Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-06-20 / 137. szám

áwi ÜB -Ifi fer Magyarország újjáépítése. Irta: Kuszkó István az OTEME ügyvezető igazgatója. Van Magyarországon egy testület, mely zajtalanul, de tervszerűen foglalkozik Magyarország újjáépítésével. Nem most kezdi munkáját, már negyen év előtt sikereket ért el . Az Országos Történelem Ereklye Muzeum Egyesület a testi és erkölcsi nevelés, valamint a magyar lovagias szellem ápolásának ügykörét oly gondos munkába vette ,hogy sikereinek hatása alatt elismeréssel adóztak a francia, a német és angol magasabb nevelési körök is. E nemzetek katonaságának vezérkarai pedig átvették e történelmünkből leszürodött _ magyar intézmény erkölcsi szabályait. Azokat kényes becsületbeli ügyek diszkrét elintézésénél sikerrel alkalmazták. Később történelmünk hiteles adalékainak kiegészítésével foglalkozott. Már 1896-ban, a millenium emlékére kinyomatott könyve feltünteti, hogy egész Magyarország különböző pontjain kéttőszázkilencvenhat vidéki fiókköre, számos osztálya és bizottsága utján ébresztette a hazafias érzés ösztönét a magyar nép lelkében. Ápolta a nemzeti szellemet s törtenelmünk napjai iránt való kegyeletet. Nem feledkezett meg. a gazdasági szempontokról sem. Itt is olyan iránt mutatott és pedig gyakorlatilag, amely kézzel foghatóvá tette, hogy vagyon gyűjtés minden fillérével mikép növelhetjük ha zánk erkölcsi erejét, hatalmát és miként mozdíthatjuk elő egyúttal családunk jólétét s müvelését is. A jövőről sem feledkeztek meg emellett. A nemzetközi irányzat ellen olyan hullámtörőket javasoltak, melyeket a fórumok negligáltak. Pedig ezek alkalmazása idejekorán — 20—30 évvel ezelőtt — annyira megerősítette volna a magyar lelkeket, hogy az első és a második forradalom szomorú katasztrófái nem következtek volna be. Országunk csonkítás helyett na gyobb és hatalmasabb lett volna. Népünk, középosztályunk a nemzetközi nyomás nyomora helyett az anyagi 'jólét és megelégedés klaszszikus földjén élne . Negligálták a vezetők a hazafias irányú útjelzőket. — Lidérc-fények után nyargaltak. Pocsolyába sülyesztették nemzetünket. £ nemzetépítő testület, mely_ politikával nem foglalkozik s épen ezért 40 év alatt senkivel ellentétbe nem jutott és nem js jut, megszállott területről irányitotta sikerteljes működését. Ma" a fővárosban székel. Vidéki köreit rövidesen ujjá fogja szervezni, hogy amint a szennyesáradat medrébe visszahúzódik, az építést tovább folytathassa. Az adott viszonyok feltüntetik, hogy a megértés "a harmonikus cselekvésre általános lesz . A nemzetépítő akciót az Országos Történelmi Ereklye Muzeum Röneszansz Szövetsége vezeti évtizedek óta. E nemzetépítő munkánál senkinek a közreműködése sem nélkülözhető, kiki saját körében végzi feladatát s a párhuzamos erők eredőjében nyilvánul meg a nemzet egységes akarata. Törekvésünk az egész nemzet küzdelmére érdemes eszmény, oly határozottan kitűzött céf, melyről a gyermeknek keil hallani, ' a haza minden fiának kell tudni; errői kell a népnek dalolni, a diákinak szavalni s ez kell ,hogy áthassa az igazán magyar művészetet, irodalmat, a nemzet minden gondolatát... «Leiki és erkölcsi megtisztulás* az első feladat. Ez vezet a konszolidációhoz, a gazdasági regeneráció hoz és minden sikeres cselekvés sine qua non-jához. E munkát Isten nevében s a jókat táborba híva kivánják "folytatni. A Szövetségnek hűséges segítői társai a kormány tagjai, kik készséggel vállalták mint tiszteletbeli elnökök, a sokoldalú építő munkában való közreműködésüket . Fóríí, női és gyermekharisnyák legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FERENC és TÍBSAI Zrínyi ílona-ntcR 5. A julius 5-i nagy zászlószentelési ünnep programmja. Nyíregyháza, junius 19. A Nyirvidék tudósitójától. A Szalay Pál tanár, festőművész által tervezett, művészi Ízléssel készült meghívók hirdetik, hogy a nyíregyházi hazafias munkásság nagyszabású zászlószentelési ünnepe julius 5-én lesz. A meghívókon az ünnepség sorrendje a következő: Reggel 9 órakor az összes keresztény templomokban Isteni tisztelet. Fél 10 órakor a szabolcsvármegyei és nyíregyházi vitézek, leventék és cserkészek, továbbá nyíregyházi gazdaközönség és ifjúság, nem zeti alapon álló helybeli és vidéki murikások és végül a magyarruhás nők gyülekezése a Kiss-téren. Háromnegyed 10 órakor felvonulás a Kiss-térről a Kossuth-téren felállított díszsátorhoz, ahol a zászlóanyák, fővédnökök, védnökök egyházi-, polgári- és katonai méltóságok, törvényhatóságok, hivatalok, társadalmi egyesületek stb. kijelölt helyeiken előzőleg már hehelyet foglalnak. Á felvonulás alatt a katonazenekar játszik. 10 órakor megkezdődik a zászlóavatás ünnepsége. 1. Hiszekegy: Énekli a Városi Dalegylet. 2. A magyarruhás nők élén Savoly Lajosné urnő a zászló átadása mellett felkéri Tormay Cecil zászlóanyát, hogy a munkásságnak (j adja át a zászlót. 3. Tormay Cecil Mansz országos | .elnöke a nemzeti alapon álló munkásságnak beszéd kíséretében átaa'ja a nemzeti zászlót. 4. Fábián János nyíregyházi épitőmunkás a munkásság nevében átveszi a zászlót, arra fogadalmat tesz és felkéri jelenlévő egyházi méltóságokat, hogy zászlójukat áldják meg. 5. A keresztény egyházak képviselői a zászlót megáldják. 6. A zászlóanyák szalagjaikat a zászlóra felkötik. 7. Zászlószegek beverése. 8. Himnusz: Énekli a Városi Dalegylet. 12 órakor kivonulás a Sóstóra. 1 órakor közebéd a Sóstón a tó melletti szabad téren. Közebéd ára 15.000 korona. 3 órakor a zászlószeg beverési ünnepélye folytatódik a Sóstón. 5 órakor kezdetét veszi a népünnepély. Katonazenekar, Tisztviselői Dalegylet hangversenye, irredenta szavalatok, énekszámok, magvar nemzeti táncok, műkedvelő előadás, a Leventék gyakorlatai, fel állított sátrakban bor, sör, étel, ital konfetti stb. árulásai. Katona- és cigányzenekarok mellett reggelig tánc. Belépődíj nincs, de tekintettel aritra, hogy az ünnepély tiszta jövedelmié a Nyíregyházi Keresztény Munkás Otthon és annak könyvtára céljaira fordittatik, adományok köszönettel fogadtatnak. A zászlószentelési ünnep páratlanul impozáns társadalmi demonstrá ció lesz a mindinkább erősödő nacionalizmus mellett. 1925, junius 20 szo a Egy szabolcsi községben az igénylők bérbeadták a legelőnek juttatott földet. Nyíregyháza, junius 19. A Nyirvidék tudósitójától. A vármegyei közigazgatási bi. zottság egyik ülésén Korniss Ferenc földbirtokos szóvá tette, hogy Büdszentmihály községben a megítélt legelőterületet az érdekeltség haszonbérbe adta. A vármegyei gazdasági felügyelő kijelentette, hogy ez az ügy megvizsgálás alatt áll. Ez a vizsgálat befejeződött és a vármegyei gazdasági főfelügyelő a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén már jelentést tehetett a vizsgálat eredményéről. Eszerint Büdszentmihály igénylői az O. F. B. által földszükségletük kielégítésére itélt területből 215 k. h. területet önként legelőnek hagytak, mivel a terület szikes voltánál fogva gazdasági mü í veiésre kevésbbé alkalmas. A legelőterületből 15 k. h. földet bérbeadtak Windt tiszanagyfalusi bérlőnek juhlegelő céljaira, de gyep hiányában a bérlő juhait elhajtotta. A gazdasági főfelügyelő figyelmeztette a birtokosókat, hogy- engedély nélkül még olyan csekély területet sem adhatnak haszonbérbe. A legelőnek közösben hagyott részére legeltetési társulatot alakítanak az igénylők . Legolcsóbb beszerzési forrás férfi, fiu és g y ermekruhában VÁRADI TESTVÉREK-nél, Bessenyeitér 16. szám. III. _ Kénytelen vagyok ismét visszatérni a sóstói fürdő lényegére, a vizre és ánnak egyelőre még csak elméletben létező gyógyjellegére. Kénytelen vagyok visszatérni azért, merr időközben, az eddigi cikkek visszhangjaként, olyan fontos adatok jutottak a birtokomba, amelyek részben azt bizonyítják, hogy illetékes helyen tényleg már regebben egészen komolyan foglalkoztak ezzel a kérdéssel, részben pedig épen ezért szükségessé teszik a további akciót, illetve ennek kibővítését. Mondom, illetékes helyen nagyon komolyan foglalkoztak és fog lalkoznak a sóstói viz gyógyjellegének megalapozásával. Információm szerint a befektetés olyan csekély volna, amely ennél a fontos kérdésnél szóba sem jöhet. Ezzel szemben a fürdő vezetőségének módjában állana iszapos, szénsavas, villamos és a gyógyfürdők minden elképzelhető fajtáját a közönség rendelkezésére bocsátani, mert megfelelő szakemberük van, akinek ez a kérdés megoldása gyerekjátékszámba megy. A dolog eme részével tehát tisztában volnánk. Hátra van azonban a bökkenő: a fürdőorvos. A Sóstónak állítólag van fürdőorvosa. Aki ezt véletlenül nem tudta, ezúton vegye tudomásul. Sajnos a közönségben kialakult vélemény szerint a Sóstónak sohasem volt és nincs is fürdőorvosa, mert ahányszor még valami baleset előfordult a Sóstón, sem orvost, sem fürdőorvost, aranyért sem lehetett találni. Azt pedig minden józan gondolkodású ember beláthatja, hacsak valami anyagi, vagy más érdek nem fűzi őt ehez a kérdéshez, hogy ilyen fürdőnek, mint a Sóstó, igenis szük sége van fürdőorvosra, annál is inkább, mert a már fentebb emiitett gyógymódokat addig nem is lehet a sóstó', fürdőbe bevezetni, amig állandó fürdőorvosa nincs a fürdőtelepnek. A nyári szezonban a vendéglői épület szobái, a svájci lak tele vannak vendégekkel, ott vannak az állandó alkalmazottak, a »Szeréna«lak 50-60 üdülő gyermeke, a sóstói szöllőtelep százakra menő nyaraló közönsége, vasárnaponkint es ünnepségek, mulatságok alkalmával a Sóstó ezrekre menő publikuma, csak fürdőorvos nincs, orvos, aki egy elájult gyermeket, vagy felnőttet első segélyben részesítene, baleseteknél szakszerű orvosi segítséget adna, általában a fürdőtelep közegészségügyi nívójára felügyelne. Hát fürdő az, ahol nincs orvos? Kérdezhetné bárki,, s a felelet nagyon egyszerű volna rá : Nem ! Mert eltekintve attól, hogy még rendőri, közbiztonsági szempontból is elengedhetetlen szükség van a Sóstón legalább egy orvosria, a fürdőtelep hírnevének és nívójának súlyosan árt, ha az ittnyaralt vendégek szétviszik a hirt: — Az egy rongy hely, még orvos sincs az egész környéken. Egész nyugodtan meghalhat az ember anélkül, hogy orvost látna. És valljuk meg, a kifogásolóknak teljesen igazuk van. Mert ugyebár nemcsak az egészséges emberek mennek nyaralni, hanem szórváHERCZEG FERENC REGÉNYE FILMEN Szombattól u Apollóban. Magdaléna kél ftoorepIM élete bzomoattol az Apollóban.