Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-18 / 14. szám

J^fraoriDÉK 1925. január 13. önfeláldozással, legtöbbször az iskola fárasztó kathedrájáról jőve mentek a társadalmi jélet nagyközösségének ahhoz a kathedrájához, amelyet a nemzeti szükségesség parancsa emelt. És megértő ügybuzgósággal gyújtogatták mindig a nemzeti örökmécsesnek a tudás fáklyájával szent fényét. Nyíregyházán legtöbbször a helyiség kérdése volt az, amely hátráltatta az előadások megtartásának, az előirányzott programmok lepergésének sima menetét. Most azonban ez a probléma is kiküszöbölődött, mert egy, arra a legalkalmasabb hely áll szolgálatában a Népművelési Bizottságnak, a Nyíregyházi Keresztényszociálista Munkások és Iparos Ifjúság Ónképző-Körének Kistéri közös és szép nagy otthonának helyiségében, ahol még e hóban meg is indulnak az előadások. Az eddig tervbevett előadások programmja a következő: ; Weiszer Gyula főgimnáziumi tanár Az ipar fejlődése Magyarországon a magyar történelem keretében cím alatt tart előadást két részben január 19-én és 30-án este 6 órától 8 óráig. Domány Sándor felsőkereskedelmi iskolai tanár Könyvvezetés, nyugták, szerződés és levelezés pimen, három részben, február 10., 20. és 27-én e

ste 6 órától 8 óráig. Szalay Sándor főgimnáziumi tanár az Elektromos világítás, elektromos áram hőhatása cimmel március 10-én este 6 órától. 'Zwick Vilmos főgimnáziumi tanár Árkalkuláció cimen március 20-ián este 6 órától. Ambrózy Géza főgimnáziumi tanár Meteorológiai kérdésekről márrcius 27-én este 6 órakor. 'Ambrózy Géza főgimnáziumi tanár A gépekről általában cim alatt április 3-án este 6 órától. Szenészy Gyula leánygimnáziumi tanár Jókai Mór élete és müvei cimmel 2 részben, április 17-én és 24-én este 6 órakor. Fehér Gábor leánygimnáziumi tanár Vörösmarty Mihály, költészetéről két részletben, május hó 8-án és 22-én este 6 órától. Urbán Barnabás főgimnáziumi tanár Közgazdaságtani szociális kérdések cim alatt május 29-én este 6 órakor. Urbán Barnabás főgimnáziumi tanár Nevezetesebb erkölcstani kérdések ismertetéséről junius 5-én este 6 órától. Téger Béla kir. áll. tanitóképzőintézeti tanár, újságíró, Petőfi Sándor és költészete cimen junius Í9-én este 6 órakor. Az előadásokra belépődij nincsen, kivétel nélkül minden érdeklődőt szívesen lát a Népművelési Bizottság. A felsorolt nagyértékü előadások iránt hisszük, hogy nagyon élénk érdeklődés fog mindannyiszor mutatkozni. NATHAL'E KOWANXO orosz szépség A szerelem szigetében APOLLO á nyíregyházi közalkalmazottak nem követik Recskemét példáját. Nagy harcukat a Kansz falain belül akarjak megvívni. Nyomatékosan figyelmeztetik az illetékeseket, hogy a tisztviselőkérdés megoldására itt a tizenkettedik óra. A pénzügyigazgató és a törvényszéki elnök nagyhatású beszéde a Kansz ülésén. A vidéki Kansz megalakítására vonatkozó indítványt nem fogadták el. Nyíregyháza, január 17. A Nyirvidék • tudósítójától. A legnagyobb elkeseredés, az izgatott türelmetlenség napjaiban villámként csapott be a közalkalmazottak közé a kecskemétiek palotaforradalmáról érkeze t hír. Nem kevesebbet kívántak a kecskemétiek, mint azt, hogy a közalkalmazottak lépjenek ki a Kainiszból és alakítsák meg a vidéki szövetséget. A pártpolitika ügyesen kihasználta a csalódott és nyugtalan tisztviselői kar pillanatnyi helyzetét, a kecskeméti határozatba politikai állásfoglalást vitt bele s ezzel az ottani tisztviselőket összeütközésbe juttatta a Kansz alapszabályaival. A kecskemétiek azt hitték, hogy határozatuk vihart támasztó erővel járja be az országot és a kibontott zászló alá felsorakoztatja a vidéket a fővárossal s a kormánnyal szemben. A kecskeméti határozat Nyíregyházán. A kecskeméti elszakadási határozat azonban megtört a tisztviselői kar impozáns egyetakarásán és kudarcot V

aM«tt Nyíregyházán is, ahol a Kansz törvényhatósági választmánya tegnap délután tárgyalta a kecskemétiek állásfoglalását. A törvényhatósági választmány ülése a kir. tőrvény szék főtárgyalási termében volt. és a fizetés javítás elmaradása, az előlcgügy elodázása, a fővárosiak előnyben részesítése miatt felfelcsaptak ugyan a szenvedélyes elkeseredés fenyegető hullámai, de a lázongó szenvedély nem robbant meggondolatlan cselekvésibe. A szabóicsvármegyei közalkalmazottak képviselete olyan határozatot hozott, amely méltó ennek a vármegyének komolyságához. Az ülést Ragó József dr. ügyvezető elnök vezette, akt a kecskeméti átirat tárgyalása előtt felhívta a választmány figyelmét az alapszabályok néhány pontjára, amelyek határozottan kizárnak minden politikai állásfoglalást. Mély hatást keltett az elnök, amikor bemutatta a Kansz központi választmányának két nagyszabású elaborátumát, a melyek közül az egyik a miniszterelnök a másik a pénzügyminiszterhez jutott s amelyeikben hatalmas, megdönthetetlen megokolással foglalja össze a közalkalmazottak minnen sérelmét. Ez a két elaboratum kétségtelenné tette, hogy a központ valóban gigászi erőfeszítést fejt ki. hogv a kormányt a közalkalmazottak elvisel hetetlen helyzetének gyors megjavítására bírja. 1 Ez az erőfeszítés eddig sikertelen v

0It ugy a", de kérds, célszerü-e éppen most megbontani a Kansz egységet? Ragó József dr. arra is rámutat, hogy a Kansz-ból való kilépés veszélyeztetné a a nyíregyházi Tisztviselő Utthón és a Tisztviselő Telep kérdésének kedvező megoldását is. Az alapszabályok azonban éppenséggel kizárják azt ,hogy a választmány elhatározza az országos egyesületből való kilépését. Ezt legfeljebb egyénenként tehetik meg a tagok. Nem akarunk étien hatni. Ragó dr. ismerteti a kecskeméti határozatot és felteszi a kérdést, akarja-e a választmány a központtói való elszakadásit? A kérdésre dr. Paksy István terjeszti elő határozati javaslatát, amely a vezetőséggel szemben bizalmatlanságnak ad kifejezést, kimondja, hogy a választmány kilép a Kanszbói és vidéki szflk-vezetet alakit, amire felhívja a többi törvényhatósági választmányt is. Paksy dr. hatásosan indokolja javaslatát, de arra a kérdésre, hogy miként gondolja a tisztviselők érdekeinek további és az eddiginél hatásosabb védelmét, nem ad kielégítő választ, bár kétségtelen, hogy jogos elkeseredésnek, jogos panasznak ad kifejezést. — Nem várhatunk további heteken; hónapokon át — mondotta mi éhen hatni nem" akarunk, becsülettel, de jólakva akarunk dolgozni. Nem sztrájkra gondol, mikor aZ eddigi, a kormány lói függő vezetőség eljárásánál erélyesebb módon akar küzdeni, hanem több vidéki kongresszusra, sürgető küldő ttségekre. Tóth Bálint öSr. miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató felszólalása a higgadt megfontolás szempontjait teszi úrrá az érzelmek felett nagyhatású felszólalásában. A választmány nem hozhatja meg az elszakadási határozatot, inert csak helyi szerve az országos egyesületnek. A kecskemétiek javaslatát pártoló felszólalónak sok igaza van. A tisztviselők nyomorognak a legnagyobbtól a legkisebbig. Kénytelenek tűrni ezt a nyomort, „kénytelenek felemelt fővel járni továbbra is,, Ifögv erre meddig képesek, hogy meddig tudnak még nyomorban is emelt főV«a, a fceeáület utján haladni, az most kizárólag a kormánytői függ. Semmink sem maradt meg a háború után, de megmaradt a magyar tisztviselői kar becsülete. A megszállott területek lakói visszasírják a becsületes magyar tisztviselőket. Meddig marad meg ez a becsülete? Mi lesz, ha kenyeret nem adhat síró gyermekének? Mindezt keserűen hangoztathatjuk. de ez nem ok a széthúzásra, a reménytelen széthúzásra. Mert vájjon a vidéki Kansz tudna-e többet, jobbat nyújtani, mint az 'egységes, országos egyesültet, Vájjon, miként tudná presszionálni a kormányt? A központi vezetőség dolgozik becsülettel — ő mint ügyvezető elnök, meggyőződött róla — s íia eddig kielégítő eredményt nem tudott elérni, igazán nem ő az oka. Panaszkodnak ,hogy a fővárosban előnyösiebb a tisztviselők helyzete, hogy több kedvezményt kapónak. Nekünk nem kedvezmény, hanem tisztességes megélhetés kell. A magyar tisztviselők nem alamizsnát, hanem a becsületes munkáért járó becsületes fizetést kérnek. Minden tekintetben együtt érez azokkal, akik hirdetik, hogy elérkeztünk az utolsó stációA paroűisztikus burleszk kiséri előadásait az Apollóban