Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-06-18 / 135. szám

Alantas ürügy. Az elmúlt tiz nap nagy politi­kai szenzációjának szánt, de vég­eredményében jól megérdemelten kudarcot vallott Beniczky-ügy te­lítve a szélső baloldal nemzet­gyűlési szereplésének bőséges mé­reganyagávai, mindenki előtt nyil­vánvalóvá tette, hogy itt nem csu­pán egyetlen ember meghib­bant ítélőképességű tanúvallomá­sának az államfői tekintély megin­gatását célzó hangulatkeltésről volt szó, hanem mögötte elleplezve "kez­deményezők állottak, akik ugyan Beniczkyt cserbenhagyták amint részességük szóba került volna, de annál inkább folytatják akciójukat, mellyel betetézik a kormányzó sze­mélye ellen megkísérelt aljas táma­dást. Ennek a munkának külön­leges jelensége amaz érveknek be­dobása a közvéleménybe, mintha Beniczky vallomása nem merítené ki a kormányzósértés tényálladéki elemeit, mivel minden tanúvallo­mást immunitás véd és mivel a vallomásban foglalt, de konkrét vádak helyett csak rosszindulatú mende-mondákra épített gyanúsí­tás a kormányzónak volt fővezéri minőségben gyakorolt tényeire vo­natkoztatott. így akarnak az objek­tivitás látszatába burkolózva egy elvakult ember ballépéséből kiszé­lesített bázist teremteni a szocialis­ta radikális irányú nemzetgyűlési harcmodor számára. Egyben meg­ingatnia, magyar társadalom min­den rétegében egyetemlegesen meg­nyilvánuló hódolatteljes tiszteletet az államfő személye iránt, amely­ről az országos állásfoglalás oly ékesen tanúságot tett a közelmúlt napokban. Nem csalódunk ha meg állapítjuk, hogy a litografált tanú­vallomást tartalmazó szennyirat csak ürügyül szolgált arra, hogy a bírósági akták közé és a nyilvá­nosság eié csempészhessék azt a gyűlölettel teljes aknamunkát, amelytől a mai államrend felbon­tását remélték. Az 1920-ik évi I. t. c. 14. szakasza, mely az állam­fői jogkör ideiglenes ellátását sza­bályozza, szószerint azt mondja, hogy a Kormányzó személye sért­hetetlen és ugyanolyan büntetőjogi védelemben részesül, mint a ki­rályé. Nincs olyan jogszabály a viiág egyetlen jogrendszerében sem, mely különbséget tenne a kö­zött ,hogy a felségsértés (ez eset­ben kormányzósértés\ hogy történt, élőszóval, sajtó ut­ján-e? — A magyar törvény­hozás az 1920. I. t". c.-ben a kor­mányzó sérthetetlenségét a király sérthetetlenségével egy fogalommá pmelte s igy az ellene irányuló sér­tés tekintetében, sem pedig magá­nak a bűncselekménynek fogalma szempontjából jelentőséggel nem birhat, hogy ennek a sértésnek ré­gebbi, vagy ujabbi keretet nvujt-e a bűncselekmény elkövetője. — A kormányzó személye ellen elköve­tett durva sértések tényálladéki [alapját a kormányzói tiszt betöltése előtti időbe helyezni nem jelent­het annyit, hogy valaki ezáltal a kormányzósértés deliktuma alól ily módon kibujhassék. Ne theore­tizáljon tehát sem a radikális bal­oldal, sem ennék sajtója tovább a Beniczky-ügy kapcsán tárgyila­gosság örv ealatt a jogi igazság elhomályositásának szándékából a bűncselekmény minősítéséről, ha­nem inkább szálljon magába és , kérdezze meg lelkiismeretét, hogy • miért tör minden áron a magyar nemzet állami és társadalmi rend struktúrájának felbontására? — Nyári menetrend kapható az ' Ujságboltban . Férii, női és gyermek­fanrisuFák legolcsóbb bevásárlási forrása FODflR FERENC és TARSM Zrinyi Ilona-ntca 5. Mentsük meg Timár lánosnak Nyiregyháza egykori hires színművészének sirját a vég­pusztulástól. Ei volt Timár János ? A vasúti temetőben ledöntötték sírkövét Nyíregyháza, junius 17. A Nyir­vidék tudósítójától. Kevesen élnek már azok közül városunkban, akik emlékeznek Timár Jánosra, a kiváló bonvivant színészre, Nyiregyháza közönségé­nek szeretett és tisztelt kedves művészére. És kevesen tudják tra­gikus elmúlását a külsejében is megnyerő, derék színésznek, ki ju­talomjáíéka alkalmával hűtötte meg magát, amibe harmadnapra be­lehalt, örökre itt hagyva az annyira szeretett szinpadot, dicsősége szinterét. 1876. juniusában történt ez, mi­kor a nemzet csalogánya Blaha Lujza is ott játszott a régi színkör­ben, a mostani rendőrségi épü­letben. Nyiregyháza közönsége na­gyon szerette Tímár Jánost, mert — mint Bogár Lajos bácsi mondja jutalomjátékára annyira megtöl­tötték a színházat, hogy a jelen­legi kétszerre se tudná befogadni a tiszteletére egybegyűlt tömeget. Őszinte megható temetése volt Ti­már Jánosnak, a város intelligen­ciája kisérte utoisó utján a vasúti temetőben elkészített megásott örö­kös házába. Ez a nagy részvét nem muió érzés volt, nem csupán a tragikus elmúlásból táplálkozott, hanem felejthetetlen egyéniségének, művészetének értékelése élt múlha­tatlanul a megértők lelkében. — Síremlékére gyűjtést indítottak és hét év múlva, 1883-ban, mikor Csóka Sándor kassai színtársulata itt játszott, felállították azt sir­dombja elé a temetésekor meg­nyilvánult hasonló őszinte részvét meilett . A haladó idővel a temető is be­népesült, mind többen költöztek ki fekete földjébe, a szomorú fűzfák megnyugtató csöndjébe. — Lassanként elfogytak azok is, akik emiékeztek Timár Jánosra. Sirja gondozatian ,gazos lett. A kegye­letül felállított sirkő alig látszott ki sürüen borító bozótja közül. De idők multával pártfogásába vette egy áldott lelkű asszony az elha­gyatott sirt, kitisztította, rendbe­hozta azt és tiszta lelkét példázó fehér virágait kihordta a kedves dombra, halottak napján eszten­dőről-esztendőre meggyújtotta az emlékezés, a kegyelet mécsesét. — Még a háború alatt is feltűnt a Timár János gondozott nyugvóhe­fye elhagyatott környezetében. — Majd mikor a tüzelőfainség miatt még inkább a forradalom és ro­mán megszállás alatt a temető bar­bár módra tönkretétetett, felszán­tották simára a sirhalmokat. — Most vetemény zöldül rajta dú­san, gazdagon. Csak a főbb utak mentén találhatni még egy-két sir­követ, legtöbbje ledöntve, meg­csonkítva. Csonkitatlanul ugyan, de a földön hever Timár János em­lékköve is. Emeljük fel azt a követ állítsuk vissza sirhalmára, melyet a város müveit közönsége állított oda szeretete jeléül. Ha pedig ot­tan nem maradhat meg, hozzuk el abba a temetőbe, ahol tovább­ra is hirdetője lesz egv jeles mű­vész ,emlékének, Nyiregyháza vá­ros becsületének. K. A nyíregyházi polgári fiúiskola szülői érte­kezletén foglalkoztak a tanyai nép kipalléro­zásának kérdésével. A gyakorlati irányú polgári iskolát kell tovább fejleszteni. Uj gazdasági középiskola föiösleges. Nyíregyháza, junius 16. A Nyir­vidék tudósítójától . A polgári fiúiskola vasárnap dél­után tartotta meg az iskola évben utolsó, u .n. évzáró szülői értekez­letét. A rajztermet teljesen betöl­tő szülőket Tamáska Endre igaz­gató üdvözölte a tanári kar ne­vében. Megnyitó beszédében idézte a Nyirvidék vasárnapi számá­ban megjelent és a tanyai nép kipallérozását tárgyaló cikket s párhuzamot vonva beszédében a földműves nép kulturáját szolgáló gazdasági középiskola esetleges tananyaga és a már meglévő pol­gári fiúiskola tananyaga között, arra a megállapításra jut, hogy fe­lesleges olyan középiskola felálli­' tása, amely nem elvont tudományt, hanem általános műveltséget van hivatva tanítani, mert ez már megvan és ez a polgári fiúiskola. Ezt az iskoiát kellene tovább fej­leszteni, mert itt megtalálná — az eddigi alapon haladva — az iparos, a kereskedő és a gazda gyermeke azokat az általános is­mereteket, amelyekre külön-külön mindegyiknek szüksége van, hogy intelligens képzett polgárrá váljon. A mindvégig nagy figyelemmel és a hallgatóság helyeslésével kisért megnyitó után Lamping Fülöp ta­nár tartott lebilincselő, nagy kon­cepciójú előadást a testnevelés he­lyes irányú fejlesztéséről. Végig ve­zette a hallgatóságot a gyermek testi fejlődését szolgáló és az azt előmozdító különféle tornázások válfajain, világosan, a legegysze­rűbb ember által is könnyen meg­érthető és mégis magas nívójú elő­adásában megmutatta a szülőknek azt a helyes útirányt, amelynek a fejlődésben levő gyermeknek a testedzés és a sportolásban haladni keil, ha azt akarjuk, hogy gyerme­keink testi fejlődése is minden te­kintetben elérje azt a fokot, me­lyet egy életerős, hazáját szerető népnek el kell ,hogy érjen. A fe­szült érdeklődéssel kisért előadás után Tamáska igazgató a gyer­mekek pályaválasztására vonatko­zólag adott még a szülőknek útba­igazítást, mely után az értekezle­tet berekesztette. Néhány szó a Sóstó­gyógyfürdőről, Azt szeretném, ha ezek a sorok kellő visszhangra találnának, s az illetékes körök komolyan foglal­koznának ezzel a kérdéssel. Nem akar ez szemrehányás, vagy pláne avatatlan kioktatás lenni, csupán egy laikus szemlélődő néhány jó­akaratú tanácsa, amely ha meg­felel, talán még elfogadtatásra is talál. Nap-nap mellett kijárok a Sós­tóra és megfürdöm a »gyógyfürdő« ben, amely arról nevezetes, hogy valamikor tényleg gyógyító erejű volt és a bécsi pro/esszor az általa megvizsgált betegnek a Nyíregy­háza mellett lévő Sóstót ajánlotta fürdőkurának. Ekkor még a fürdő­víz tele volt szikes iszappal, s ha az ember megfürdött benne, telje­sen megújhodva jött ki a kádból. Gyógyító ereje volt ennek az isza­pos víznek, az emberek csak ugy tódultak a fürdőbe, s nemcsak Szabolcsból, de a távolabbi vidék­ről is sokan jöttek ide, hogy külön­böző izületi, sziv és egyéb bántal­maikat a sóstói iszapos fürdőben kúrálják ki. Ma, ugy veszem észre, hogy a sóstói fürdőt nem tátogatták any­nyian, sőt mondhatnám kevesen lá­togatják. Ennek a tünetnek az oka pedig nem kizárólag gazdasági. — Közbevetőleg hangsúlyoznom kell, hogy a sóstói fürdő adminisztrá­ciója, a vendégek kiszolgálása tel­jesen kifogástalan, nem is erről akarok beszélni, hanem a fürdő lényegéről: a vízről. A sóstói víz­ről, amely nagy költséggel kimé­lyittetett, modern csónakok is úsz­kálnak legközelebb a hátán, "de amely viz óriási metamorfózison ment keresztül azóta, hogy áldásos piszkosszürke, sürü halmazállapo­tából, átlátszó, hig, zöldespiszkos folyadék lett belőle, amelyre a legjobb akarattal sem lehet ráfogni, hogy gyógyító erejű volna. Ez az egyik oka annak, hogy a közönség nem látogatja kellő mér­tékben a fürdőt. A másik ok pe­dig az ,amely a «Nyirvidék» egyik számában látott napvilágot egy rövid hir alakjában, hogy t. i. a városi gőzfürdőt meg fogják nyit­ni a több oldalról felmerült sür­gető óhajnak engedve. Ugyebár laikus ésszel is könnyedén belát­ható, hogy ez gazdálkodásnak rossz. Először rossz azért, mert egy nehezen üzemben tartható fürdőt pár tucat ember kedvéért Szerda Csütörtök az Apollóban. A világ legszebb dán filmje ! ! ! Szerda Csütörtök az Apollóban. Szerda Csütörtök az Apollóban. A szentivánéji bál Modern regény antique keretben 8 felv. — És a kisérő műsor. Szerda Csütörtök az Apollóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom