Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-06-25 / 141. szám

mmmurnn- »•< 1925. junius 25. • iifnirr • ••! (r in .ív ' ii ~jiiiiimitrw»iiRfi.MMíMit«iiwi«iimrii gad és nyugtáz a rendezőség. Helyárak: Páholy 120000, támlásszék 25000, Erkély első sor 20000, Zsölye 30000, II. Támlásszék 20000, Erkély többi sor 15000, kar zat 10000 és 5000 K- — A Városi Szinház jegyei belépőjegyül szolgálnak a kerti mulatságra. — Jegyek előre válthatók Fábián Pál könyvkereskedésében. Apolló Csütörtökig GORKIJ ftfAXSItfS regénye a leghíresebb dán színészekkel Egy forradalmár végzete Gorkij Maxim „'Tatjána" cimü regényének filmváltozata az orosz forradalmi pokol rémnepiaiból. És a kisérő műsor. Előadások ^48 és 1l

ií0-kor. Legközelebbi műsor Tízparancsolat Junius hó 24, 25 szerda, csütörtök Halló! Amerika Nagy amerikai revü ! A Brodvay-láz. Nagy amerikai revü 10 felvonásban. Személyek : A primadonna Anita Sttwart A világbajnok Joe Suliivan Az impresszárió Tom Lewis A reklámfönök Roy Barnes Az udvarló Hal Fordé Az igazgató üore Bhm Előadások kezdete: 7 és 9. Jön Jön A Hegyek rantomja Nyíregyházára érkezett a Csengeraél átszökött oíáls hadseregbeli katona. Mind többen szöknek át a határon a rossz élelmezés és bánásmód miatt. Nyíregyháza, junius 24. A Nyirvidék tudósitójátói. Tegnap a vármegyeháza folyosóján oláh katonai egyenruha tünt lel. Csukaszürke gyakorló öltözetben, csúcsos oláh sapkában egy oláh hadseregbeli katona állt ott, nagy csodálkozására a járókelőknek. Alkalmunk volt beszélgetni a fáradt, rongyos katonával. Elmondotta, hogy' Csengernél lépte át a trianoni határt. Szatmárnémetiben állomásozik az ezrede. — Ő Máramarosvármegyébe való magyar anyanyelvű gör. kath. vallású oiáli közkatona. Nem tudta tovább elviselni az oláh hadseregben uraikodó állapotokat. Honapokon át csak puliszkát és bablevest ettem. de a bablevesben' alig volt egy-két szem bab. Rettenetesen legyengültem s emel lett hosszú, kimerítő gyakorlatokban kellett résztvennem. Állandóan Szatmárnémeti és Nagykároly főzött meneteltünk teljes fegyverzetben, munícióval, kézigránáttal. Elhatároztam, hogy minden áron elszököm, .ha élelembe kerül is a vállalkozás. Szatmár határában gyakorlatoztunk, mikor elmaradtam a szakasztói és nekivágtam a Csenger felé vezető útnak. "Megtöltöttem a fegyveremet. Vállamra vettem, mintha őr volnék. Gondoltam ,egy életem, egy halálom, ha lőnek, én is lövök. Szerencsére átléptem a határt anélkül, hogy feltartóztattak volna. A fegyveremet és felszerelésemet átadtam a határőrségnek. Most munkakönyvet váltottam a városházán és mezőgazdasági cselédnek megyek. Arra, hogy valaha is visszatérjek az oláhok közé. nem is gondolhatok. Én már csak egyféleképen mehetnék oda vissza. Á katonaszökevényeket súlyos kényszermunkára ítélik a kolozsvári haditörvényszéken. Nem is annyira az ember elvesztéséért sújtanak büntetéssel, hanem a fegy vert sajnálják. A szökött katona orosz rendszerű nehéz puskát ho zott magával. Azt nem bocsátaná mecr nékik az oláh . hogy az ó-kor miliőjében maradjak ,de azután ismét eszembe jutott hogy mennyivei magasztosabb célja van filmen a modern részének, mint egy egyszerű drámának, küiönösen történelmi, ó-kori drámának ,mert hiszen a modern rész célja az, hogy bebizonyítsam, hogy ma az összes erköicsi törvények ugyanazok, mint voltak a kinyilatkoztatás idejében. Sokan kérdeztek, hogy miért alkottam meg ugy a Tízparancsolat cimü filmemet, hogy egyik része biblikus prológ, viszont a második része abszolút modern dráma. Ha csak a bibliai történetet örökítettem volna meg, ez nagyon hatásos színjáték lett volna és drámai momentumokkal is telve lett volna, de... de... Én azonban azon a véleményen voltam, hogy az igazi, a valódi izgalmas dráma csak azokból a~ motívumokból építhető fel, amelyeket a mai életünkben fennálló ellentétnek adnak. Ezért mutattam be a prológusban a kivonulás könyvét, mig azután a második részben az 1023. évi sanfranciscoi modern élet pereg le előttünk. Itt az volt a célom, hogy az emberi szenvedélyeknek egy izgalmas drámájában bebizonyítsam azt az örök igazságot, hogy a Tízparancsolat erkölcsi tartalma ma, évezredek után is változatlanul érvényben van. A Tízparancsolat nem valláscy film a szó tulajdonképeni jelentése szerint. Hiszen a Tízparancsolat — ha nem is teljes egészében — minden szinpadi drámában, vagy film alkotásban a főmotivum. Az igazság és a jogtalanság, a becsület és a becstelenség közötti konfliktus amelynek alapja a Tízparancsolat rendelkezéseibe való beleütközés. Ez alapon építettem fel a kinematograifának igazi nagy gigászi filmjét, a Tízparancsolatot. A Tízparancsolat, amelyet az Apolló mutat be péntektől, hétköznap két előadásban 6 és negyed 10 órakor s vasárnap, hétfőn 3, 6 és 9 órai kezdéssel, jegyek már eiőjegyezhetők, sőt ajánlatos előre gondoskodni . FroreicSi Eriiét négyévi fegyházra ítélték. A kir, ügyész és a vádá fellebbezést lelesiettek be. Irta : Cecil B. de Mille. A nemzetkfizi kinema'ográtiának különleges szen á ciója van. Cecil tí. de Mille, ?z ismert amerikai filmrendező, a Paraoiount-gyárban elkészítette a leghatalmasabb filmeposzt, amelynek alapja s Tízparancsolat és amely ezidószetint a legtükéleteseí.b filmalkotás. A művé zi produkció előkés-cüíeteiról a kiváló rendező a következőket mondj* : Ez idei? életemben mintegy ötven filmet készítettem és mondhatom ,hogy mindezidei egyetlenegy témámon nem dolgoztam annyi lelkesedéssel és odaadással, mint a Tízparancsolaton, odakünn Kalifornia pusztáin és sivatagjain, aho. kétezerötszáz főnyi személyzettel az őskor jeleneteit elevenítettük meg a modern fiimtechnika minden eszközével. A modern filmrendező munkássága közben olyan sok szokatlan és meglepő eseménnyel kerül szembe ,hogy meglehetősen elfásul mindenféle szentimentális érzéssel szemben. Valami egészen különleges alkalomnak kell előfordulnia hogy az események és a benyomások a lelke mélyéig hatoljanak. — Ilyen meghatottság vett .erőt rajtam, amikor a Theodore Roberts Mózes szerepében megállt a végeláthatatlan, hullámzó embertömeg előtt, karját felemelte és elindult a látszólag végtelen sivatagon, háta mögött az egész néppel, amely lassan lépegetett, kacagva, sírva ,táncoiva és szomorkodva... mindenféle állatokkal, jármüvekkel... öregek, fiatalok, gyermekek, asszonyok, férfiak... Nem szégyenlem bevallani, hogy könnyek gyűltek a szemembe és megremegett a szivem a látvány hatalmas voltán. Szinte eltérített az a látvány eredeti tervemtől, mert majdnem diktálta a film irányát abban, Budapest, junius 24. Saját tudósítónktól . A soproni törvényszéken tegnap este negyedhét órakor hirdették ki a Froreich-ügyben hozott Ítéletet, amely szerint a biróság dr. Froreich Ernő 37 éves, schorni születési magánzót bűnösnek mondja ki a Btk. 279. szakaszában meghatározott szándtkos emberölés bűntettében, mint tettest, mert Egyeden 1924. évi október 6-ról 7-re virradó éjjelen dr. Egyedi Artúrt száj és orrnyiiásának befogásával és azáltal, hogy nyelvgyökét a .sarathoz nyomta, szándékosan, de anélkül, Rogy tettét el»re megfontolta volna, megölte. A biróság ezért dr. Froreich Ernőt az enyhítő szakasz alkalmazásával négy évi fegyházbüntetésre és öt évi hivatalvesztésre ilélte. — Szabadságvesztésbüntetésébői a vizsgálati fogsággal nyolc hónapot kitöltöttnek vesz. A biróság súlyosbító 'körülménynek vette, hogy a vádlott apósát gyilkolta meg, viszont nyomatékos enyhítő körülménynek tek

;nti büntetlen előéletét és azt, hogy a sértett goromba viselkedése a terheltnek egyébként un gondolkodását felháborította. Nyomaiékos enyhítő körülmény a vádlott korlátozott beszámítható képessége. Az itélet ellen dr. Kun László kir. ügyész a minősítés és az enyhítő szakasz alkalmazása miatt és a büntetés súlyosbítása végett, dr. Sándor László védő pedig a bűnösség megállapítása miatt és enyhítés végett jelentenek be fellebbezést. Froreich hozzájárult védője előterjesztéseihez. Amikor Froreich Ernőt a börtönörök az ítélet kihirdetése után kikísérték, felesége utána futott, megölelte és a következőket mondotta: — Most már nyugodj meg, bízzál Istenben! Gondolj gyermekünkre és énrám, aki soha, semmiféle körülmények között el nem hagylak. KOkény Ilona és a legkiválóbb fővárosi művészek szerepeinek a Városi Színházban. áz estélyi Bán Norbert a liires mozimiivész rendezi. E hó 28-án és 29-én, vasárnap és hétfőn a Városi Színházban, a legkiválóbb fővárosi művésznők és művészek szerepelnek. Egy művészkabaré műsor kerül bemutatásra Dán Norbert a kiváló mozimüvésznek rendezésében. A nagyszabású műsoron szerepelnek : Kökény Ilona, a főváros legjobb előadómiivésznője ,a leghíresebb kabaré-dizős Kovács Lily, a budapesti Városi Szinház tündöklő szépségű primadonnája, Kertész Dezső a Vígszínház művésze, Szemere Gyula az Apolló-Kabaré komikusa, Dán Norberty a legszebb magyar mozimüvész. A műsor variette részében a budapesti közönség két kedvenc attrakciója szerepel: Florentino, a csodálatos keleti rejtély, mutatványaival két hónapig lázba ejtette a főváros közönségét és a másik attrakció »Az alvó csoda???« —Szemfény kápráztató artista-produkció, mely teljes 1 órát vesz igénybe. A műsoron szóló ének és tánc-számok, 2 egyfelvonásos bohózat, tréfák és artista mutatványok szerepelnek. Konferál : Szemere Gyula. Rendező Dán Norbert. — Kökény Ilona, az ő hires szólószámain kivül az egyik bohózatban is fellép. — A másik egyfelvonásost Kovács Lily, Szemere és Dán Norbert játszák. — Belépőejgyek ára 30, 20 és 10 ezer korona. — Jegyek már válthatók a jakabovics hanny k. a. dohány tőzsdéjében. Nyakkendők legszebbek és legolcsóbbak Fodor Ferenc ís Tírsai-ofl Zricyi Ilona-utca 5. Galgóczy magántanfolyam Budapest, Maria Terézia tér 3. Előkészít magánvizsgákra, érettségire, vidékieket is. 2156-13 I — VASÁRNAP NYKISE NÉPÜNNEPÉLY A SÖSTÖN.