán előtt, és ez a küldöttség maga egyik jelzője a város rohamos fejlődésének. A kamara üdvözlésére adott válaszában is rentíkivül figyelemre méltót mon dőlt a főispán. Az ellen a felfogás elten fog Iáit állást, amely szerint az egyes intézmények a maguk körébe zárkózva abban a h'ilben élnek, hogy igy elkülönülten erertménVesen működhetnek. Amikor az ügyvédi'kamara keresi a kapcsolatot más működési körrel, szakit az elkülönülés álláspontjával. És milyen emelkedett közéleli'felfogás tükröződik a vármegye alispánjának a város főjegyzőjének üdvözlő szavaira adott válaszában, amikor a törvényhatóság hagyományainak letéteményese kijelenti, hogy a város önállóságáért folytatott küzdelméhez teljes sikert ki ván. A városházán elhangzott üdvözlései-: is mindenképpen bizakodást keltök. A főjegyző a tisztviselői kai- élén üdvözölte a polgármestert és nagyszabású beszéd jében valóságos fejlesztési programmot adott, amelyben a város boldogulása felé vezető ulon"tekintett át. A polgármester a feltárt keretet a legközelebbi huszonöt év leendőinek pontós megjelölésével töltölte be. És iribsl visszatérünk a vármegyeházán lefolyt újévi üdvözletekre. A vármegye főjegyzője, Mikecz István alispánnak ezüst plakettet adott at. Ebben a formában a Vármegye tisztviselői annak a mélységes hálának és ragaszkodó szeretetének adtak kifejezési, amellyel az alispánt nagy feladatainak megoldásában támogatják. Az az ezüsi plalcet, amelyen egymás alá sorakozik a vármegye egész tisztikarának névaláírása, kölcsönös szeretetnek, bizalomnak dokumentálása. Olyan összhang kicsenditése, amejv ma .páratlan lelki érték s amelyet Mikecz' István alispán egyénisége hozott létre. Az újévi beszédeken az alkotó munka legfőbb feltétele a béke, a szeretet vágya, őszintesége, a teendők tisztánlátása, a jövőbe látás tisztasága nyilvánult meg, azért ezek az üdvözlések nagyszerű preludiumát adták annak a fejlődésnek. amely előtt a Vármegye és a város az uj év kezdetén áll . Szombaton vasárnap. •^••••••••••Bn GARAS ALFRÉD Németországban élő magyar színésszel AZ m (A pénz rabszolgája) Regény a pénzről és a szerelemről. Róbert Htyinann színmüve után. Pazar kiállítás! az 48-as honvédazázados öz\egye évekóla betegen fekszik s beteges leányával együtt a jószívű emberek támogatását kéri. Adományokai a Nvirvidék kiadóhivatala továbbit. — Divatszalon legújabb száma kapható az Ujságboltban . A mezőgazdaság üzemi hitelszükségletéi csak szövetkezeti nton lebet megvalósítani.! Marschal Ferénp dr. nemzetgyűlési képviselő, a Magyar Országos MezőgazdaKamara igazgatója a kisgazdasági sági hitelről. Ismételten foglalkoztunk már a magyar mezőgazdaság hilelkrizisének kérdésével, rámutatva arra, hogy ennek a kérdésnek minél sürgősebben leendő megoldása nemcsak a többtermelésre, hanem egyáltalán a mezőgazdasági termelésre valósággal létkérdés jellegével bir. A mező" zőgazdasági hilelkérdés jelenlegi "Stádiumára vonatkozóan kérdést intéztünk Marschall Ferenc dr. nemzetgyűlési képviselőhöz, a Magyar Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatójához, aki a következőket mondotta "munkatársunknak : — Az Országos Mezőgazdasági Kamara foglalkozóit a mezőgazdasági hitel kérdésével és arra a meggyőződésre jutott, hogy ezidőszerint a mezőgazdaság átmeneti üzemi hitelszükségletéi legelőnyösebben szövetkezeti utón lehet jdélégileni. A kisgazdaságok hiteligényeinek kielégítésére: meg keli erősítenünk a községi hiteiszövelkezeleket, a nagyobb gazdaságok nagyobb hiteligényeinek szolgálatára pedig a közép és nagybirtokosok érdekköréből külön,, nagyobbarányu hitelszövetkezeteket kell alakítanunk. — A nagyobb arányú, u. n. körzeti hitelszövetkezeti szervezkedést az Országos Központi Hitelszövetkezettel karöltve megindítottuk és eredménye egyegy hitelszövetkezet minden mezőgazdasági kamara területén. A kormányzat is felismerte törekvésünk ériékét s összesen 12 és félmilliárd korona üzletrész jegyzésével járult hozzá a körzeti hitelszövetkezetek erősítéséhez. Ezek már meg is kezdték a hitelnyújtást, élvezik a Magyar Nemzeti Jegybank visszleszámitolási hitelét és a mai pénz viszonyodhoz képest előnyös kamattétélék melléti folyósítanak rövid lejáratú gazdasági hitelekét. A jövő fejlődésétől várjuk s ezért mindent elkövetünk, hogy a "hitelszövetkezetek a magyar mezőgazdaság erős hilelszervezetévé fejlődhessenek. — De, mint már fentebb mondottam, azok csak a közép- és nagybirtokosság hiteligényeit szolgálják és egyúttal a hiteligényektől mentesítik a községi hitelszövetkezeteket, hogy az ulóbbiak teljesen a kisgazdaságok szolgálatára álljanak. De még igy sem képelek a községi hitelszövetkezetek a kisgazdaságok hitelszükségletén segíteni. -Alapjaikban renüilell'k megizékéi a háborús és az azután következő viszonyok és alaptőkéjük gyarapodása a pénz elértéktelenedésével r.em tarthatott lépési. Súlyos feladató! ró ezek fenntarlása az Országos Központi Hiteiszövetkezetekre, s kellő alaptőke hiányában csak súlyos feltételekkel lehet a községi hitelszövetkezetek áltál igényelt tőkét megszerezni .ami drágává teszi az ezek által nyujlolt hitelekét. — Ugy a társadalmi egyensúly érdeke, mint egyáltalán a kisgazdaságok hitelszükségletének kiegyenlítése azt követeli, Jiogy a kormányzat, mint azt a közép és nagybirtokosság iiilelszükségletét szolgáló körzeti hitelszövetkezetekkel telte, vegye gondjaiba a községi hitelszövetkezetek ügyel Ma utoljára 5, 7 és 9 órakor a Diadalban x. JL 2 ^ elsodort élt dráma 7 felvonásba". Főszerepben: Moate Blue, Irene Rich és Noora Jeni. Ma utoljára 5, 7 ís 9 órakor a Diadalban