Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-06-19 / 136. szám

1925. junius 21. jtfissmÉK, 3 A csónakázás kérdését az üzemi hivatal közmegelégedésre oldotta meg, bár sajnos, hogy a megrendelt csónakok olyan keserves nehezen készülnek, s eddig mindössze egy sajka érkezett meg. A tervbevett öt csónakot is keveseljük, s a tapasztalat fogja majd megmutatni, hogy hány csónak után rendelésére lesz majd szükség. Mint egy vívmányt emlegetik, Jiogy a Sóstón vasárnapon kint ezenjtul trafik is lesz. Hát ez is az idők jele, mint az a vurstli, amely a tó melletti lapos részen ütötte föl tanyáját, s mint a hamelni patkányfogó tilinkója, ugy csalogatja magához vasárnaponkint a környékbeli tanyai lakosság mindkét nembeli öregjét-fiatalját. Tehát már trafik is lesz a Sóstón, s a kiránduló publikum nem lesz ráutalva a nyári pincérek sajáttöltésü speciálitásairaés kimustrált portorikó szivarjaira. A többiről majd legközelebbi cikkemben. D. Féríi, női és gyermekharisnyák legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FERENC és TÁRSAI Zrínyi Ilona-utca 5. Aki nem ért az autóvezetéshez, ne vállalja a soffőr szerepét. Miskolcon egy autó beleszaladt Silbiger posztókereskedő kirakatába. Nyiregyháza, junius 18. (A Nyirvidék miskolci tudósitójátói) Az elmúlt éjjel lblauer autógarage tulajdonos egy barátjával együtt a Pannónia kávéházba tért be. A garage bérautója, amelyen érkeztek, kintállt a kávéház bejárata előtt. Ugy fél 2 óra tájban a garagetulajdonos barátja felállt a kávéházi asztal mellől, kiment az ut cára és tréfából az autóra ült, hogy majd megindítja, anélkül, hogy az autóvezetéshez ér tett volna. Az autót sikerült is elindítania s az mérsékelt tempóban gurult előre a forgóhidig. Itt a műkedvelő soffőr, ugylátszik, fordulni akart, mert megnyomott egy gombot, amelyről azt hitte, hogy az autót irányítja. A gombnyomástól az autó hirtelen teljes erővel hátrafelé nyomult s egyenesen beleszaladt a Silbiger József féle posztókereskedés kirakatába. Hogy milyen erővel történt az összeütközés, arról fogalmat adhat az eredmény, mely szerint az autó átszakította a vasredőnyt, rajta keresztül átütötte a kirakatüveget s ennek szilánkjai össze-vissza rongálták a kirakat posztótekercseit. Az autó karosszériájának hátulsó része is össze-visszatörött. Silbiger József ma tette meg feljelentését a rendőrségen ismeretlen tettes ellen. Kárát több, mint husz millió koronára becsüli. Maga a betört kirakatüveg 8 millió korona értékű volt. A nyomozás ma délután fogja kideríteni az eddig még isme1 retlen egyén kilétét. A belügyminiszter újból rendeletet intézett a városok közönségéhez a kisipar érdekeit sértó üzemek beszüntetéséről. Az iparnak jelenlegi nyomasztó helyzete különösen szükségessé teszi, hogy rendeletem haladéktalanul végrehajtassék, — mondja a belügyminiszter. Nyíregyháza, junius 18. A Nyirvidék tudósitójátói . Nyíregyházának ma már nincsenek üzemei, nincs üzemi hivataia, mert ami volt, az részvénytársasággá aiakult, de azért Nyiregyháza közönsége is megkapta a belügyminiszternek azt a rendeletét, (junely az üzemekről szól s azok közül egyesek beszüntetését haladék talanul elrendeli. A belügyminiszter rendelete a következő: A belügyminiszter 728—1925— IV. sz. valamennyi város közönségéhez a következő rendeletet intézte: A 171.000—1924. B. M. számú körrendeletem 6. szakasza értelmében olyan városi üzemeket és vállalatokat, melyek a városoknak számottevő jövedelmet nem biztosítanak és amelyeknek fenntartása közegészségügyi, közbiztonsági stb. okokból nem okvetetlen szükséges, továbbá különösen az olyan üzem, (•s vállalatokat, amelyek a kisipar érdekeit sértik, amennyiben fenntartásuk közérdekből nem szükséges, meg kell szüntetni. Az iparnak jelenlegi nyomasztó helyzete különösen szükségessé teszi, hogy az idézett rendeletem haladéktalanul végrehajtassák. Ugy a középipar, mint a kisipar terén fennáiló nagyfokú munkanélküliség és üzlettelenség által suj tott iparosság részéről mind szélesebb körben és figyelmen kivül nem hagyható elkeseredéssel hangzik fel a panasz a hatósági iparüzemek működése ellen. Ezek az ipari üzemek sok esetben díjtalanul, vagy aránytalanul olcsó lakbérrel rendelkezésre bocsátott helyiségekben, világítási, fűtési kedvezményekkel, közpénzekből eredő olcsó kölcsönökkel, előlegekkel, részben közalkalmazott munkaerőkkel, nem egy esetben az áruszállítás, kocsifuvar olcsóságában nyilvánuló szintén nem csekély előnnyel, továbbá közintézmények úgymint közraktárak, hűtőházak, községi , mezőgazdasági üzemek különböző irányú igénybevételével is a legkülönbözőbb kedvezményekkel működnek, anélkül, hogy üzemüket adók terhelnék. Boldogulásuk alapja nem egyszer abban rejlik, hogy éppen hatósági jellegük kivételes összeköttetéseket és elbírálást jelent számukra, ami többek között a közszállitások odaítélésénél is érvényre juthat. 'Nyilvánvaló, hogy ezeknek a hatósági ipari üzemeknek úgynevezett «regie»-költsége ilyen módon más-más formákban áthárul és végeredményben nem az ipari üzem, hanem legtöbbször a fenntartó város költségvetésében találja meg fedezetét, megtermelvén azokat, holott a városok háztartásának egyensúlya sok esetben csak nehezen ,súlyos adókkal tartható fenn . Másrészt ugyanezek a községi ipari üzemek éppen a fent felsovolt előnyök élvezetében válnak képessé arra, hogy a tőkében szüköldködő • iparosoknak egyenlőtlen versenyt támasztanak. Az önálló kisiparosok száma az ország elszakadt területeiről idemenejcült iparosok átköltözése folytán a háború után sok helyen megszaporodott, a köztük folyó verseny már amúgy is élesebbé vált. Most a hatósági ipari üzemek versenye is kiélesiti a helyzetet, a pénzügyi szanálás s az egyéb ismert körülmények okozta átmeneti gazdasági pangás következtében már odafejlődött, hogy az adóterheket nem biró iparosok kénytelenek iparukat beszüntetni. A kereskedelemügyi miniszter ur megállapítása szerint előállott tehát az a helyzet, hogy mig az egyik oldalon a hatósági ipari ipari üzemek regieköltségeikkel végeredményben a «Köz»-t terhelik meg ,ugyanekkor másik oldalon ezeknek az üzemeknek a működése folytán ugyanazok az adófizető polgárok, kiknek ezek az üzemek versenyt támasztanak, fokozottan vétetnek az adózásnál igénybe, hogy a nekik versenyt támasztó üzemek kiadásai fedezetet nyerhessenek. Igy az a különös helyzet áll elő, hogy a város, amelynek éppen arról kellene gondoskodnia, hogy az adófizető polgárainak jóléte növekedjék, e polgárainak erős igénybevételeivel őket állán, dóan károsítja . Ily körülmények között érthető, hogy azok az ellentétek, amelyeket a hatósági ipari üzemek felidéznek, gazdasági és társadalmi, sőt már politikai téren is, egyre nagyobb elégedetlenséget váltanak ki és igy egyre sürgősebb intézkedés követelményével lép fel az a kívánság, hogy a szóban levő városi ipari üzemek működése, amely sok esetben az ily üzemeknél elkerülhetetlen forgótőkeszükséglet folytán a város egyéb célra felhasználandó tőkéit is leköti, immár teljes eréllyel visszafejlesztessék. .' Ezeknél fogva nyomatékosan felhívom a város közönségét, hogy a városi üzemek, vállalatok visszafejlesztése, megszüntetése kérdésével behatóan foglalkozzék, az e részben szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg s intézkedéseiről hozzám mielőbb jelentést tegyen . Mit mond a pénzügyminiszter a forgalmi adó nj átalányozásáról ? Mi az az egyezségi és kivetésszerü átalányozás? Nyiregyháza, junius 18. A Nyirvidék tudósítójától. Nyiregyházán sokan félreértik a forgaimiadóra vonatkozó ujabb ren delkezéseket. Illetékes helyen tehát felvilágosítást kértünk arról ,hogy miben áll a forgalmiadó átalányozásának uj rendje Információnk a következő f A pénzügyminiszter rendeletet bocsátott ki, melyben újra szabályozza a forgalmiadó átalányozását. Eszerint kétféle átalányozás lesz. i 1. Egyezségi átalányozás, melynek értelmében az iparos és kereskedő kérheti, hogy a pénzügyi hatósággal való tárgyalás utján egyezségiieg állapítsák meg a forgalmiadó átalányát . 2. Kivetésszerii átalányozás. Ebbe a kategóriába tartozik majd az ország valamennyi kézmüiparosa, kivévén a mészárosokat, henteseket, pékeket, korcsmárosok^, vendéglősöket és kávésokat, akik sajátos iparukhoz viszonyított rendszer szerint adóznak. A kivetés szerinti átalányozásnál a forgalmi adóellenőr helyszíni szemlélete alapján adatfölvételt készit és ennek figyelembevételével állapítja majd meg az illetékes pénzügyigazgatóság a forgalmi adóátalányt . Szőlő és borgazdasági értekezlet Debrecenben Nyíregyháza, junius 18. A Nyirvidék tudósitójátói . A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara vasárnapra összehívott szőlő és borgazdasági értekezlete a kamarakerület minden részéből nagy számban összegyűlt szőlősgazdák részvéteiével folyt le. Az értekezletet dr. Czeglédy Mihály kamarai alelnök, gazdasági főtanácsos nyitott ameg, majd Veszprémy Zoltán ny. főispán szőlőbirtokos mondott köszönetet a Kamara elnökségének és igazgatójának, hogy jelen értekezlet összehívásával a szőlő bortermelés válságának kiháritására alkalmas feladatok megbeszélésére és a kormány elé terjesztésére alkalmat nyújtott. Dr. Rácz Lajos kamarai igazgató a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara által a szőlőtermelők érdekei védelmére és a szőlőmüvelés és borászat fejlesztése céljából eddig kifejtett munákásságáról számolt be, majd vázolt aaz 'értekezlet célját és_ felkért eaz élőadókat javaslataik megtételére. Dr. Rugonfaivi Kiss István egyetemi tanár szőlőbirtokos a szőlősgazdák hitelválságáról, dr. Széli László gazd .akad. tanár a bortörvény reformjáról, Bogdán Ferenc szaboicsmegyei birtokos a borexport kérdéseiről és dr. Kardoss Endre szőlőbirtokos a szőlősgazdák adósérelmeiről tartottak előadást, amelyek után érdemben felszólaltak: Jármy Tamás min. tanácsos, Egey Szilárd min. tanácsos, szőlőszeti kerületi felügyelő, Oeréby György, BáróButt* ler Sándor, Csáky János, Hoff[ mann Mihály és Bíazsek István sző I lőbirtokosok. Ül