Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-06-27 / 143. szám

2 m^mt^ieeaBmBBmmmmmBBtmmmmmmmmmmmaHm K'TUK 1925

, junius 27 K' 'iJiwm^^sff&im^ím^mmgmmgi&M. 8S Külföldi tudósok és diplomaták nagy irodalmi oííeazivát indítottak a békekötések ellen. 9 II. «Az oiaszok közül a leghevesebben támadta a békekötéseket Nitti, Olaszország hírneves miniszterelnöke, aki három hatalmas könyvben ízzé-porrá zúzta a Páris környékén összetákolt fércmüveket. — Szerinte Európát nem annyira a háború, mint inkább a békeszerződések sodorták veszedelembe. — Magyarországtól sokmillió magyart szakítottak el, hogy olyan országokhoz csatolják őket, amelyeknek lakossága jóval alacsonyabb kulturáju. Egy olyan szellemi fokon álló és oly erős nemzeti érzésű nép, mint a magyar, sohasem fogja végfegesnek elfogadni a mai állapotot, Magyarország — amely ma még csendes — a lelke mélyén gyűlöletet rejteget és át van hatva a szabadság vágyától. Az ántánt imperiálista politikát üző kisállamok futóhomokjára építette fel Európát. Ez a béke több embert ölt meg. mint a háború. Nitti a békeszerződéseket átkosoknak mondja, mert Európa romlására vezetnek. Ezek a győzők és legyőzöttekre nézve egyaránt kárhozatosak és az erőszak, a hazugság és a rablás szelleméből származnak. Ezek a szerződések a legnagyobb bűntényei az ujabbkori népeknek, a legnagyobb csalásai á történelemnek. A jóvátételi bizottság, Nitti szerint, becstelen eszköze az erőszaknak s ui népszövetség nem egyéb, mint a békeszerződéseknek, ezeknek a bűntényeknek védelmezője. Az utódállamokat képtelen alakulatoknak mondja a volt olasz miniszterelnök és a békeszerződések revíziója nélkül nem tartja lehetségesnek a béke fenntartását, hanem ez esetben forradalmakat és egymást felváltó diktatúrákat jósol. Más szavakkal, de ugyanezeket állapítja meg a békekötésekről Ferrero Guglielmoj a hírneves történetíró. A béke tragédiája Versaillestől Ruhrig cimü tanulmányában.)) «Az utóbbi időben egymást követik az oly francia müvek, amelyek valóságos pergőtüz alá veszik a békeszerződéseket és különösen Ausztria—Magyarország felosztását ítélik végzetes hibának éppen Franciaország jól felfogott érdekeinek szempontjából. Ezekből |élesen bontakozik ki a lelkeknek az a nagy átalakulása, az a keserves ébredés, a részeg Illúziókból, amely most Franciaországban végbemegy. Vegyük sorra e nagyjelentőségű könyveket . S. Jean Desthieux Nincs béke cimü kétkötetes munkájában három-négy rosszakaratú, nagyravágyó és lelkiismeretlen ember müSzabolcsvármegye II bronztárgyat követei a debreceni városi muzeumtól. vének mondja a békeszerződéseket, amelyeknek következménye Európa elzüllése lett. Ezeréves országoknak, mint Magyarország és Ausztriának romjain épüit fel a kisantant, amely a régi állapotoknak minden hibáját örökölte, annak nagy előnyei nélkül. Magyarországot — szerinte — durván büntették meg olyan népek javára, amelyeknek sem történetük, sem bátorságuk, sem lelkük, sem becsületük és szótartásuk. Desthieux « megállapítja, hogy a nyertes or- f szágok minden minisztere Napo- ^ leonnak hiszi magát és katonai dicsőségre vágyik. A francia nép azonban odakiáltja nekik, hogy nem akar meghalni Benes ur rosszakarata miatt, de még a Poincare kedvéért sem. Desthieux munkája az első francia könyv, mely bátran és nyíltan megmondja honfitársainak, hogy a párisi békék alkotásai tarthatatlanok, csak ideiglenesek és mielőbb revízió alá veendők. «Nem kevésbé súlyos kijelentéseket tartalmaz Charles Tisseyre francia képviselő könyve, " amely homlokán ezt a sokat mondó címet hordozza: Csonkamagyarország egy diplomáciai tévedés. — Müvében kiemeli, 'hogy Tisza volt az egyetlen, aki a háború ellen szót emelt és mégis a vége Magyarország megcsonkítása lett ama hamis vád alapján, hogy a magyarok elnyomták a nemzetiségeket. Pedig ennek éppen az ellenkezője Igaz, hiszen a a magyarok a nemzetiségekkel- ezer esztendőn át laktak együtt; ha tehát elnyomták voina őket, akkor azok régen megsemmisültek volna. Tisseyre szerint a magyarok áldozatai lettek saját liberalizmusuknak. Iskolákat tartottak fenn a nemzetiségek számára, holott a románok a békekötés után sorra becsukják Erdélyben a magyar iskolákat. A trianoni békekötés az ezeréves politikai egységből hármat csinált, amelyek még végyesebb nemzetiségűek, mint a régi Magyarország. Szerinte a románok főjellemvonása a brutalitás, az arrogáncia, a korrupció. Romániában csak baksissal lehet boldogulni. Végül megállapítja, hogy az a .politika, amelyet Franciaország követ, katasztrófára fog vezetni. Ez a politikaa Középeurópát feldarabolta, Magyarország nagyszerű gazdasági __ egységét szétrombolta. Béke helyett : csupa tűzfészkeket teremtett. El1 idegenítette a franciákat és megbízható Magyarországot és egyenesen Németország karjaiba kergette.» Pillor József. Egyik debreceni

vlap irja: A muzeumra könyvtárra felügyelő bizottság dr. Csűrös Ferenc eiöklet emellett ülést tartott, kinek indítványára elhatározta, hogy dr. Magoss György polgármester • előtt elismeréséi és köszönetét fe- 1 jezi ki a város közönségének az ő kezdeményezésére és biztatására hozott áldozatkész határozatáért, mely a Déri-muzeum ügyét véglegesen, szerencsésen megoldja, a városi muzeumnak, közművelődési könyvtárnak állandó hajlékot szerez, a közművelődési ház két évtizedes tervezgetését immár hamarosan valóra váltja. Löfkovits Arthur múzeumigazgató és dr. Ecsedi István könyvtár-igazgató idő szaki jelentéseit, amelyek a muzeum és a közművelődési könyvtár elmúlt félévi működéséről, fejlődéséről számolnak be, örvendetesen tudomásul vette a bizottság. — Hiszen épen ezen idő alatt érkezett meg Bécsből a Déri-muzeum gazdag anyaga és vette át azt a város a közoktatásügyi minisztérium képviselőitől. A városi muzeum is számos ajándékot kapott, több tárgyat vásárolhatott. Zoltai pedig Andaháza pusztán és a Hortobágyon végzett ásatásokat. A könyvtár a város elismerésre méltó támogatásával 136 müvet vásárolhatott, 240 müvet pedig ajándékul kapót. Készül sajtó alá uj tel jes katalógus, hasznára, javára a folyton szaporodó olvasóközönségnek. A városi muzeum mult év j Őszén egy debreceni földmunkástól szabolcsvármegyei országút építésénél talált 11 darab ujabb vaskori bronz- és vastárgyat kapott ajándékul. Mikecz István alispán ezeket a régiségeket most a szabolcsvármegyei Jósa muzeum számára követeli. A tanács altal jelentés és javaslattételre felhívott bizottság ragaszkodik az ajándék megtartásához; álláspontját kellően és meggyőzően indokolva, a tanács után arra kéri a lelkes kultura-barát alispánt, hogy az egymást eddig is kölcsönösen támogató két szomszéd m'uzeum érdekében tekintse az ügyet elintézettnek, mire — mégis ha nem volna hajlandó, fogadja el döntőbiróul a közoktatásügyi minisztérium muzeumi osztályát. A muzeum igazgatóságának indítványára javasolja a bizottság a városi tanácsnak, hogy a közsajnálatra lebontás alá kerülő kistemp lom muzeális és művészi értékekkel biró asztalos müveit (szószsék és karzati faragványok) ha más templomban nem használná tovább, azo kat az egyház a presbyteriumtói (kérje a városi muzeum számára. Illetékes helyen megerősítik a debreceni iap híradását. Szabolcsvármegye joggal ragaszkodik a terűi síén talált tárgyakhoz, amelyeket az illető napszámos nem ajándékozhat el, mert azok nem az övéi. A Szabolcsvármegyében talált bronztárgyak egyébként csak az itteni muzeumban képviselnek jelentős értéket . Férfi, női és gyermekharisnfáh legolcsóbb bevásárlási forrása FOSOD FERENC te Hiti Zriayi Ilona-utca. 5. DIADAL Junius hó 26, 27, 28, péntek, szombat, vasárnap Aüierikai szenzáció Amerikai COWBOY film Acélparipa Izgalmas amerikai cowboy történet 6 felv. Főszerepben Hoot G i b s o n Hollywood legvakmerőbb és legvidámabb cowboysiinésze. Ezenkívül a kisérő műsor. Előadások hétköznap 7 és 9. Vasárnap 3, 5, 7, és 9 órak

or. Legközelebbi műsorunk MARY PICKFORD II. képe Rosita A legszebb butoro-| kat legolcsóbban Sufianesz Lajos bútorgyáros kárpitos és butorárucsarnokában szerezheti be. Nyíregyháza, Gör. kath. parochia. Hajlított székek nagy raktára. 2127-13 MT A PARAMOUNT-filmgyár leghatalmasabb világattrakciója! Péntektől hétfőig az Apollóban. Tízparancsolat Szózat aa emberiséghez 14 fejezetben A bibliai rész szereplői: Thedore Róbert, Estelíe Taylor, Charles de Roche. A modern rész szereplői : Richárd Dix, Rod La Roche, Leatrlce Jo v. Junius 26—29-ig az Apollóban. Előadások kezdete: Pénteken, múM 6 ís ÍJ, vasárnap, kttfii 3, y és erekor.